EUR: 333,72 Ft
CHF: 305,59 Ft
2019. szeptember 21., szombat
Máté, Mirella

Külföld

Szijjártó: Közép-Európa és Németország együttműködése alapvetően határozza meg az EU jövőjét

Közép-Európa és Németország együttműködése alapvetően határozza meg az EU jövőjét – jelentette ki Szijjártó Péter kedden Berlinben a határnyitás 30. évfordulója alkalmából tartott Német-Magyar Fórumon.

Harminc éve bizonyítottuk, hogyha mi magyarok és németek közösen cselekszünk, egymásra találunk, akkor az jó egész Európának, és ez az állítás igaz ma is. Sőt, ha mi közép-európaiak és németek szorosan együttműködünk, akkor az jó egész Európának, és erre a német-közép-európai egymásra találásra különösen nagy szükség van most, amikor Európát, az Európai Unió egységét történelmi kihívások érik – mondta.


A közép-európai nemzetek EU-csatlakozásával Európa békésebb, erősebb és gazdagabb lett, a térség lett az európai növekedés motorja. Az Európai Unió öt leggyorsabban növekedő gazdaságából három a visegrádi országok közül kerül ki, és tavaly a visegrádi országok kereskedelme Németországgal 74 százalékkal haladta meg a német-francia kereskedelmet – hívta fel a figyelmet.

A külgazdasági és külügyminiszter emlékeztetett: “A közép-európaiak – miután kiharcoltuk a szabadságunkat, levetettük a kommunista diktatúrák rabigáját – 1991-ben életre hívták a V4-ek szövetségét, hogy együtt küzdjenek a diktatúra maradványainak felszámolásában és erősítsék egymást az euroatlanti integrációban”.


“Most, hogy a világ politikájában számos mélyreható változás történik, a világgazdaság tele van feszültségekkel, a szabadkereskedelmet korlátozó szemlélet egyre nagyobb teret nyer, az Európai Unió körüli térségben folyamatosak a biztonsági fenyegetések, történelmi kihívások előtt állunk politikai, gazdasági és biztonsági szempontból is, mi magyarok és közép-európaiak készen állunk arra, hogy részt vegyünk a közös válaszok megtalálásában annak érdekében, hogy az Európai Unió újra erős legyen” – hangsúlyozta Szijjártó Péter.

A miniszter szerint az Európai Unió akkor lehet erős, ha az őt alkotó nemzetek is erősek.

“Legyengített, önmagukat megvédeni képtelen, kulturális, történelmi vallási örökségüktől messze került nemzetek és az ilyen legyengített nemzetekre épülő Európa sem tud erős lenni. Mi magyarok büszkék vagyunk arra, hogy megőriztük identitásunkat, hogy a térség egyik legrégibb állama a miénk” – mondta.

A magyar külgazdasági és külügyminiszter sürgette Berlinben az Európai Unió bővítését, ami erősítené a közösséget. Az unió bővítését jelentős mértékben fel kell gyorsítani, a Nyugat-Balkán bővítésével nem szabad várni 2025-ig, az biztonsági szempontból is fontos – mondta.

Sürgette, hogy az EU adjon elsőbbséget a keresztény kultúrának, mert keresztény alapokra és értékekre építették, és “ha ettől eltávolodunk, akkor csak gyengék lehetünk”.

“Közös kötelességünk- mondta -, hogy visszaadjuk az európai emberek biztonságot. Ez elengedhetetlenül fontos, mert százezrek, talán milliók haladnak Európa felé” – hangsúlyozta.

Ezzel kapcsolatban bejelentette, hogy Magyarország 30 millió euró értékű segélyprogramot indít a közel-keleti keresztények támogatására, a Német Vöröskereszttel közösen segély- és újjáépítési projekteket valósít meg Libanonban, Szíriában és Irakban, hogy az ott élő emberek ne kényszerüljenek elmenekülni lakhelyükről.

A több mint ezeréves magyar-német kapcsolatokat méltatva elmondta, hogy több számos olyan csomópont, esemény volt, amely ezt a barátságot stratégiai szövetségesi viszonnyá emelte. “A közelmúltban ünnepeltük történelmünk egyik legjelentősebb eseményét, összekapcsolódott egymással a magyar szuverenitás és a német egység megteremtése. Büszkék vagyunk, hogy részt vállalhattunk Németország és ezzel együtt Európa újraegyesítésében” – mondta.

Emlékeztetett, hogy jelenleg 6000 német vállalat van jelen Magyarországon, ezzel 300 ezer magyar embernek adva munkát.

Német külügyminiszter: A magyarok nélkül nem állt volna helyre Németország egysége

Heiko Maas az 1989. szeptember 10-i magyarországi határnyitás 30. évfordulójáról szólva kiemelte, hogy a magyarok megnyitották a szabadság felé vezető utat a keletnémet menekültek előtt.

A határnyitással “a magyarok ütötték ki az első téglát a berlini falból”, és ez a tégla lett a mai szabad, békés és szolidáris Európa alapja.

A jelenkor gondjai és vitái közepette “néha talán többet kellene beszélni erről” – húzta alá a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusa, hozzátéve, hogy németként és európaiként is köszönetet mond a magyarok 1989-es helytállásáért.

Aláhúzta, hogy nem szabad természetes adottságnak tekinteni a mai Európa viszonylagos jólétét és az értékeit. Újra és újra meg kell védeni a jogállamiságot, és a sajtó, az oktatás, a kutatás szabadságát, és míg mások a “bezárkózást és a nacionalimzust” választják, Európának az összefogásra kell törekednie.

Arról is szólt, hogy német újraegyesítés Európa újraegyesítésével folytatódott, és a folyamat akkor teljesedett ki, amikor az egykori keleti tömb országai csatlakoztak az Európai Unióhoz. Így egy olyan Európa jött létre, amelyben “mindenki egyenlő jogokkal rendelkezik, nincsenek első-, és másodosztályú tagok”.

Azonban az utóbbi évek kemény próbák elé állították Európát, ilyen próbatétel volt például a 2008-ban elmélyült pénzügyi válság vagy a menekültek tagállamok közötti elosztásáról szóló viták. Így megkérdőjeleződtek régi vívmányok, ismét elmélyültek régi árkok és sorompók ereszkedtek le belső határokon.

Ezért annyira fontosak az olyan kezdeményezések, mint a Magyar-Német Ifjúsági Fórum, hiszen a fiatalok jelentik a jövő Európáját, “nekik kell hidakat építeni majd ott, ahol mások ma kerítéseket húznak fel” – mondta a német külügyminiszter.

A Magyar-Német Ifjúsági Fórum a Magyar-Német Fórum fiataloknak szóló rendezvényeként indult. Az idén fiatalokat és idősebbeket egyaránt megszólító programmal ülésezik Berlinben. A legtöbb rendezvényt, beszélgetést a német külügyminisztérium székházában tartják. A fórumot 1991-ben az akkori két kormányfő, Antall József és Helmut Kohl kezdeményezésére alapították. A találkozókon a két ország együttműködésének fejlesztésén dolgozó politikusok, tudósok, gazdasági szakemberek cserélnek eszmét.

Kapcsolódó Cikkek