EUR: 325,86 Ft
CHF: 294,25 Ft
2019. július 19., péntek
Emília

Belföld

A 2020-as költségvetés a családokról és a gazdasági eredmények megvédéséről szól

A 2020-as költségvetés elfogadása azt mutatja, hogy az országgyűlési képviselők döntő többsége egyetért a családok megerősítésére, az elért gazdaság eredmények megvédésére, az ország biztonságának fenntartására, valamint az adócsökkentésre és béremelésre épülő gazdaságpolitika folytatásával – hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyminiszter a zárószavazás után pénteken, Kocsis Mátéval, a Fidesz frakcióvezetőjével közösen tartott sajtótájékoztatón az Országházban.

A pénzügyminiszter kiemelte: a jövő évi büdzsé lényegében minden területre több forrást biztosít. A büdzsé középpontjában a gyermeket vállaló és nevelő családok állnak, a családvédelmi akcióterv végrehajtásához minden szükséges forrás rendelkezésre áll. Jövőre a családok támogatása csaknem 2228 milliárd forintra nő, amely így mintegy két és félszerese a 2010. évi összegnek.


Az elfogadott módosító javaslatok tovább növelték az oktatás, a kultúra, a szabadidős tevékenységek és a turisztika támogatására szánt költségvetési forrásokat, miközben nem veszélyeztetik sem a kitűzött, minden korábbinál alacsonyabb 1 százalékos GDP-arányos hiánycélt, sem pedig az államadósság további csökkentését – mondta a pénzügyminiszter.

Megjegyezte: az ellenzék által benyújtott módosítások azon túl, hogy teljességgel figyelmen kívül hagyták a költségvetés kereteit, jelentős adóemelésekkel, a családtámogatások és a tervezett fejlesztések visszafogásával jártak volna, így egyiket sem lehetett támogatni.


Az elfogadott jövő évi költségvetésben a büdzsé önkormányzatok nélküli, központi alrendszerének kiadási főösszege 21 793 milliárd forint, bevételi főösszege 21 426 milliárd forint, így a hiánya 367 milliárd forint lett.

A pénzügyminiszter kiemelte: a jövő évi költségvetésben megvannak a források a családvédelmi program minden elemének megvalósítására, így a babaváró támogatásra, a csok kedvezményes hitel lehetőségének kiterjesztésére az otthonteremtési program további bővítésével, a gyermekes családok jelzáloghitelének átvállalására, a nagycsaládosok autóvásárlási programjára, a folytatódó bölcsöde-fejlesztésekre és -építésekre, a négygyermekes anyák személyi jövedelemadó-mentességére, illetve a nagyszülői gyed bevezetésére.

A program keretében a költségvetés jövőre több mint 197 milliárd forint támogatást biztosít a magyar családoknak. A babaváró program keretében mintegy 420 milliárd forint szabadon felhasználható kamatmentes hitelhez juthatnak a magyar családok. Hozzátette: jövőre tovább nő a családok adókedvezménye, ez az első házasok kedvezményével együtt várhatóan eléri a 358 milliárd forintot. A családi adókedvezmények eredményeként 2011 óta összesen mintegy 2 600 milliárd forint maradt a magyar családoknál.

Jövőre a lakástámogatások összege megközelíti a 300 milliárd forintot, ezzel 2010-hez viszonyítva megduplázta a kabinet a lakástámogatásra fordított összeget.

A pénzügyminiszter kiemelte, hogy tovább emelkedik a gyermekétkeztetésre fordítható támogatás mértéke, 2020-ban már több mint 82 milliárd forint áll erre a célra rendelkezésre. A 2020/2021. tanévtől a tankönyv ellátás teljesen ingyenes lesz, az erre fordított összeg mintegy 14 milliárd forintra emelkedik – tette hozzá.

Aa nyugellátásokra fordítható költségvetési források összege 2020-ban 136 milliárd forinttal nő A büdzsé 2,8 százalékos inflációval számol, így ennyivel emelkednek a nyugdíjak és a nyugdíjszerű ellátások 2020. január elsejétől, emellett a kormány több mint 20 milliárd forintot különített el a nyugdíjprémium kifizetésére, a gazdaság teljesítményével összhangban számíthatnak a nyugdíjasok a nyugdíjprémiumra.

A pénzügyminiszter arról is szólt, hogy mivel az eurózónában, és a világgazdaságban is a gazdaság lassulásának jelei mutatkoznak, ezért a kabinet kidolgozta a gazdaságvédelmi akciótervet. A kormány szándéka továbbra is az, hogy a magyar gazdaság bővülése a jövőben is 2 százalékponttal meghaladja az unió átlagos növekedési ütemét.

Ezzel összhangban a szociális hozzájárulási adó ez év július 1-jétől 2 százalékponttal, 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökkent – fűzte hozzá.

A gazdaságvédelmi akcióterv részeként csökken a kiva mértéke, kevesebb adó lesz, és az adóelőleg feltöltését is eltörlik, 2022 végéig és 5 százalékra csökken a szálláshely-szolgáltatások áfája, a munkaerő mobilitás elősegítése érdekében bővíti a kabinet a munkásszálás építési programot.

Varga Mihály elmondta, hogy emellett minden kiemelt szakpolitikai terület lényegesen több forrásból gazdálkodhat, oktatásra 645 milliárd forinttal, egészségügyre 770 milliárd forinttal, az ország biztonságának megőrzésére közel 800 milliárd forinttal lesz magasabb összeg, mint a baloldal által utoljára benyújtott 2010-es költségvetésben.

