EUR: 323,59 Ft
CHF: 291,27 Ft
2019. június 26., szerda
János, Pál

Belföld

Több mint húszmilliárd forintot szán a kormány jövőre a babaváró támogatásra

A babaváró támogatásra több mint húszmilliárd forintot, a nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatására pedig tízmilliárd forintot szán a kormány jövőre – derül ki a 2020-as költségvetési törvényjavaslatból, amelyet kedden délután tettek közzé az Országgyűlés honlapján.

A jövő évi költségvetésben új elemként jelenik meg az idén július elsejétől igényelhető nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatása, amelyre tízmilliárd forintot szánnak és a babaváró támogatás, amelynek banki költségtérítésére majdnem négymilliárd forintot, a tartozások – két vagy három gyerek születése esetén érvényesíthető – elengedésére 2,2 milliárd forintot, a kamattámogatásokra pedig több mint 20 milliárd forintot fordítanak.


Szintén új elem a hazai bölcsődefejlesztési program, amelyre ötmilliárd forintot fordítanak, valamint a nem állami fenntartású bölcsődék fejlesztésére szánt 1,5 milliárd forintos támogatás.

A tervezet szerint ehhez az évhez hasonlóan 2020-ban is ugyanannyit szán a kormány a Nemzeti Tehetség programra és az Erzsébet-programra: előbbi ismét mintegy 3,1 milliárd forint, utóbbi pedig 4,4 milliárd forint lesz. Szintén ugyanannyi jut családpolitikai programokra, amelyekre majdnem hárommilliárd forintot szánnak, és családpolitikai célú pályázatokra, amelyekre 65 millió forintot fordítanak.


A Gyermek és Ifjúsági Alapprogram és az Új Nemzedék Központ Nonprofit Közhasznú Kft. jövő évi támogatása megegyezik az ideivel; előbbire 80 millió forintot, utóbbira 300 millió forintot fordítanak a javaslat szerint, emelkedik viszont a Családbarát Ország Nonprofit Kft. támogatása, az idei 100 millió forintról 280 millió forintra.

A 35 év alattiak sikeres nyelvvizsgájának támogatására jövőre 800 millió forinttal kevesebb, mintegy kétmilliárd forintot, a 20 év alattiak jogosítványszerzésének támogatására pedig több mint 500 millió forinttal kevesebbet 1,2 milliárd forintot irányoztak elő.

Egészségügy: több jut a népegészségügy fejlesztésére

Az Országgyűlésnek kedd délután benyújtott költségvetési javaslat szerint az Egészségbiztosítási Alap (E-Alap) jövő évi előirányzata 2681,4 milliárd forint, szemben az idei 2442 milliárddal.

Az E-Alapon belül összevont szakellátásra jövőre valamivel több mint 932 milliárd forint jut az idei 911,3 milliárd forinttal szemben. Népegészségügyi fejlesztésre lényegesen többet szánnak; jövőre 3,7 milliárd forint jut erre a célra, szemben az idei 1,7 milliárddal.

A költségvetési javaslat szerint a gyógyító-megelőző ellátáson belül a háziorvosi, ügyeleti ellátásra ugyanannyit szán jövőre is az állam, 139,5 milliárd forintot. A gyógyító-megelőző ellátás céltartaléka csökkent, jövőre erre ötmilliárdot szánnak, szemben az idei 10,4 milliárddal.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai közül táppénzre a jövő évi előirányzat 125 milliárd, szemben az idei 106,5 milliárddal.

Gyógyszertámogatásra jövőre több forrást irányoz elő a költségvetés, 301,2 milliárd forintot, szemben az idei 280,6 milliárddal. A gyógyszertámogatási céltartalékot is megemelnék, a jövő évi előirányzat 91,7 milliárd, míg az idei 81,7 milliárd forint. Az egyéb gyógyászati segédeszköz támogatása is emelkedik az ideihez képest, az előirányzat 64,6 milliárd forint, a 2019-es 61,1 milliárd forint volt.

Bevételi oldalon a szociális hozzájárulási adó E-Alapot megillető részéből és munkáltatói egészségbiztosítási járulékból 755,7 milliárddal számolnak, szemben az idei 750,4 milliárddal, a biztosítotti egészségbiztosítási járulék soron 1079 milliárd bevétel áll )idén ez 984,9 milliárd).

A szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetésekből 28,1 milliárd forint a bevételi előirányzat, szemben az idei 23,7 milliárddal. Népegészségügyi termékadóból (chipsadó) nagyjából 20 milliárd forint többletet vár az állam, a jövő évi előirányzat 77,6 milliárd.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetén belül a gyógyító-megelőző ellátás intézeteinek beruházásaira a felhalmozási kiadás előirányzata 5,6 milliárd, szemben az idei 8,09 milliárd forinttal, míg fejlesztésre 1,2 milliárd forint a jövő évi előirányzat, ami megközelítőleg megegyezik az ideivel.

Az Egészséges Budapest Programra jövőre valamivel több mint 35 milliárd forintot szán a költségvetés a tervezet szerint.

Az egészségügyi szakképzési (rezidens) rendszer működésének támogatására nagyságrendileg ugyanannyi forrást szánnak, mint idén: 4,1 milliárd forintot. Mentésre az előirányzat 43,3 milliárd, szemben az idei 42,9 milliárddal.

A központi alrendszer funkcionális kiadásaiban a kórházi tevékenységre és szolgáltatásokra a jövő évi előirányzat 2,4 milliárd forint, szemben az idei 2,2 milliárddal.

