EUR: 324,55 Ft
CHF: 299,06 Ft
2019. augusztus 18., vasárnap
Ilona

Extra

50 éve hódítottuk meg a Holdat

„Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek” – mondta Neil Armstrong, amikor 50 évvel ezelőtt a Holdra lépett. Valóban óriási ugrás – az emberiség egyik legnagyszerűbb teljesítménye – volt, hogy elhagytuk a Földet, és nyomot hagyhattunk az égitest felszínén. A NASA nemrég célul tűzte ki, hogy öt éven belül, az Artemis program keretében ismét űrhajósokat küldjön a Holdra, köztük az első nőt.

Saturn V rakéta: Profimedia

Az Apollo–11 1969. július 16-án indult útnak Neil A. Armstrong parancsnokkal, Michael Collins és Edwin „Buzz” Aldrin űrhajósokkal a fedélzetén. A parancsnoki kabin, a műszaki egység és a holdkomp egy száz méternél is magasabb hordozórakéta orrában kapott helyet.


Az űrhajó július 19-én pályára állt a Hold körül, Armstrong és Aldrin másnap a Sas (Eagle) névre keresztelt holdkomppal megkezdte a holdra szállást. A Sas 1969. július 20-án szállt le, az űrhajósok két órát töltöttek kint, a Hold felszínén. Neil Armstrong volt az első ember, aki idegen égitest felszínére lépett. „Kis lépés egy embernek, nagy ugrás az emberiségnek” – hangzottak el akkor az űrhajós mára legendássá vált szavai. Korábban egyébként volt vita azzal kapcsolatban, hogy ki lépjen először a Holdra, Armstrong vagy Aldrin. Hosszas vita után végül egy mérnök „döntötte el”, a holdkomp ajtaja ugyanis balra nyílt, ahol a parancsnok állt, így ő tudott először kiszállni. Armstrongnak azt is megígérték, hogy ha valamiért nem sikerülne a küldetés, akkor legközelebb újra próbálkozhat, de szerencsére nem így történt.
„Houston, itt a Nyugalom Bázis. A Sas leszállt. Armstrong győzött. Teljesítette a feladatok feladatát, minden pilóták legirigyeltebbike lett” – üzenték az űrhajósok.

Vissza a Holdra, először mehet nő


Több mint 50 évvel az Apollo-program befejezése után az amerikai űrkutatási hivatal azt tervezi, hogy 2024-ig visszatér a Holdra, hogy tesztelje új generációs űrhajóit, amelyek a jövőben embereket vihetnek a Marsra. A NASA bejelentette, hogy a Holdra visszatérő Artemis-misszió (a görög mitológiában Artemisz Apollón ikertestvére, a vadászat, a vadállatok és a hold istennője) keretében női asztronauta is a Holdra léphet. Feltételezhetően a NASA-nál jelenleg szolgáló 12 nő közül kerülhet ki az űrhajós. Mindannyian 40–53 év közöttiek.

Amikor 1958-ban megalapították az amerikai űrkutatási hivatalt, kizárólag katonák lehettek a tagjai, és akkor csakis férfiak szolgáltak. Mind a 12 ember, aki 1969 és 1972 óta a Holdon járt, férfi volt. A Hold-misszió csapata négytagú lesz, közülük ketten fognak kilépni az égitest felszínére. A program a tervek szerint nyolc űrhajó indítását foglalja magában. Az Artemis–1 egy 2020-ra tervezett, legénység nélküli misszió a Hold körül, az Artemis–2 legénységgel a fedélzetén fog keringeni a Hold körül, szintén 2020-ban, az Artemis–3-mal 2024-re emberek lépnek a Hold felszínére.

Buzz Aldrin fotó: Profimedia, Eyevine

Buzz, a menő kalandor

2016-ban hegyibetegség miatt kellett kimenekíteni az Antarktiszról Buzz Aldrint, aki második emberként lépett a Holdra. A balul sikerült „expedíció” ellenére a 89 éves kalandor rekordot állított fel azzal, hogy a legidősebb emberként járta meg a Déli-sarkot. Az Antarktiszt borító vastag jégtakaró miatt a Déli-sark 2835 méter magasan fekszik, Aldrinnak pedig ödéma alakult ki a tüdejében. Aldrin egyébként 1969. július 20-án mintegy 20 perccel Neil Armstrong után lépett a Holdra, az eseményt 600 millió ember nézte a tévében, ami akkor rekordnak számított. A történelmi eseményről készült fotókon majdnem mindenütt Aldrin látható, mivel az elsőként az égitestre lépő Armstrong feladata volt a fényképezés, utóbbinak a Holdon tett első lépéseiről alig van felvétel. Aldrin egyébként már mindent meghódított, húsz évvel ezelőtt lemerült az Észak-Atlanti-óceán fenekére egy mini-tengeralattjáróban, hogy megnézze a Titanicot. Néhány évvel később pedig ellátogatott az Északi-sarkvidékre egy orosz jégtörő fedélzetén.

Újra az űrközpontban
Az amerikai űrkutatási hivatal meghívására a 88 éves Michael Collins a NASA floridai űrközpontjának 39A kilövőállását kereste fel a héten. Collins volt az, aki az űrhajóval a Hold körül keringett, amíg társai annak felszínén lépkedtek. Neil Armstrong parancsnok 2012-ben meghalt, Buzz Aldrin pedig nem tudott részt venni a keddi eseményen, amely az Apollo–11 misszió nyolcnapos útjának fél évszázados évfordulós ünnepségeit nyitotta meg. Collins az űrközpontban találkozott az akkori irányítóközpont mintegy száz munkatársával és a NASA azon mérnökeivel, akik jelenleg az Artemis-misszió megvalósításán dolgoznak.

Sok szerencsét, Mr. Gorsky!
A holdra szállással kapcsolatos egyik legviccesebb sztori sajnos nem igaz. A történet szerint Armstrong, mielőtt visszaszállt volna az űrhajóba, azt mondta: „Sok szerencsét, Mr. Gorsky!” Gyerekkorában hallotta ugyanis a szomszéd házaspárt vitatkozni, amikor Mr. Gorsky felesége azt mondta: „Orális szexet akarsz? Majd ha a szomszédgyerek a Holdra megy!” Bár ez a történet kamu,  többször felidézték már a Gorsky-legendát. Amikor 2002-ben a Hubble-űrteleszkópon kellett dolgozni, a legénység egyik tagja, John Grunsfeld így búcsúzott: „Sok szerencsét, Mr. Hubble!” Armstrong életét egyébként a 2018-as Az első ember című film dolgozza fel, amelyben Ryan Gosling alakítja az űrhajóst. A filmet azért bírálták, mert kimaradt belőle, ahogy Armstrong kitűzi az amerikai zászlót a Hold felszínén.

Mi lett az amerikai zászló sorsa?
Legendás kép, ahogy az űrhajósok kitűzték az amerikai zászlót a Hold felszínén. De vajon mi lett vele? Sajnos Aldrin, amikor beindította a holdkompot, még látta az ablakból, hogy a zászló elsodródik.

Milyen a Hold pora?
Az űrhajósok szerint a Hold porának puskapor- és nedveshamu-szaga van. Mind a tizenkét embernél, akik jártak a Holdon, észlelték a Hold-nátha tüneteit. Az éles, durva szemcsék miatt fájt a torkuk, és könnyeztek is. Ezt az okozhatta, hogy a pornak magas a szilikáttartalma.

Beindulhat a Hold és a Föld közötti gazdaság
Új üzleti lehetőségek nyílhatnak, ugyanis beindulhat az úgynevezett ciszlunáris gazdaság, vagyis a Hold és a Föld közötti térségben zajló kereskedelem – közölte a Puli Space magyar űrprojekt vezetője az M1 aktuális csatorna kedd esti műsorában. Pacher Tibor azt mondta, hogy az emberiség találhat olyan nyersanyagot a Holdon, amely hasznos a Földön.

Milyen út vezetett a Holdig? A Szovjetunió és Amerika versengése segített abban, hogy végül eljussunk a világűrbe (idővonal)

1957. október 4-én bocsátották fel a világűrbe az első ember alkotta eszközt, a Szputnyik műholdat.

1957. novemberében kijutott a világűrbe Lajka kutya.

1961. április 12-én Jurij Gagarin, a szovjet légierő őrnagya a Vosztok–1 űrhajó fedélzetén megkerülte a Földet.

1963-ban Valentyina Tyereskova volt az első nő az űrben.

1965-ben Alekszej Leonov tett elsőként tett űrsétát.

1968 végén az Apollo–8 űrhajó Frank Borman parancsnokkal a fedélzetén Hold körüli pályára állt, onnan kívántak boldog karácsonyt a Föld lakóinak.

1969. július 20-án a Sas leszállt, először lépett ember a Holdra.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek