EUR: 333,72 Ft
CHF: 305,59 Ft
2019. szeptember 21., szombat
Máté, Mirella

Külföld

Kövér: A magyar függetlenség és a német egység szervesen összekapcsolódik

Magyarország függetlensége és Németország egysége szervesen összekapcsolódik, és az egységes, demokratikus és erős Európa jövőjének különleges alkotóelemét képezi, ez a harminc éve történt magyarországi határnyitás máig szóló üzenete – emelte ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke azon a koszorúzáson, amelyet az 1989. szeptember 10-i határnyitás emlékére tartottak kedden Berlinben, a német szövetségi parlament alsóháza (Bundestag) berlini épületének falán kifüggesztett emléktáblánál.

Kövér László hangsúlyozta: magyarok és németek “cselekvő barátsága” nélkül Európa “nemcsak szegényebb, hanem erőtlenebb is lenne”, ezért meg kell őrizni ezt a barátságot.


Az Országgyűlés elnöke hozzátette: egyedülálló, hogy a német és a magyar demokrácia “otthonát” jelentő két épületen, a budapesti Országgyűlés és a berlini Bundestag falán egy-egy azonos feliratú tábla emlékezteti a képviselőket és a látogatókat arra, hogy “mit tettünk mi, magyarok és németek barátságunk bizonyítékaként az egységért, a függetlenségért és a demokráciáért”.

A megemlékezés másik szónoka, Wolfgang Schäuble Bundestag-elnök aláhúzta, hogy Magyarország történelme “a nép szabadságszeretetének példáival van tele”, és ilyen példa az 1989-es határnyitás is, amellyel a magyarok “nagylelkűen és bátran” döntő lökést adtak a német egység helyreállításának folyamatához.


Ezt a szabadságszeretetet és bátorságot jelzi, hogy a magyarok annak ellenére is megnyitották Ausztriával közös határukat a keletnémet menekültek előtt, hogy 80 ezer szovjet katona tartotta megszállás alatt a hazájukat – emelte ki a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa.

Az emléktáblán német és magyar nyelven az a felirat olvasható, hogy 1989. szeptember 10. – A magyar és a német nép barátságának jelképeként, az egységes Németországért, a független Magyarországért, a demokratikus Európáért.

A 90-szer 150 centiméteres bronz emléktáblát a határnyitás második évfordulóján, 1991. szeptember 10-én leplezte le Rita Süssmuth és Szabad György, a Bundestag és az Országgyűlés akkori elnöke.

Az emléktábla a magyarok iránti megkülönböztetett tiszteletet kifejeződése, ezt jelzi az is, hogy a Bundestag falán kívül csupán két emléktábla van, az egyik a magyarországi határnyitás, a másik a Szolidaritás lengyel szakszervezetnek a demokráciáért és a szabadságért folytatott küzdelme, és a német újraegyesítéshez adott lengyel hozzájárulás előtt tiszteleg.

A magyar kormány harminc éve, 1989. szeptember 10-én jelentette be, hogy egyoldalúan felfüggeszt egy 1969-ben kötött magyar-NDK megállapodást, miszerint a felek nem engedik tovább egymás állampolgárait olyan harmadik országba, ahová nincs érvényes úti okmányuk. Ezzel elhárult a jogi akadálya annak, hogy a Magyarországon veszteglő NDK-s menekültek átkeljenek Ausztriába, és onnan elérjék menekülésük célországát, az akkori NSZK-t.

Az intézkedés 1989. szeptember 11-én nulla órakor lépett hatályba. Három nap alatt 12 ezer NDK-állampolgár távozott Ausztrián át az NSZK-ba, november végéig pedig összesen mintegy 60-70 ezer keletnémet hagyta el hazáját Magyarországon keresztül. A magyar döntés lavinát indított el; két hónap sem kellett hozzá, és november 9-én ledöntötték a berlini falat, ami mintegy előrevetítette a kelet-európai kommunista rendszerek küszöbön álló összeomlását. Így a határnyitással Magyarország ütötte az első rést a berlini falon, amely Európát évtizedeken keresztül a szabadság és az elnyomás övezetére osztotta.

Kapcsolódó Cikkek