Mintegy 735 milliárd forintból gazdálkodhatnak jövőre a helyi önkormányzatok

A helyi önkormányzatoknak is több költségvetési forrás jut 2020-ban: az idei nagyjából 729 milliárd forintos forrás helyett mintegy 735 milliárd forintból gazdálkodhatnak majd – derül ki a parlamentnek kedden benyújtott költségvetési javaslatból.

A javaslat szerint a helyi önkormányzatok működésének általános támogatására 157 milliárd forint helyett több mint 173 milliárd forint jut.

A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatására az idei csaknem 190 milliárd forint helyett mintegy 191 milliárd forintot lehet majd fordítani.

A települési önkormányzatok egyes szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatására több mint 163 milliárd forint jut, idén ezen a soron 164 milliárd forint szerepelt.

A települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatására valamivel többet terveznek: a korábbi csaknem 79 milliárd forint helyett több mint 82 milliárd forintot.

A települési önkormányzatok kulturális feladatait mintegy 14 milliárddal támogatnák, ez körülbelül 24 milliárd forinttal alacsonyabb összeg a korábbinál.

A helyi önkormányzatok működési célú kiegészítő támogatásaira is kevesebbet szánnak: mintegy 50 milliárd helyett 36 milliárdot.

A javaslat szerint lényegesen bővülnek továbbá a helyi önkormányzatok felhalmozási célú kiegészítő támogatásaira az idei 49 milliárd forint helyett, jövőre 25 milliárd forintot terveznek.

2020-ban nyugdíjemelés és nyugdíjprémium is lesz

A 2020 januárjában a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján esedékes nyugdíjemelés meghatározásakor 2,8 százalékos fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni – olvasható a 2020. évi költségvetésről szóló, kedden benyújtott javaslatban.

A javaslat szerint a nyugdíjbiztosítási alap kerete jövőre több mint 3587 milliárd forint lesz. Kiemelték: a 2020-as költségvetésben minden kiemelt terület több forrással gazdálkodhat, mint az idén. 2010-hez képest a nyugdíjakra 840 milliárd forinttal több jut jövőre.

Hozzátették továbbá, “a kiszámítható és biztonságos időskor megteremtése érdekében a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzése mellett hangsúlyos kormányzati cél, hogy az uniós átlag feletti gazdasági növekedésből a nyugdíjasok is minél nagyobb arányban részesüljenek”.

Mint kifejtették, a kormány 2020-ban is prioritásként kezeli a nyugdíjasok erkölcsi és anyagi megbecsülésének érvényre juttatását, az elért eredmények megőrzését, a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának biztosítását. Az inflációt követő nyugdíjemelés garantálja a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzését. A kormány kiemelt célja emellett továbbra is, hogy a nyugdíjasok is kedvezményezettjei legyenek a hazai gazdasági folyamatok kedvező alakulásának.

Úgy fogalmaztak: “az aktív dolgozók sikeréhez hozzájárult a mostani nyugdíjasok munkája, melynek elismerését szolgálja a havi ellátásokon túl a nyugdíjprémium intézménye”. A kormány gazdaságpolitikájának eredményeként 2020-ban már a harmadik egymást követő évben fizetnek nyugdíjprémiumot, melynek fedezete a költségvetésben biztosított – szögezték le.

A kormány a szociális hozzájárulási adó nyugdíjalapot megillető részéből és a munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulékból az idei hatályos 1930 milliárd forint helyett 1907 milliárd forinttal kalkulál. Ugyanakkor a biztosított által fizetett nyugdíjjáruléknál az idei 1458 milliárd forint bevétel helyett több mint 1600 milliárd forint bevétellel számolnak jövőre. Az egyszerűsített foglalkoztatás utáni köztehernél az idei, 20 milliárd forintos bevételhez képest jövőre 21,8 milliárd forintra számít a kormány.

Az öregségi nyugdíjra szánt összeg nagyobb a jövő évre tervezett büdzsében, a korhatár felettiek öregségi nyugdíjára több mint 2800 milliárd forintos kiadást terveznek. A nők korhatár előtti nyugellátására szánt keretösszeg csaknem 286 milliárd forint lesz.

A hozzátartozói nyugellátások közül az árvaellátásra több mint 29 milliárd forintot fordítanak, özvegyi nyugellátásra mintegy 356 milliárd forint jut.

A nyugdíjprémium céltartaléka az idei 25 milliárd forinthoz képest jövőre mintegy 20 milliárd forint lesz.

Kapcsolódó Cikkek

  • Negyvenöt kilométernyi fővárosi földutat aszfaltoznak az év végéig

    Negyvenöt kilométernyi fővárosi földutat aszfaltoznak az év végéig

    Várhatóan negyvenöt kilométernyi fővárosi földutat aszfaltoznak le az év végéig a budapesti útépítési program keretében, ez a földutak mintegy húsz százalékát jelenti – közölte a program koordinációjáért felelős miniszteri biztos szerdán Budapesten újságírókkal, hozzátéve: a program második üteme folyamatban van.

  • Tiszteletbeli doktori címet kapott Matolcsy György

    Tiszteletbeli doktori címet kapott Matolcsy György

    Tiszteletbeli doktori (Doctor Honoris Causa) címet adományozott Matolcsy Györgynek a Kaposvári Egyetem Szenátusa, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerdán vette át az egyetem legmagasabb szintű elismerését – közölte a jegybank az MTI-vel.

  • A magyar cégek optimisták a gazdaság várható alakulásáról

    A magyar cégek optimisták a gazdaság várható alakulásáról

    Az európai átlagnál optimistábbak a magyar cégek a gazdaság várható alakulásáról, közel harmaduk belátható időn belül egyáltalán nem számít recesszióra, míg Európai átlagban a cégek 30 százaléka nyilatkozott így – derült ki a követeléskezelő Intrum 29 országra kiterjedő kutatásából.