EUR: 327,46 Ft
CHF: 300,39 Ft
2019. augusztus 22., csütörtök
Menyhért, Mirjam

Extra

Vidnyánszky: Szerencsés korban és helyzetben élünk

Nincs háború, és a Kárpát-medencében virágzik a kultúra. Van miért hálásnak lennünk, Vidnyánszky Attila, a Magyar Nemzeti Színház igazgatója szerint, aki épp ezt a szerencsés helyzetet mutatja meg szerelemprojektjében, a Csárdáskirálynőben. A kihívásról, az újszerű feladatról, és az 1916-os darab aktualitásairól beszéltünk a rendezővel. 

Hogyan találta meg a Csárdáskirálynő rendezői feladata?


Kiss B. Attila kért fel rá, bár már Debrecenben, a Csokonai Színházban is szerettem volna megrendezni a Csárdáskirálynőt. Mindenféle terveim voltak, például az, hogy prózai színészekkel játsszuk el. Most pedig jött a lehetőség. Vettem egy nagy levegőt, és igent mondtam a felkérésre. Ez a műfaj nagyon élvezhető, főleg, ha az ember nem panelekben gondolkozik, hanem elkezd keresgélni, és saját utat járni a történeten belül. Most augusztusban még kétszer játsszuk itt a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Szeptembertől pedig az Operettszínházban tekinthetik meg a nézők az előadást.

Milyen saját utakat talált a történetben?


“A világ nagyobbik részében nem magától értetődő, hogy színházat lehet csinálni” (Fotó: Máté Krisztián)

Vannak a figurák, akik kicsit mindig egyformák, hiszen léteznek „típusok”. A darab felépítése a zeneszám és a próza váltakozása. Lehetőleg minél gyorsabban túl kell jutni a prózán, és az énekes dimenzióba kerülni, amiben az operettszínészek jobbak. Én a történetet akartam inkább elmesélni, és azon keresztül egy érzést, egy világérzetet megmutatni.

Hogyan kell elmesélni egy 1916-os történetet a mai kor emberének?

Nekem kellett az akkor eltűnt, most már nehezen megélhető világ. A világháború kellős közepén voltunk, épp széthullott a monarchia, és íródott egy olyan darab, ami – ha akarom – a monarchia finom propagandadarabja is lehetne. Hiszen transzilvániai primadonna van benne, bécsi főherceg, és minden gyönyörű, miközben szétszabdalják az országot, és jött Trianon. Nekem kellett ez a miliő. Emiatt nagyon elegáns a díszlet is, a jelmezek gyönyörűek, és bár nem nosztalgiázok a monarchiáról, mégis egy csodálatos világról beszélhetünk.

Mi lehet akkor az aktualitása ennek a darabnak? Se háború, se csillogó bécsi főherceg.

Egy szerelmes történetnek mindig van aktualitása, ennek pedig minden porcikája aktuális. Érzésekről, csalafintaságról, most is megélhető érzelmekről és gesztusokról szól. Ezentúl pedig van benne szó egy érzetről: van egy olyan életünk és kultúránk, ami több száz év alatt alakult ki, és amelynek eredményeként nyaranta több mint száz helyen játszanak színházat Magyarországon, amire sok pénzt költünk, amiért sokat dolgozunk, tehát az életünk szerves része. Vajon meddig csinálhatjuk még? Mert a világ nagyobbik részében ez nem természetes, nem magától értetődő, hogy színházat csinálunk, filmeket forgatunk, koncerttermekbe járunk, és hogy a gyerekek néptáncot tanulnak. Meddig tartható fönn ez a kultúra?

Ön szerint szerencsés helyzetben és korban élünk?

Olyan szempontból mindig szerencsés helyzetről és korról kell beszélnünk, hogy a második-harmadik generáció éli le az életét úgy, hogy nem volt háború. Egymásnak feszülhetünk, politikai oldalakra szakadhatunk, vitatkozhatunk, de nincs háború.

Mennyire volt izgatott az újszerű feladat miatt?

A zenés műfaj nem idegen számomra, hiszen rendeztem tucatnyi operát, ám minden műfajnak megvannak a maga sajátosságai. Próbáltam megtanulni a darabot. Más műveket is megnéztem a szerzőtől. A munkatársakkal kitaláltam a teret és a jelmezeket. A karmesterrel zeneileg is végigbeszéltük a művet, összevetettük az elképzeléseinket. Fontos, hogy legyen egy gondolat, amire fel lehet fűzni a darabot. Ebben az esetben ez az, amiről már beszéltünk: széteső, eltűnő, látszólag gyönyörű világban megszületett ez a műfaj, és azóta is él. A zenés műfaj sajátossága, hogy sok-sok összetevő miatt a káoszból bomlik ki, és végül összeáll, valami csoda folytán valami nagyon izgalmas színház. Ez nagyon jó érzés, amikor ezt látom elégedett vagyok.

Kapcsolódó Cikkek

  • Ákos újra tarolt

    Ákos újra tarolt

    Tizenkét kategóriában már a negyedik alkalommal adták át a Petőfi Zenei Díjakat a Zamárdiban tartott Strand Fesztivál nyitónapján augusztus 20-án.

  • Online vásárlás: Ne hagyjuk, hogy átverjenek

    Online vásárlás: Ne hagyjuk, hogy átverjenek

    Az eNEt kutatása szerint Magyarországon közel 5,4 millióan vásárolnak rendszeresen online. Előfordul azonban, hogy nem azt kapjuk, amit szerettünk volna, sőt akár meg sem érkezik a címünkre.

  • Eperjes Károly: A szív és ész harmóniájára kell törekedni

    Eperjes Károly: A szív és ész harmóniájára kell törekedni

    Káosz és Harmónia kapcsolatáról beszélt Eperjes Károly a nemzetközi Fesztivál Akadémia Budapest rendezvényén. A Kossuth-díjas színművész, rendező mesterségbeli tanulmányaira alapozva, két alapmű: a Biblia és Arisztotelész Poétikája mentén határozta meg az élet kultúrájának a lényegét.