2019. november 12., kedd
Jónás, Renátó

Életmód

A legősibb mesterséges mosószer

A szappant a galloknak köszönhetjük, de eredetileg nem tisztításra, hanem hajszínezésre, konkrétan szőkítésre használták. 

Hamuzsírral mostak  a XVIII. század végéig, és kedvelt „tisztítószer” volt az állott vizelet is. A mór írástudók a szappant, mint gyógyszert említik feljegyzéseikben,  de  a XIX. század végén már házilag gyártottak szappant. A disznóvágásból megmaradt zsíros és faggyús állati anyagokat lúggal együtt megfőzték, ebből lett a szappanenyv. Ehhez konyhasót adva a szappan a fölös víztől és a zsiradékból képződött glicerintől leválik, a fent úszó anyag a színszappan. Ezt rendszerint még bizonyos ideig a fenéklúggal együtt vagy pedig friss lúggal tisztára főzték, majd formába töltötték. A színszappant a tisztára főzés után gyakran még csiszolták, hogy fehér szappant kapjanak. Az enyvszappanba mindenféle idegen anyagot lehetett keverni, ezzel növelték a tömegét. A házi szappankészítés ma a reneszánszát éli, sokan cserélik le a tusfürdőt természetes anyagokból készült szappanra, mely eltávolítja az elhalt hámsejteket és a tévhittel ellentétben nem szárít, hanem hidratál.


Profimedia

Szappanalaprecept

Hozzávalók: 225 g sheavaj, 375 g kókuszolaj, 300 g olívaolaj, 450 g napraforgóolaj, 513 g folyadék (desztillált víz, kecsketej), 188 g nátrium-hidroxid
Elkészítés: A zsírokat egy fazékban melegítsük fel 41-43 fokra, hogy elolvadjon minden. A folyadékba borítsuk bele a lúgot, majd keverjük el. Amikor a lúg is a zsírral azonos hőmérsékletűre hűlt, borítsuk bele a zsírokat tartalmazó fazékba. Ezt keverjük össze botturmixszal, míg pudingos állagot kapunk. Amennyiben szeretnénk, színezzük és illatosítsuk, majd öntsük formákba. A szappan könnyen meg tud fázni, ezért csavarjuk celofánba, tekerjük konyharuhába és 1-2 napig hagyjuk dermedni a formában. Utána öntsük ki a formából, és rácson vagy sütőpapíron, időnként forgatva 4-6 hétig  hagyjuk száradni.

Címkék

Kapcsolódó Cikkek