2019. augusztus 22., csütörtök
Menyhért, Mirjam

Extra

120 éve született a feszültségkeltés nagymestere

Napra pontosan 120 éve, 1899. augusztus 13-án született a filmezés történelmének egyik legmeghatározóbb alakja, Alfred Hitchcock. A borzongatás és a feszültségkeltés nagymestere elképesztően produktív pályafutása során formabontó kép, hangtechnikai újításaival és saját kultuszt teremtve vált a szakma és a thriller műfajának koronázatlan királyává.

Hitchcock egy londoni zöldségkereskedő harmadik gyermekeként született, mérnöknek kezdett tanulni, de gyorsan rátalált arra a szenvedélyére, amellyel később rengeteg embernek okozott örömet. Eleinte némafilmek feliratozásával foglalkozott, itt pedig kitanult mindent, amit a korszak filmes technikáiról tudni lehetett. Ezt a tudást viszont főleg később, a hangosfilmek készítésénél kamatoztatta.


1920-ban kezdte meg filmes pályafutását, de ő maga az 1927-es A titokzatos lakót tekintette az első valódi “Hitchcock-filmnek”, amely a thriller műfajának minden elemét tartalmazta.

Hitchcock történelmet írt, amikor megalkotta az első angol hangosfilmet 1929-ben, ez volt a Zsarolás című remekmű. Ezután sorra gyártotta a filmeket, közel 6 évtizedes pályafutása alatt több mint 50 alkotást készített, köztük olyan gyöngyszemeket, mint a Psycho, a 39 lépcsőfok, a Szédülés, a Hátsó ablak vagy a Madarak.


Hitchcock 1939-ben hagyta háta mögött Angliát, hogy Hollywoodba tegye át székhelyét. Itt az első filmje, A Manderley-ház asszonya 1940-ben el is nyerte a legjobb filmnek járó Oscar-díjat. Ez csak a kezdet volt a szárnyaló rendezőnek, aki ezután jobbnál jobb produkciókkal állt elő. Filmjeiben ezután jellegzetesen jelen voltak a brutalitás és az erőszak megformálásai, de ezek legtöbbször csak eszközként szolgáltak, hogy egy összetett, mély pszichológiai karakterisztikát ismerjen meg a néző.

Hitchcock hatalmas sztárrá vált a popkultúrában is…

  • Különleges ars poeticájával: “El kell érni, hogy a néző a lehető legjobban szenvedjen.”
  • Ikonikus interjúival, a színészeivel való már-már kegyetlennek mondható bánásmóddal („Nem azt állítottam, hogy a színészek barmok, hanem azt mondtam, úgy kell bánni velük, mint a barmokkal”)
  • Saját, vagy felesége és lánya filmes cameoival (vagyis előszeretettel jelent meg saját filmjeiben pár pillanatra, akár egy újságcikkben, postásként, vagy csak egy egyszerű járókelőként)

…mind hozzájárult ahhoz, hogy rajongói, kortárs és nem kortárs művészek is egyaránt a mai napig csodálattal adózzanak munkássága előtt.

Az Amerikai Filmakadémia öt eredménytelen Oscar-díj jelölés után 1968-ban az Irving G. Thalbergről elnevezett életműdíjjal „vigasztalta” a rendezőt. Később sorban jöttek a pályájához méltó fantasztikus elismerések: 1979-ben megkapta az Amerikai Filmintézet életműdíját, a következő évben II. Erzsébet brit királynő lovaggá ütötte. A Brit Film- és Televíziós Akadémia (BAFTA) örökös tagsággal járó életműdíjjal tüntette ki, szintén életműdíjat kapott az amerikai Lincoln Centertől, az Amerikai Rendezők Céhétől (DGA), és a Hírességek sétányán Hollywoodban is megkapta saját csillagát.

Sir Alfred Hitchcock 1980. április 29-én halt meg Los Angelesben, de határtalan képzelőereje és utánozhatatlan stílusa a mai napig fiatal művészek tömegét ihleti meg és kulturális öröksége minden bizonnyal fennmarad az idők végezetéig.

Kapcsolódó Cikkek

  • Ákos újra tarolt

    Ákos újra tarolt

    Tizenkét kategóriában már a negyedik alkalommal adták át a Petőfi Zenei Díjakat a Zamárdiban tartott Strand Fesztivál nyitónapján augusztus 20-án.

  • Online vásárlás: Ne hagyjuk, hogy átverjenek

    Online vásárlás: Ne hagyjuk, hogy átverjenek

    Az eNEt kutatása szerint Magyarországon közel 5,4 millióan vásárolnak rendszeresen online. Előfordul azonban, hogy nem azt kapjuk, amit szerettünk volna, sőt akár meg sem érkezik a címünkre.

  • Eperjes Károly: A szív és ész harmóniájára kell törekedni

    Eperjes Károly: A szív és ész harmóniájára kell törekedni

    Káosz és Harmónia kapcsolatáról beszélt Eperjes Károly a nemzetközi Fesztivál Akadémia Budapest rendezvényén. A Kossuth-díjas színművész, rendező mesterségbeli tanulmányaira alapozva, két alapmű: a Biblia és Arisztotelész Poétikája mentén határozta meg az élet kultúrájának a lényegét.