EUR: 330,99 Ft
CHF: 301,01 Ft
2019. október 21., hétfő
Orsolya

Belföld

A gazdaság teljesítménye alapot teremt a növekvő családtámogatásokhoz

A demográfiának, a népesedési folyamatok alakításának a politika középpontjában kell lennie – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön a III. Budapesti Demográfiai Csúcson, a Várkert Bazárban.

A konferencia Gyermekvállalás: anyagi kérdés című részében a pénzügyminiszter kiemelte, ha egy országban megfelelőek a feltételek, akkor a családok több gyermeket vállalnak. A polgári kormány már bizonyította, hogy a magyar emberek érdekeire, a családok megerősítésére, és a gazdaság fejlesztésére alapozza politikáját – mondta.


A kormány családpolitikájában a gyerek az első, segítik a fiatalokat abban, hogy annyi gyereket neveljenek, amennyit szeretnének, a gyereket nevelőktől pedig átvállalják az ezzel járó terhek egy részét – sorolta a pénzügyminiszter.

Kitért arra, hogy csak egy jól fejődő gazdaságban lehet a családok és a gyermekvállalás területén előrelépni. Ezért is nevezte fontosnak, hogy a magyar gazdaság egyre jobban teljesít, dinamikusan fejlődik: 2019 második negyedében 5,2 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye, a munkában állók száma másfél éve meghaladja a 4,5 milliót. A nettó átlagkereset 10 százalék felett nőtt, ezzel 85 százalékkal nőtt 2010 óta, a gazdasági háttér megfelelő alapot jelent ahhoz, hogy a gyerekvállalás ne legyen teher – mutatott rá.


Beszámolt arról, hogy a családbarát adórendszerben a családok 1900 milliárd forint kedvezményt kaptak, ami egymillió családnak jelent segítséget 2010-óta. A családok megerősítését szolgáló források 2010-óta 935 milliárd forintról 2228 milliárd forintra emelkedtek, az egy családra jutó támogatás pedig 785 ezer forintról 2 millió 57 ezer forintra nőtt – sorolta. Magyarország költségvetésében 2020-ban családtámogatásra 1293 milliárd forinttal jut több, mint az előző évben. Arról is beszámolt, hogy a családvédelmi akcióterv támogatásait több mint 36 ezren igényelték, a babaváró támogatást több mint 23 ezer pár kérte. Magyarország népesedési folyamatainak alakulása gazdasági szempontból is kulcskérdés – húzta alá Varga Mihály.

Phillip Blond, politikai filozófus, a ResPublica think tank igazgatója szerint nem a pénz a legfontosabb a családteremtéshez, ahhoz az értékek kellenek. A társadalmi státusz fontos, és a házasságkötés is orientálja a gyerekvállalást – mondta, hozzátéve: a születésszámot a vallásos meggyőződés is növeli.

Frank Füredi szociológus, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa arról, hogy a gyermekvállalás pénzügyi kérdés-e, azt mondta, nem döntő jelentőségű a pénz, az embereket a kulturális tényezők befolyásolják a gyermekvállaláskor. A probléma, hogy a családi élethez negatív jelentés társult, a családot úgy ábrázolják, ahol a nő rabszolgájává válik a család elvárásainak – mondta. Lehetetlen olyan filmet találni, ahol a családot boldog közösségnek mutatják be.

Spéder Zsolt demográfus, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója arról beszélt, hogy a teljes termékenységi arányszám 2 körüli értékével biztosított a népesség reprodukciója, ez lecsökkent a régióban, alacsony szinten stagnál. Hozzátette: 30 év alatt megkétszereződött a gyermek nélküli nők aránya. Megfigyelhető, hogy 30 évvel ezelőtt a nők 50 százalékának két gyermeke volt, 14-15 százalékuknak egy gyermeke, míg a gyermektelenek aránya 8-9 százalék körül alakult. Mára átlagosan a gyermektelenség duplájára nőtt, 25 százalékra emelkedett az egygyermekesek aránya. Csökken a házasságban élők részaránya, nő az egyedül élők aránya is, a gyermekvállalás nem csak anyagi kérdés – mondta a demográfus.

Palkovics: biztonságos környezet támogatja a gyermekvállalást Magyarországon

Palkovics László a fenntarthatóság gazdasági elemei közül kiemelte, hogy a költségvetés és az államháztartás hiánya egyaránt alacsony, a növekedés évek óta európai összehasonlításban is kiemelkedő.

A környezeti fenntarthatóság nem kevésbé összetett rendszer, beletartozik többek között a hulladékmenedzsment átalakítása, a széntechnológiák kivezetése, és az is, hogy 2030-ra az elektromos energia termelése több mint 90 százalékban szén-dioxid-mentessé válik Magyarországon – tette hozzá.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek