EUR: 329,88 Ft
CHF: 300,10 Ft
2019. október 22., kedd
Előd

Külföld

10 éve halt meg utolsó nagy Kennedy

Tíz éve, 2009. augusztus 25-én hunyt el Edward “Ted” Kennedy, az amerikai politikusdinasztia utolsó nagy alakja, aki csaknem fél évszázadon át volt szenátor.

1932. február 22-én született Bostonban. Gazdag és befolyásos, ír származású apja sikeres üzletember és az 1930-as évek második felében londoni nagykövet volt, aki politikai ambícióit fiai révén szerette volna megvalósítani. Vágyai valóra is váltak, hiszen Johnt 1960-ban, alig 43 évesen megválasztották az Egyesült Államok 35. elnökének. Testvére, Robert 1968-ban a legesélyesebb elnökjelöltnek számított, amikor meggyilkolták, Ted pedig a törvényhozás egyik legtekintélyesebb tagjaként tíz amerikai elnökkel dolgozott együtt.


A családot számos tragédia sújtotta, sokan Kennedy-átokról beszélnek. A kilenc gyermek közül három nem érte meg a felnőttkort, a legidősebb fiú, Joseph a második világháborúban halt hősi halált, egyik nővérük 1948-ban repülőszerencsétlenségben hunyt el, egy másik, szellemileg visszamaradt nővérük, akin 23 évesen lobotómiát végeztek, a balul sikerült műtét után élete hátralévő részét magatehetetlenül élte le. Az elnök John 1963-ban merénylet áldozata lett, miként Robert öccse is 1968-ban, John fia repülőszerencsétlenségben hunyt el és Bobbynak is két fia halt meg fiatalon, tragikus körülmények között.

A három Kennedy fivér

A családban Ted politikai karrierjéhez fűzték a legkevesebb reményt. A tradíciónak megfelelően a Harvard Egyetemen tanult, de másodéves korában egy csalás miatt egy évre eltávolították, ezt az időszakot “büntetésből” a hadseregnél töltötte. Remek sportember volt, de sportkarrierjét is veszélyeztette, hogy gyorshajtás miatt rendszeresen összeütközésbe került a hatóságokkal. 1962-ben, harminc évesen “örökölte” meg elnökké választott bátyja massachusettsi szenátori helyét, ezt követően nyolcszor választották újra, halálakor a szenátus második legrégebben és a testület egész történetének harmadik folyamatosan leghosszabb ideig hivatalban lévő tagja volt.


Politikai karrierje nagy lendülettel indult, hamar népszerűvé vált. “A szenátus oroszlánjaként” emlegetett Ted kiváló szónok volt, könnyen hangot talált az emberekkel. A szegények és politikailag hátrányos helyzetűek szószólójaként, a Demokrata Párt baloldali szárnyának tagjaként számos szociális jellegű, oktatási, egészségügyi és emberjogi kérdésben hallatta hangját. Több száz törvény megalkotásához járult hozzá, ellenezte a vietnami háborút, miként később az iraki háborút is. Az 1960-as évek végén, két testvére tragikus halála után úgy tűnt, a Demokrata Pártban nincs vetélytársa az elnökjelöltségért folytatott küzdelemben.

A Kennedy-átok azonban őt sem kerülte el. 1969. július 18-án a massachusettsi Chappaquiddick szigetén ő volt a házigazda a Bobby bátyja választási kampányában résztvevő nők tiszteletére adott partin. A rendezvényről éjszaka távozott, autójába felvett egy 28 éves nőt is, hogy az elérje a kompot. A szomszédos szigetre vezető hídon, amelynek akkor még nem volt védőkorlátja, lesodródott az útról, a jármű a vízbe esett. Kennedynek sikerült kiúsznia, utasa azonban a kocsiban rekedt és megfulladt. A szenátor a balesetet csak másnap jelentette, amikor a rendőrség már megtalálta a nő holttestét. Egy héttel később, miután elismerte, hogy elhagyta a baleset helyszínét, a kiszabható minimális büntetést, két hónap felfüggesztett börtönt kapott, aznap este országszerte sugárzott televíziós beszédet is mondott, ebben tagadta, hogy ittas lett volna és azt is, hogy viszonya lett volna az áldozattal. A botrány után 1970-ben újraválasztották szenátornak, de tekintélye megtépázódott, elnöki esélyei elszálltak. A balesetről, amelynek helyszíne turistalátványosság lett, azóta több könyvet írtak, tévésorozat és 2017-ben film is készült róla.

Az elnökjelöltséget 1980-ban pályázta meg először és utoljára, de már a demokrata párti versengésben alulmaradt Jimmy Carterrel szemben, vereségének beismerésekor mondta el pályafutása egyik legemlékezetesebb beszédét. A sajtó egy időben sokat cikkezett alkoholizmusáról, nőügyeiről, mégis sikerült talpra állnia és fokozatosan a Capitolium egyik legtekintélyesebb tagja lett. Szinte minden főbb jogszabályon, amelynek célja a polgárjogok, az egészségügy és az amerikai nép gazdasági jólétének előmozdítása volt, ott állt a neve. Igazi szívügyének az egészségügy reformját tartotta, egyike volt Barack Obama legfőbb támogatóinak.

2008-ban agydaganatot diagnosztizáltak a politikusnál, aki a műtétek és kezelések ellenére 2009. augusztus 25-én meghalt. Az arlingtoni nemzeti temetőben helyezték örök nyugalomra, temetésén a hivatalban lévő Obama mellett három volt elnök volt jelen, Obama gyászbeszédében mentorának és korunk legnagyobb törvényhozójának nevezte Kennedyt.

“Szerencsém voltam az életben, hogy egy különleges családban nőhettem fel és hogy az első sorban ülhettem nemzetünk történelmének számos fontos eseményénél”- írta Edward Kennedy halála után három héttel megjelent emlékiratában.

Kapcsolódó Cikkek