A pénzügyminiszter kérdésre elmondta: a magyar állampapír plusz kibocsátása sikertörténet, a legutolsó adatok szerint eddig 1162 milliárd forintot vásárolt belőle a lakosság.

Kocsis: A cél, hogy Magyarország tovább erősödjön

Az elfogadott 2020-as költségvetés és adócsomag összhangban van azzal a céllal, hogy Magyarország tovább erősödjön, és ezt minden magyar érezze is a mindennapokban – mondta Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője pénteken, a jövő évi költségvetés elfogadása után Varga Mihály pénzügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatón, a Parlamentben.

Kifejtette: a büdzsé fókuszában a családvédelmi akcióterv végrehajtása áll, hogy Magyarország családbarát hely legyen, és a gyermekeket vállalni akarók minél nagyobb és minél szélesebb körű támogatásban részesüljenek.

A kiemelt célok között említette, hogy Magyarország a lassuló európai gazdasági környezetben is megtartsa gazdasági eredményességét, valamint a biztonság fenntartását, ezért helyeselte a honvédelmi és közbiztonsági többletforrásokat.

Az Európát sújtó bevándorlás és az azzal kapcsolatos kiadások továbbra is a fontos kérdések között maradnak mind az EU-ban, mind Magyarországon – mondta Kocsis Máté, kijelentve: a migráció Magyarországnak továbbra sem lehetőséget, hanem kulturális, gazdasági és közbiztonsági kockázatot jelent. Hozzátette, a Fidesz-KDNP továbbra is támogatja a kormányt abban, hogy a határvédelmi kiadások megosztásáról megállapodást kössön az EU-val.

A frakcióvezető kitért az ellenzéki módosító indítványokra is, amelyekről azt mondta: ha lett volna köztük komolyan vehető, megfontolták volna. A költségvetési vitában azonban azt látták – folytatta -, hogy az ellenzék éppen ott folytatná, ahol 2010-ben abbahagyta, “adóemelésekben, a családtámogatások eltörlésében és az otthonteremtési rendszer szétverésében látták a jövő évi költségvetés alappilléreit”.

Szavai szerint a mintegy 800 ellenzéki módosító indítvány a legfelelőtlenebb költségvetési magatartást mutatta, azok veszélyeztették volna a büdzsé és a gazdasági stabilitást biztonságát: a rendkívüli kormányzati intézkedésekre elkülönített összegeket például tízszer költötték el, az országvédelmi alapot pedig két és félszer. Különösen aggasztónak nevezte, hogy ezeket Varju László, a költségvetési bizottság DK-s elnöke is támogatta, ami szerinte nem feltétlen jelent alkalmasságot arra a tisztségre.

Megjegyezte továbbá, hogy Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője a költségvetési vitában a két évvel ezelőtti beszédét mondta el ismét.

Kocsis Mátét kérdezték az LMP-s Demeter Márta mentelmi jogának felfüggesztéséről, amiről azt mondta: mivel közvádas ügyről van szó, támogatták a mentelmi jog felfüggesztését. Nehezményezte ugyanakkor, hogy Demeter Márta sem az érintett családtól, sem Orbán Viktor miniszterelnök családjától nem kért bocsánatot. Az ellenzéki politikus tavaly ősszel országgyűlési képviselőként a Magyar Honvédség működésével kapcsolatos adatokról szerzett tudomást, majd azokat a közösségi oldalán közzétette azzal a valótlan megjegyzéssel, miszerint a honvédség a miniszterelnök közvetlen hozzátartozóját törvénysértő módon szállította.

Arra a felvetésre, hogy a Molnár Csaba DK-s EP-képviselőnek írt levelét az ellenzék a parlamenti pozícióikat érintő fenyegetésként értékelte, a Fidesz frakcióvezetője úgy reagált: nem fenyegetett meg senkit.

Hangsúlyozta, a DK rúgta fel – az EP-ben – azt a gyakorlatot, amely szerint a frakciók egymás tisztségviselőit támogatni szokták tekintettel a választói akaratra. Ezért ne csodálkozzon a DK azon, hogy vannak olyan kormánypárti képviselők, akik velük szemben is ennek a gyakorlatnak a felrúgására fognak javaslatot tenni – tette hozzá, megjegyezve, hogy más Fidesz-KDNP-s frakciótagok szerint ugyanakkor nem szabad olyan mélyre süllyedniük, mint a DK.

Közölte: a legközelebbi, őszi Fidesz-KDNP-frakcióülésen vitatják meg a kérdést, és ha van módosítási igény, a házelnök felé meg tudják tenni.

A frakcióvezető hozzáfűzte: az korábban is felmerült már például a DK-s Vadai Ágnes “nyilvánvaló gyermekszobahiányból fakadó” viselkedésével kapcsolatban, hogy a politikus nem méltó parlamenti tisztségre, de azt az álláspontot képviselték, miszerint töretlen hagyománya van, hogy az ellenzéki képviselőknek is járnak parlamenti tisztségek.

Arra a felvetésre, hogy a Fidesz korábban nem támogatta Kovács László és Andor László uniós biztosi kinevezését, Kocsis Máté azt felelte: ez az alma összehasonlítása a körtével, mert az Európai Bizottságba a kormányok jelölnek, míg az EP-tisztségekre a jelölés frakciómegállapodáson nyugszik.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek