EUR: 325,89 Ft
CHF: 294,25 Ft
2019. július 19., péntek
Emília

Külföld

Szijjártó: Soha nem voltak olyan jók a magyar-kínai kapcsolatok, mint most

Magyarország közepes méretű ország, amelynek rendkívül nyitott gazdasága van, és e gazdaság teljesítménye szempontjából jó hír, hogy a világgazdasági változásokban nagy szerepet vállaló Kínával a kapcsolatok a kölcsönös tisztelet talaján állnak, és soha nem voltak olyan jók, mint most – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.

Szijjártó Péter kínai partnerével, Vang Jível tárgyalt, majd közös sajtótájékoztatójukon hangsúlyozta: rendkívül jók a magyar-kínai politikai, gazdasági, kereskedelmi és kulturális kapcsolatok. Sokat dolgoztak ezért, az együttműködés Kínával Magyarország érdeke, ezért ezt “nem adjuk fel” – hangoztatta.


Kifejtette: ma Kína az első számú EU-n kívüli kereskedelmi partner. A kínai cégek továbbra is vonzó befektetési célpontként tekintenek Magyarországra, beruházásaikkal új technológiákat hoznak Magyarországra, amivel nagy mértékben segítik a magyar gazdaságot a dimenzióváltás sikerességében – vélekedett.

Kiemelte: Magyarországon minden cégre azonos szabályok vonatkoznak, itt egyetlen céget sem érhet diszkrimináció a nemzetisége miatt.


A tárcavezető felidézte: Magyarország volt az első EU-tagállam, amely aláírta az Egy övezet, egy út stratégiához kapcsolódó kétoldalú megállapodást, a kezdeményezésre “az új eurázsiai együttműködés alapjaként tekintünk”. Európa érdeke a lehető legszorosabb és leghatékonyabb együttműködés Kínával – tette hozzá.

Mint mondta, a stratégia és a keleti nyitás a magyar gazdaság érdekeit szolgálja, és komoly lehetőséget jelent, hogy “újabb külgazdasági sikereket érjünk el”.

Szijjártó Péter kitért arra: a magyar és kínai vállalatok együttműködésének ösztönzésére 632 millió dolláros hitelkeret nyitottak az Eximbanknál. Két nagy kínai bank is megjelenik hamarosan Magyarországon, közvetlen légi járatok indultak a két ország között, és újabb járatokat készítenek elő, továbbá újabb közös egyetemi program indulhat – sorolta az eredményeket.

Megjegyezte: a Budapest-Belgrád vasútvonal megépítésére vonatkozó hitelszerződés tekintetében a legfőbb kérdésekben egyetértésre jutottak, remélhetőleg a végső hitelbírálati döntés mielőbb megszületik.

Kérdésre a külügyminiszter közölte: a kelet-közép-európai országok és Kína 17+1 formátumú együttműködése magyar, közép-európai és európai uniós érdekeket szolgál. Képmutatásra vall, hogy ezzel kapcsolatban az a vád hangzik el, hogy megbontják az európai egységet, miközben ilyen vádak nem jelennek meg, amikor nyugat-európai vezetők találkoznak kínai vezetőkkel – mondta. Hozzáfűzte: “nem fogadjuk el a kettős mércét”.

Vang Ji kiemelte: Magyarország és Kína minden nemzetközi fejlemény ellenére mindig megértette, tisztelte egymást, kapcsolataik stabilabbak, együttműködésük intenzívebb, mint valaha.

Kifejtette: Kína szerint minden ország mérettől függetlenül fontos szereplője a nemzetközi közösségnek. A bizonytalanság és nemzetközi instabilitás korában Magyarország mindvégig kiállt Kína mellett, megbízható partner, ezért Kína továbbra is támogatja Magyarországot – mondta. Hozzátette: a magyar-kínai kapcsolatok kiváló példája annak, hogy különböző méretű és berendezkedésű országok is baráti kapcsolatokat ápolhatnak.

Úgy vélte, a diplomáciai kapcsolatok felvételének 70. évfordulóját kihasználva új lendületet kell adni a magyar-kínai stratégiai partnerség építésének. A két ország dolgozik az Egy övezet, egy út kezdeményezés sikerén, a Budapest-Belgrád vasútvonal mielőbbi elindításán, és Kína várja újabb magyar mezőgazdasági termékek megjelenését a piacán – közölte.

Kérdésre a kínai tárcavezető elmondta: a 17+1 együttműködés mára olyan keretrendszerré nőtte ki magát, amely már több szakterületen eredményt hozott.

Ugyancsak kérdésre a kínai külügyminiszter tiltakozását fejezte ki, amiért az Egyesült Államok fegyvereket adna el Tajvannak. Felszólította Washingtont, hogy “ne játsszon a tűzzel” Tajvan kérdésében.

