EUR: 333,72 Ft
CHF: 305,59 Ft
2019. szeptember 21., szombat
Máté, Mirella

Belföld

Életfogytig börtönben marad a bőnyi rendőrgyilkossággal vádolt férfi

Emberölés és lőfegyverrel visszaélés bűntettében bűnösnek mondta ki és életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte pénteken első fokon, nem jogerősen Győrkös Istvánt a Szombathelyi Törvényszék. A 79 éves férfi leghamarabb 25 év múlva bocsátható feltételesen szabadlábra.

A vád szerint 2016. október 26-án bőnyi családi házában, engedély nélkül tartott gépkarabélyával tüzet nyitott a házkutatást tartó rendőrökre és halálosan megsebesített egy őrnagyot.


Varga Roland bíró az ítélet indoklásában azt mondta: a szakértői vélemények alapján bizonyossággal kimondható, hogy a vádlott által a bűncselekmény elkövetésekor használt AMD 65 típusú gépkarabélyból származik az a lövedék, amely a sértett halálát okozta.

Hozzátette: a bíróság a per során elrendelte a vádlott pszichológiai és pszichiátriai vizsgálatát. Megállapították, hogy a férfi beszámítható, nem mutatható ki semmiféle kóros elmeállapot, semmi nem gátolja cselekedetei súlyának megítélésében.


Ítéletében a bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe a vádlott idős korát és büntetlen előéletét, súlyosbítóként a fegyverrel való elkövetést, melynek során a sértettnek esélye sem volt a menekülésre, túlélésre.

“A lövés leadásának pillanatában a vádlott fegyverének a csöve 30-80 centiméter távolságra volt a sértett fejétől”, miközben az őrnagy szolgálati pisztolya végig a tokjában maradt – emlékeztetett a bíróság.

A bizonyítékok alapján a törvényszék azt állapította meg, hogy a vádlott által leadott lövések a sértetten kívül mást nem veszélyeztettek, ezért nem alkalmazta a bíróság a vádiratban szereplő “több ember életét veszélyeztetve” minősítést.

Utaltak arra, hogy a perben szereplő cselekmények zárt térben, nagyon kis helyen a pillanat töredéke alatt történtek, a tanúk felfokozott pszichés állapotba kerültek, ezért az eseményeket a későbbiekben csak nehezen tudták visszaadni.

Nem hagyhatók figyelmen kívül a vádlottnak a per során tett vallomásai, amelyeket úgy alakított, ahogy a bizonyítás során szakvélemények keletkeztek és újabb bizonyítékokat tártak fel.

Kizárólag az emlékein az első vallomása alapult, amelyet a győri kórházban tett, és amelynek kizárását a védelem arra hivatkozva kérte, hogy a vádlott tudatát esetleg módosító gyógyszerek hatása alatt állt.

A védelem indítványát a törvényszék nem fogadta el, mivel a büntetőeljárás szabályai szerint az ügyészségnek a vádlottat a cselekménytől számított nyolc órán belül kötelező volt kihallgatnia, előtte pedig kikérték a kezelőorvosai véleményét is, akik teljesen beszámíthatónak ítélték.

A tárgyaláson meghallgatták a kihallgatáskor készült hangfelvételeket, amelyeken a vádlott teljesen adekvát válaszokat adott a feltett kérdésekre, vallomásának elemei későbbi vallomásaiban is változatlanul szerepelnek, sőt azokat más tanúvallomások is alátámasztják.

Ebben a már említett első vallomásban mondta azt a vádlott, hogy nem akarta megölni a rendőrt; ha az ő fegyveréből származik is a lövedék amely a rendőr életét kioltotta, legfeljebb “vétlen” vagyis célzás nélküli, akaratlan lövést adhatott le, hiszen őt magát is meglőtték a rendőrök, aminek következtében a földre esett.

Később viszont a vádlott védekezése megváltozott: tagadta, hogy ő lőtte le az őrnagyot, azt állította, hogy elveszítette az eszméletét, nem emlékszik arra, mi történt a szobában.

Varga Roland bíró megjegyezte: ha valóban elájult, hogyan emlékezhet arra, hogy ki hol tartózkodott, milyen irányba lőtt a tűzharc során, illetve arra, hogy nem az ő fegyveréből származó lövedék érhette az őrnagyot. Erre a védelem azt a választ adta a korábbi tárgyalásokon, hogy a vádlottnak ezek a megállapításai következtetésen alapulnak, nem minősülnek tényközlésnek.

Győrkös István cselekménye a bíró megállapítása szerint szándékos volt, aminek bizonyítéka a vádlottnak a fiával folytatott telefonbeszélgetése is, melynek során úgy fogalmazott: “a rendőr pajzsnak használta anyádat”.

A védelem nagy hangsúlyt adott egy kétszárnyú kazettás üvegajtónak, amelyen több lövésnyom is található volt és amelynek egyik üvegkazettáját már a vádlott elfogása után, a helyszín átvizsgálása során a Terrorelhárítási Központ munkatársa törte ki.

A bíróság szerint mivel a szakértők egyéb bizonyítékokból – például a lövés távolságából és az AMD gépkarabély lövedékeinek sajátosságaiból – egyértelműen megállapították, hogy a sértett halálát a vádlott fegyveréből leadott lövés oltotta ki, az esetlegesen megsemmisült lövedéknyomoknak – amelyek a rendőrök fegyvereitől származtak – nem volt perdöntő jelentősége, mint ahogyan a betárazottakból eltűnt lövedéknek sem.

A bíróság megállapította és kimondta a vádlott bűnösségét, halmazati büntetésként életfogytig tartó szabadságvesztés büntetést szabott ki, mellékbüntetésként 10 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától és kötelezte a több mint 8,5 millió forintos bűnügyi költségek megfizetésére is.

Az ítélet ellen az ügyészség súlyosbításért fellebbezett, szorgalmazva a feltételes szabadlábra helyezés lehetőségének kizárását, míg a vádlott és védői felmentésért, illetve enyhítésért nyújtottak be fellebbezést. Az ügyet a Győri Ítélőtáblára terjesztik fel.

Kapcsolódó Cikkek

  • A magyar vidék fejlesztése a kormány kiemelt célja

    A magyar vidék fejlesztése a kormány kiemelt célja

    A magyar vidék fejlesztése a kormány kiemelt célja, hiszen a kis- és középvárosok kezében van az ország jövője – hangoztatta Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára pénteken Kőszegen a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (FTI) által szervezett, “Kreatív város – Fenntartható Vidék” (KRAFT) címet viselő konferencia megnyitóján.

  • Szombaton rendezik meg a Színházak éjszakáját

    Szombaton rendezik meg a Színházak éjszakáját

    Kulisszajárásokkal, nyílt próbákkal, premierekkel és egyéb rendhagyó programokkal várja harmincnégy budapesti teátrum a közönséget szombaton a Színházak éjszakáján, amelyhez számos vidéki színház is csatlakozik.