EUR: 325,80 Ft
CHF: 294,20 Ft
2019. július 18., csütörtök
Frigyes

Aktuális

Nagy Feró: Sosem bíztam abban, hogy a szovjetek elhagyják az országot

1991. június 19 – ez egy nagyon fontos dátum a magyar történelemben: az 1944. március 19-i német megszállás óta először nem állomásozott idegen katona magyar földön. 28 éve ezen a napon hagyta el Magyarország területét az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy. Nagy Feró énekes nem gondolta, hogy ez valaha megtörténik…

– Őszintén szólva, én sosem bíztam abban, hogy a szovjetek egyszer tényleg elhagyják az országot – kezdte a Lokálnak a Beatrice frontembere, Nagy Feró.


– Akik sejthették, hogy ennek egyszer vége lehet azok az MSZMP-ben voltak és mindent megtettek azért, hogy jó helyzetbe kerüljenek, aztán megjelentek mint reformkommunisták… de persze, aki pufajkás volt, az az is marad – magyarázta Feró, aki korábban többször elmesélte, amikor a kommunizmusban bajba került bizonyos szavak miatt.

Nagy Feró (fotó:Cser Dániel)

– A mai fiatalok már nem is érthetik, hogy milyen volt a kommunizmusban. 56-ot például nem lehetett kimondani: úgy számoltunk, hogy 1954, 1955, 1957, 1958. Ha valaki kimondta az 1956-ot, máris ott termett a rendőrség. Az “ideiglenes” szóval is problémájuk volt, mert a hazánkban “ideiglenesen állomásozó” szovjet hadseregre utalt. Az egyik bulin hangosan ordítottam, hogy “ideiglenesen ihaj-csuhaj”, ami annyit jelentett, hogy lehet táncolni. Másnap jött értem a rendőrség és bevittek, hogy mit mondtam én az ideiglenesen itt tartózkodó szovjet hadseregről? Én meg tettem a hülyét, hogy nem értem miről beszélnek, pedig pontosan értettem. Akkor nem tudtak velem mit csinálni, ki kellett engedniük – fejtegette Feró.


A második világháború után Magyarországot el sem hagyta a felszabadítóból megszállóvá vált szovjet hadsereg. Az “ideiglenesen hazánkban állomásozó” szovjet Déli Hadseregcsoport kivonása már 1958-ban szóba került, de a megvalósulásra még több mint három évtizedet várni kellett. Magyarországot 1989. április 25-én hagyta el az első szovjet alakulat, a kiskunhalasi 13. harckocsi gárdaosztály. A csapatkivonásról szóló kormányközi egyezmény értelmében 1991. június 30-ig kellett kivonni a teljes személyi állományt, beleértve a szovjet állampolgárságú civileket, valamint a fegyverzetet, a harci technikát és az anyagi eszközöket. A pénzügyi kérdések rendezését a felek későbbre hagyták. A Magyarországon állomásozó mintegy százezres szovjet haderő 27 ezer harcjárművel és gépjárművel rendelkezett, ebből 860 volt harckocsi, 600 önjáró tüzérlöveg, 1500 gyalogsági páncélozott harcjármű. Az 560 ezer tonna hadianyagból 230 ezer tonna volt lőszer, 100 ezer tonna üzemanyag, mindezek 60 helyőrségben, katonavárosban, hat repülőtéren helyezkedtek el. Az utolsó szovjet katonavonat 1991. június 16-án hagyta el Magyarországot a záhony-csapi határállomáson. Az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy, a Déli Hadseregcsoport parancsnoka civilben, diplomata útlevéllel június 19-én 15 óra 1 perckor hagyta el Magyarország területét. Így a 1944. március 19-i német megszállás óta először nem állomásozott idegen katona magyar földön.

Megkésett igazságok korszaka
„1989 a csodák éve volt és az is marad. Hosszú út vezetett ehhez a csodához. Hősök és mártírok tízezrei, bátor polgárok milliói fél évszázadon át készítették elő ezt az egyetlen évet. Boldogság volt ez a javából és a lelkünket felszabadító megkönnyebbülés. Ezekből a pillanatokból lehet szabad jövőt építeni” – mondta el Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, a 30 éve szabadon című tablókiállítás megnyitóján június 16-án.

Gulyás Gergely kiemelte: a huszadik századi magyar történelem a magyar nemzet számára a hazugságok és a megkésett igazságok korszaka.
A hazugságok miatt kellett “az első világháborút lezáró diktátumot békeszerződésnek, a náci megszállást váltó szovjet megszállást felszabadulásnak, a kommunista diktatúrát népi demokráciának, a forradalmat ellenforradalomnak, az emberek megkínzását államvédelemnek, a forradalom miniszterelnökének kivégzését igazságtételnek” nevezni.

Hozzátette, a megkésett igazságok miatt válhattak valósággá 1956 követelései a rendszerváltozáskor, ezért tudták a kommunista diktatúra áldozatait méltósággal újratemetni harminc esztendeje, és ezért hagyta el az utolsó szovjet katona 1991-ben Magyarországot, és ezért terjed ki ma az állampolgárság lehetősége a világ minden magyarjára, ezért foglalták törvénybe a nemzeti összetartozás napját.
Ugyanide sorolta, hogy az MSZP a kormánypártokat vádolja azzal, hogy ki akarják törölni a történelemből a nemzetért mártíromságot vállaló Nagy Imrét, miközben a szocialisták jogelődje kivégeztette a miniszterelnököt, majd három évtizeden át minden eszközzel megtorolta a legcsekélyebb kegyeletnyilvánítást is vele összefüggésben.

Kapcsolódó Cikkek

  • Századvég: Az iszlám nem fér össze az EU értékeivel

    Századvég: Az iszlám nem fér össze az EU értékeivel

    Miközben az Európai Unió rögzíti, hogy az EU olyan értékekre épül, amelyek többek között a férfiak és nők közötti egyenlőséget erősítik, az iszlám előretörésének révén a női-férfi egyenjogúság területe komoly kulturális kihívásokkal kerülhet szembe a következő években – állapította meg a Századvég Alapítvány csütörtökön az MTI-hez eljuttatott elemzésében.