EUR: 323,46 Ft
CHF: 289,74 Ft
2019. június 19., szerda
Gyárfás

Életmód

Fagyitörténelem

A fagylalt az egyik legrégebbi történelmi múlttal rendelkező édesség. Hippokratész orvosságnak tartotta, Néró kifejezetten fagyimániás volt, ő a havat ízesíttette gyümölcsökkel, mézzel, a magyarok pedig valószínűleg Beatrix királynénak köszönhették, hogy a reneszánsz idején hozzánk is eljutott a recept.

Az első igazi fagylaltkészítő a  palermói  Francesco Procopio del Coltellit volt, de Itáliából ered a fagylaltkészítés mai technológiája is, amikor már nem a jeget vagy a havat keverik a masszához, hanem egy hűtött edényben forgatják a masszát. Sokáig csak a nemesek élvezhették a kánikulában a hűsítőt, de állítólag a francia Lajos király kertésze kicsempészte az udvarból a receptet, és megosztotta a köznéppel is. A párizsi Cafe Procope asztalainál szolgáltak fel először fagyit, a legendárium szerint ez a citrom volt. Ide egyébként olyan történelmi személyek jártak, mint Voltaire, Rousseu, Diderot és Napóleon.


Fagyizás, fagyi
( Fotó: Sáfár Tibor )

Állítólag Napóleon annyira vágyott a fagyira, hogy amikor Szent Ilona szigetére száműzték, egy női rajongója fagyikészítő szerkezetet küldött neki. Az első fagyigépek kézi hajtásúak voltak, amit többnyire az inasok, vagy a nyalánkságukért dolgozni is hajlandó gyerekek hajtottak. A jéggel bélelt tartályban egy kisebb forgott, benne az édes masszával. Itthon először a hódoltság idején török mozgóárusok kínálták a mézízű sörbetet. Az első fagyireceptek egy erdélyi szakácskönyvben jelentek meg 1753-ban. Az első hazai fagylaldát a pesti belvárosban nyitotta bizonyos Peter Fischer, akinek Deák Ferenc is a vendége volt. A honatya a gránátalmaízt szerette, de még kehelyből kanalazta, hiszen ha az 1904-es St. Louis-i világkiállításon egy fagylaltárus nem fogy ki a kelyhekből, talán soha nem születik meg a fagylalttölcsér. Épp a keze ügyébe esett egy ostyalap, amelyet jobb híján kúp formájúra tekert és megtöltötte fagylalttal.

Kapcsolódó Cikkek

  • Így küzdhetjük le a műanyagfüggőséget

    Így küzdhetjük le a műanyagfüggőséget

    A műanyagok olyan mértékben átszőtték mindennapjainkat, hogy már észre sem vesszük őket. Kényelmes. Olcsó. Kikerülhetetlen. A szomorú igazság azonban az, hogy az általunk használt műanyagok több mint 70 százalékát nem hasznosítjuk újra, és nagy részük végül az óceánokban vagy folyókban végzi.

  • Dubaj drónnal és objektívvel

    Dubaj drónnal és objektívvel

    Dubairól elsőre sokaknak a luxus, a gazdagság és a fényűzés jut eszébe, na meg a gyönyörű kelet-európai lányok és az olajsejkek üzleti kapcsolata.

  • A folyóüledékben rengeteg a mikroműanyag

    A folyóüledékben rengeteg a mikroműanyag

    Sok mikroműanyag lehet a hazai folyók üledékében, ami a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói szerint jelentős környezeti kockázattal járhat – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

  • Elő a turmixszal! 

    Elő a turmixszal! 

    A kánikulában nem mindegy, hogy mennyi időt töltünk a konyhában, a meleg tűzhely mellett. A legoptimálisabb az lenne, ha semennyit sem kellene, de akkor mit eszik az éhes család?