Szijjártó: Ideje újabb célokat kitűzni a magyar-kínai együttműködésben

Az elmúlt években kitűzött célokat végrehajtották, ezért ideje új célokat kijelölni a magyar-kínai együttműködésben – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.

A tárcavezető a második kínai-magyar Egy övezet, egy út munkacsoport ülésén beszédében kiemelte: a munkacsoport első ülésén az infrastruktúra, a kereskedelem, a pénzügyi együttműködés és az emberek közötti kapcsolatok fejlesztésére meghatározott célokat az elmúlt években végrehajtották.

Az eredmények között említette, hogy már két közvetlen légi járat köti össze a két országot, elérte a 4,5 milliárd dollárt a kínai cégek beruházásainak értéke Magyarországon, hét kínai vállalattal stratégiai együttműködési megállapodást kötöttek, négyszeresére nőtt a kínai turisták száma, továbbá elindult az első közös magyar-kínai egyetemi program. Mára Kína vált Magyarország első számú kereskedelmi partnerévé az EU-n kívüli országok sorában – fűzte hozzá.

A külügyminiszter szerint most négy kérdésre kell összpontosítani: további összeköttetések létrehozására, a pénzügyi együttműködés fokozására, a kereskedelem akadálymentesítésére, valamint az emberi kapcsolatok erősítésére.

Célként nevezte meg egyebek mellett a Budapest-Belgrád vasútvonalról szóló hitelszerződés megkötését még az idén, új légi járatok létrehozását, újabb közös kínai-magyar egyetemi program megindítását és annak lehetővé tételét, hogy kínai akkreditálású érettségit is lehessen tenni Magyarországon.

Megjegyezte: két nagy kínai bank magyarországi letelepedést tűzött ki célként, ami javítja a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat.

Szijjártó Péter kijelentette: még soha nem voltak olyan jók a magyar-kínai kapcsolatok, mint most.

Közölte: Magyarország négy éve írta alá az Egy övezet, egy út stratégia végrehajtásáról szóló megállapodást. Ez a keleti nyitás stratégiával együtt teljes mértékben szolgálja a magyar gazdasági érdekeket, valamint az EU és a tőle keletre eső eurázsiai térség együttműködését – vélekedett. Hozzátette: azóta a magyar-kínai államközi kapcsolatokat a legmagasabb szintre emelték.

Vang Ji kínai külügyminiszter hangsúlyozta: a munkacsoport ülésén konkrét megoldásokat akarnak kidolgozni, amelyek biztosan javítják a kétoldalú kapcsolatokat.

Emlékeztetett: az elmúlt öt évben mintegy 150 ország írta alá az Egy övezet, egy út stratégiát, amely komoly és népszerű kezdeményezésnek bizonyult, és a partnerek közötti kereskedelmi kapcsolatok nagy mértékben erősödtek.

A kezdeményezés második konferenciáját idén tartották Kínában, ezen 38 állam- és kormányfő – köztük Orbán Viktor miniszterelnök – vett részt – idézte. Hozzátette: a magyar kormányfő az egyik legnagyobb támogatója a kezdeményezésnek, 2015-ben Magyarország első EU-tagállamként írta alá a stratégiát.

A kínai tárcavezető közölte: az Egy övezet, egy út elindulása óta a magyar-kínai kapcsolatok a stratégiai partnerség szintjére emelkedtek, és folyamatosan dolgoznak az együttműködés bővítésén. Ennek zászlóshajója a Budapest-Belgrád vasútvonal projektje – fűzte hozzá.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek

  • A nap képe: Mondd, hogy csííz!

    A nap képe: Mondd, hogy csííz!

    Sokan úgy gondolják, hogy a természetfotózás egy igen unalmas szakma, hiszen van, hogy órákat, sőt napokat kell várni a megfelelő témára különféle álcákba bújva.

  • Biztonsági alkalmazott lopott az adóhatóságtól

    Biztonsági alkalmazott lopott az adóhatóságtól

    Elfogtak egy húszéves bolgár kiberbiztonsági alkalmazottat, mert vélhetőleg részt vett az adóhatóság elleni hackertámadásban, amelynek során bolgár adófizetők millióinak személyes adatai kerültek illetéktelenek kezébe.

  • Megúszta a büntetést a gyilkos migráns

    Megúszta a büntetést a gyilkos migráns

    A francia bíróság szerint füves cigaretta hatása alatt állt, ezért nem vonható felelősségre az a Maliból származó muszlim migráns, aki 2017-ben saját, párizsi otthonában gyilkolt meg egy 66 éves, zsidó származású nyugdíjas nőt.