2019. november 15., péntek
Albert, Lipót

Külföld

Brüsszel a támogatáspolitikán keresztül próbál hatást gyakorolni

Brüsszel nem gyakorolhat hatást a nemzeti hatáskörbe tartozó területekre, mint például az oktatás, az egészségügy vagy a szociális politika, ugyanakkor úgy avatkozik be, hogy a támogatáspolitikába épít be olyan feltételeket, amelyek a nyugat-európai érdekeket és célokat szolgálják – mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára csütörtökön, egy szakmai konferencián, Budapesten.

Az államtitkár a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Állam- és Jogtudományi Karának Szemere Bertalan Kutatóközpontja által szervezett konferencián tartott előadásában hozzátette, hogy Brüsszel olyan feltételeket szab meg a támogatásokkal kapcsolatban, amelyekkel burkoltan beavatkozik az adott tagállam ügyeibe. Ez többek között szakpolitikai torzító hatásokat eredményez a közép-európai országokban.


Schanda Tamás elmondta, a Magyarország uniós csatlakozása óta eltelt 15 év mérlege azt mutatja, hogy az ország a saját lábára állt, megtanulta, hogy kiállhat az érdekeiért, a kohéziós politikát pedig immár a kormányzat törekvéseihez alakítják, és az ehhez szükséges vitákat is felvállalják.

Kifejtette, hogy a kelet-közép-európai rendszerváltások után a térség államai azt hitték, végre saját kezükbe vehetik a sorsukat. Nagy reménnyel tekintettek az unióra, és nagy bizalommal vállaltak mindent, amit a szerencsésebb nyugati államok meghatároztak ahhoz, hogy egy közösséggé váljanak. Azonban Nyugat-Európa meglátta a politikai és gazdasági lehetőséget a csatlakozási folyamatban. Az unió jogi, politikai és gazdasági feltételeket határozott meg a koppenhágai kritériumokkal azon országok számára, amelyek végre elérkezettnek látták az időt, hogy részei legyenek a közös európai gazdasági- és érdekszövetségnek.


Az uniós tagjelölteknek egyoldalúan el kellett fogadniuk a közösségi joganyagot, ki kellett nyitniuk a piacaikat még azt megelőzően, hogy az átmenetben meggyengült gazdaságaikat megerősíthették volna, és el kellett fogadniuk a liberális demokrácia alapelveit. A csatlakozási versenyt hirdető uniós retorika eredményeként egy káros gazdasági verseny vette kezdetét a közép-európai államok között – tette hozzá.

Elmondta, hogy Magyarország mozgástere a kohéziós politikában eleinte csekély volt: “míg a 2004-2006-os és 2007-2013-as időszak stratégiai tervezésében az volt a vezérlő szempont, hogy az uniós preferenciákat teljesítsék – vagyis hazai fejlesztéspolitikai koncepció lényegében nem volt -, addig a 2014-2020-as időszak tervezésében az jelentette a vezérfonalat, hogy a kohéziós politika forrásait mi módon lehet Magyarország érdekeinek szolgálatába állítani”.

A magyar kormány felismerte, hogy Nyugat-Európa nem az egyenlő versenytárs szerepét szánja a közép-európai térség országainak, és ezzel összhangban javaslatai sem eredményeznek olyan beavatkozási csomagot, amellyel a teljes felzárkózás elképzelhető. A magyar modell azért sikeres, mert nem követte az uniós javaslatokat, hanem érdekei érvényesítésére saját modellt alakított ki – jegyezte meg.

Az államtitkár szerint a kohéziós források kompenzációnak tekinthetők, mivel az uniós csatlakozással Magyarország jelentős erőforrást adott át a nyugati tagállamoknak, miközben nagy veszteségeknek tette ki saját gazdaságát.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek