2019. szeptember 20., péntek
Friderika

Belföld

Szent István keresztény, európai néppé kovácsolta a magyarságot

Szent István befejezte azt a honfoglalással elkezdődött, százéves folyamatot, amellyel keresztény, európai néppé kovácsolta a magyarságot – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kedden a Tolna megyei Nagymányokon.

Potápi Árpád János a római katolikus Szent Mihály-templomban a Szent István-napi misét követő beszédében hozzátette: az 1083. augusztus 20-án szentté avatott államalapító királyunkról azóta minden évben megemlékezik a magyarság.


Ez az ünnep beleivódott a magyarság lelkébe, ezt az is bizonyítja, hogy a kommunista időszakban sem merték betiltani, hanem megpróbálták az alkotmány ünnepére átkeresztelni – jegyezte meg.

Az államtitkár reálpolitikusnak nevezte Szent Istvánt, aki egyszerre kötődött Rómához és a német császársághoz, ugyanakkor legalább annyi keleti rítusú monostort alapított, ahány nyugatit. Ennek is köszönhető, hogy nemcsak a római katolikus egyházban, hanem a keleti kereszténységben is szentként tisztelik – fűzte hozzá.


Kitért arra, a 30 éve zajlott rendszerváltozásnak köszönhető, hogy Magyarország demokratikus jogállammá alakult át. Az azóta három évtized elég lesz arra, hogy az 1944-ben kezdődött sötét korszakhoz, a diktatúrák időszakához soha többé ne térjünk vissza – húzta alá.

Azt mondta, a demokratikus jogállam biztosította számunkra azt, hogy megtapasztaljuk a nemzeti összetartozás érzését.

“Ma bárhol éljünk magyarok a világban, büszkén gondolhatunk Magyarországra, nemzeti hőseinkre, elődeinkre, és méltán lehetünk büszkék a kis Magyarországnak az elmúlt száz esztendőben elért történelmi sikereire” – jelentette ki.

Azt mondta, 2020-ban, a nemzeti összetartozás évében nemcsak azokra az eseményekre emlékezünk, amelyek 1919-ben és 1920-ban történtek az országban, nemcsak arra, hogy az országot szétdarabolták, lakosságának 60-70 százalékát, köztük hárommillió magyart elcsatoltak, hanem az eltelt száz év gazdasági, kulturális és sportsikereire is.

Szólt arról, hogy augusztus 20. az új kenyér ünnepe, és lassan egy évtizede a Kárpát-medencei magyar kenyér megsütésének időpontja is.

“Gondoljunk arra, hogy mi, magyarok nemcsak Magyarországon, hanem az egész Kárpát-medencében élünk, és együttesen járultunk hozzá ahhoz, hogy az új kenyér a megterített asztalra kerüljön” – fogalmazott.

Az ünnepség végén Bagi Sándor esperes szentelte meg az új kenyeret, amelyet Potápi Árpád János Karl Bélával, Nagymányok független polgármesterével közösen szegett meg.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek

  • A magyar vidék fejlesztése a kormány kiemelt célja

    A magyar vidék fejlesztése a kormány kiemelt célja

    A magyar vidék fejlesztése a kormány kiemelt célja, hiszen a kis- és középvárosok kezében van az ország jövője – hangoztatta Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára pénteken Kőszegen a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (FTI) által szervezett, “Kreatív város – Fenntartható Vidék” (KRAFT) címet viselő konferencia megnyitóján.

  • Szombaton rendezik meg a Színházak éjszakáját

    Szombaton rendezik meg a Színházak éjszakáját

    Kulisszajárásokkal, nyílt próbákkal, premierekkel és egyéb rendhagyó programokkal várja harmincnégy budapesti teátrum a közönséget szombaton a Színházak éjszakáján, amelyhez számos vidéki színház is csatlakozik.