2019. szeptember 21., szombat
Máté, Mirella

Külföld

Potápi: A 2010-es évek áttörést hoztak a nemzetpolitikában

Nemzetpolitikai szempontból a tízes évek alapvető áttörést jelentettek, a magyarságot sikerült annyira megerősíteni, hogy bármilyen nehezebb időszakot át tudjon vészelni – állapította meg Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerdán Tusnádfürdőn, a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor megnyitóján.

Az államtitkár szerint a Tusványosként ismertté vált táborban az elmúlt három évtizedben olyan iránymutató gondolatok születtek, amelyek nélkül elképzelhetetlen lenne a mai magyar nemzetpolitika. Példaként a státustörvényt, az oktatási-nevelési támogatás és a külhoni magyarságért viselt felelősséget magába foglaló új alaptörvényt említette.


Felidézte: a státustörvényt elfogadó első Orbán-kormány idején érezhette először a határon túli magyarság azt, hogy a magyar kormány nemzetben gondolkozik, majd a 2010-től kezdődően következett be az a fordulat, amely lehetővé tette a nemzetpolitikai keretrendszer kiépítését, 2014-től pedig a nemzetpolitikai a szülőföldön boldogulás irányába fordult.

2018-2022 között a nemzetpolitikai alapcélkitűzések: az identitása erősítése, a családok támogatása és a versenyképesség erősítése az egész Kárpát-medencében, ami a magyar közösségek, vállalkozások, a magyar emberek, és a társadalom gazdasági megerősítését jelenti – magyarázta Potápi Árpád János.


A politikus rámutatott: a kormány a magyarság megerősítésén túl a közép-európai népek összefogásában és a térség megerősödésében gondolkozik.

“Számunkra legalább annyira fontos a magyar nemzet megerősödésén túl, hogy erős román nemzetről, erős szlovák nemzetről, erős szerb, horvát, cseh és lengyel nemzetről is tudjunk beszélni” – jelentette ki a nemzetpolitikáért felelős államtitkár.

A Bálványosi Nyári Szabadegyetem alapítóinak egyikeként Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke rámutatott: harminc éves a szabadság iránt elkötelezett emberek összefogásán alapuló rendszerváltozás, a magyar nemzetpolitika, az utóbbi években “termőre fordult” közép-európai építkezés, és Európa újraegyesítésének folyamata.

Úgy értékelte: a nemzeti összetartozás érzése ma sokkal erősebben összeköti a Kárpát-medencei magyarokat, mint korábban bármikor, és ez egy kimeríthetetlen erőforrás a magyar kormánypolitika számára.

Közép-Európa képes ma már közösen fellépni azzal a föderalizmusnak nevezett “agresszív utópizmussal” szemben, amelyet Európa-szerte hirdetnek és amelynek a célja a nemzeti identitások “ledarálása”, a nemzeti szuverenitások feloldása, és Európa keresztény gyökereinek az aláásása – állapította meg a külügyi bizottság elnöke, hozzátéve, hogy a magyar kormány elkötelezett Európa újraegyesülése mellett, de a nemzetek Európájában gondolkodik.

A Tusványos másik alapítójaként Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke azokról az értékekről beszélt, amelyek a harmincadik kiadásához érkezett szabadegyetem ötletgazdáit vezérelték. Ezek között a kommunizmus örökségével történő szembenézést, a demokrácia, pluralizmus, jogállam, szabadság értékeit, a közösségi autonómiák eszméjét, a román-magyar politikai párbeszéd szorgalmazását, Európa alakítását, a magyar közösségek gazdasági megerősítését és a nemzetpolitikát említette.

A megnyitón elhangzott: Tusványoson 28 rendezvénysátorban mintegy 400 előadás, vitafórum és pódiumbeszélgetés várja a közösségük jövőjéért tenni akaró résztvevőket.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek