EUR: 357,44 Ft
CHF: 338,62 Ft
2020. április 08., szerda
Dénes

Belföld

Kétharmadosnál is nagyobb többségben a Fidesz a fővárosban

Közeledve az őszi önkormányzati választásokhoz egyre jobban kirajzolódnak az erőviszonyok a fővárosban. Míg az ellenzéki roncsderbi napról-napra abszurdabbá válik, a kormánypártok képviselői Budapest legtöbb kerületében sikeresen növelik népszerűségüket. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó szakértők beszámolója alapján a Fidesz-KDNP támogatottsága kétharmadnál is magasabb lehet Budapesten.

Bár a közvélekedés szerint Budapest egy baloldali, liberális érzelmű város, 23 kerületéből jelenleg 17-nek kormánypárti, konzervatív vezetője van. Érdekes, hogy Buda jellemzően jobboldali kerületei mellett a belvárosi, liberálisabb beállítódású városrészeket is el tudták hódítani a Fidesz–KDNP jelöltjei – írja a Magyar Nemzet.


Ez történt például 2006-ban Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének kiszivárgásakor, de 2010-ben, az MSZP–SZDSZ-koalíció összeomlását követően is: sok hagyományosan baloldali kerületben győzedelmeskedett kormánypárti jelölt. Bár a nagy politikai vízválasztók megkönnyíthetik az őrségváltást az önkormányzatok élén, az, hogy a polgármesterek többször is elnyerik-e a választók bizalmát, a városvezetői tevékenységükön múlik – tudatja a portál.

Budapest egyik kerületének polgármestere a rendszerváltás óta folyamatosan viseli városvezetői tisztségét: Soroksárt 1990 óta vezeti az ex-SZDSZ-es Geiger Ferenc – aki egyébként bejelentette, hogy idén ősszel már nem száll ringbe a polgármesteri székért. Óbudát is a rendszerváltás idejéig visszanyúlóan irányítják polgári vagy konzervatív polgármesterek: a hivatalban lévő Bús Balázs (Fidesz–KDNP) előtt a független Tarlós István – a jelenlegi főpolgármester – vezette a III. kerületet 1990-től 2006-ig. A legrégebben – 1994 óta – regnáló városvezetők közé tartozik az Angyalföldet irányító Tóth József (MSZP) és a fideszes Nagy Gábor Tamás is, aki több mint 20 éve, 1998 óta irányítja a budavári önkormányzatot. Az egykori MSZP-s – és függetlenként már a Fidesz támogatásával induló – Szabados Ákos 1998 óta vezeti Pesterzsébetet, Hegyvidéknek pedig 1994 óta jobboldali a vezetése. 2006 óta a fideszes Pokorni Zoltán felelős a XII. kerület ügyeiért. A fenti trendektől eltérően néhány kerületben sűrűbb váltógazdálkodás alakult ki, a Karácsony Gergely (Párbeszéd) által vezetett Zuglóban például nem fordult elő, hogy egy politikai oldal által támogatott jelölt két egymást követő választáson képes lett volna elnyerni az emberek bizalmát – közli a Magyar Nemzet.


Farkas Örs, az Oeconomus igazgatója a vízióval rendelkező és az ügyintéző típusú városvezetők közti különbséget hangsúlyozta a lapnak. – A szavazók jellemzően kötődnek azokhoz a polgármesterekhez, akik nagyobb hangsúlyt helyeznek például a nemzeti ünnepek megszervezésére, emellett az egyházak és más identitásképző elemeknek is megfelelő teret biztosítanak – jelentette ki az elemző. Szavai szerint egy ügyintéző beállítottságú polgármester is lehet hatékony és népszerű, ám egy Karácsony Gergelyhez hasonló városvezető, aki egyéb elfoglaltságai miatt láthatóan minden szempontból elhanyagolja a saját települését, nem számíthat tartós bizalomra a szavazóktól.

Farkas Örs a vízióval rendelkező polgármester példájaként említette Tóth József mellett a II. kerületet vezető Láng Zsoltot (Fidesz), Borbély Lénárdot, Csepel, valamint Kovács Pétert, a XVI. kerület polgármesterét, továbbá Kocsis Mátét is, aki Józsefvárost irányította, mielőtt elvállalta a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetői tisztségét. Hozzátette: Kocsis egyedülálló módon volt képes kialakítani egy stabil jobboldali szavazói bázist egy sokáig baloldali beállítottságú kerületben. Tóth sikerességében egyebek mellett a hatékonyan működő információs csatornáit, az úgynevezett utcabizalmi rendszerét emelte aki, amelynek segítségével a szocia­lista politikus néhány órán belül képes eljuttatni üzenetét a választóihoz. Kiszelly Zoltán, a XXI. Század Intézet regionális igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkormányzati választásokon általában tíz százalékkal alacsonyabb a részvétel, mint a parlamenti mandátumok sorsát eldöntő voksoláson. – Ezért ilyenkor felerősödnek a helyi sajátosságok, sok esetben elég a törzsszavazókat megszólítani. A kerülethez kevésbé kötődő lakók – például akik nemrégiben költöztek a városrészbe, esetleg nincsenek gyermekeik, akiket a helyi iskolákba vagy óvodákba járatnának – kevésbé jelennek meg szavazóként.

A szavazók bizalmának elnyeréséhez viszont tetszetős és a helyben élők széles körét érintő projektek kellenek, amiről a helyi és az országos média is beszámol. Ilyenek lehetnek a polgármester nevéhez köthető különböző látványos fejlesztések – például a XIII. kerületben a helyieknek záros határidőn belül elérhető CT-vizsgálat – vagy a lakosok érdekében tett olyan határozott fellépés, mint amilyet Tarlós István mutatott a zajcsökkentés kivívására a Sziget fesztivál szervezőivel szemben. De említhetném Rogán Antal példáját is, akinek az V. kerület polgármestereként sikerült elnyernie a többségében baloldali nyugdíjasok bizalmát. A jól menedzselt kerületek vezetői pártjukénál jóval magasabb támogatásra számíthatnak, náluk működik a hivatali bónusz – sorolta az elemző, aki arra is rámutatott, hogy a párthovatartozás lehet pozitívum, de hátrány is.

Kiszelly Zoltán felhívta a figyelmet a személyiség fontosságára is, amely akár párthatárokon átívelve is összefoghat szavazói csoportokat. Példaként a jelenlegi főpolgármestert említette, aki széles körben ismert, integratív személyiség, s akár a kormánnyal szemben is képviseli az általa vezetett főváros érdekét, így a baloldali szavazók körében is viszonylag népszerű, közülük is sokan hajlandók Tarlós Istvánra adni a voksukat – számol be a Magyar Nemzet.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek