EUR: 331,50 Ft
CHF: 301,22 Ft
2019. október 15., kedd
Teréz

Életmód

Egyre fiatalabban kezdünk nyugdíjas korunkra előtakarékoskodni

Egyre fiatalabb korosztály kezd takarékoskodni a nyugdíjas éveire, a most húszas-harmincas éveikben járó fiatalok több mint fele gondolja úgy, hogy pihenés helyett dolgoznia kell nyugdíjas korában, döntő többségük azonban továbbra sem rendelkezik nyugdíjcélú megtakarítással – derül ki négy pénzügyi intézmény friss kutatásából.

Az OTP Nyugdíjpénztár felmérése szerint az 1997 után született, a munkaerőpiacra éppen belépő Z generáció optimistább, mint az – 1980 és 1996 között született – Y generáció: előbbiek 43 százaléka véli úgy, hogy nyugdíjas korában is dolgozni fog a megélhetésért, szemben az idősebbek (Y generáció) 54 százalékával. A KSH-adatok az Y generáció jövőképét támasztják alá: a munkavállalók életkorára vonatkozó legfrissebb adatok szerint 2013 és 2018 között majdnem 80 százalékkal, 59 ezerre nőtt a nyugdíjas munkavállalók száma.


Bár a jövőjük miatt aggódnak, az Y generációs válaszadók 86 százaléka, a Z generációsok 87 százaléka nem rendelkezik nyugdíjcélú megtakarítással – hívta fel a figyelmet Horpácsi Krisztina, az OTP Nyugdíjpénztár főosztályvezetője.

A kutatásból az is kiderül, hogy az Y és Z generáció egy része szerint érdemes időben elkezdeni az időskori évekre félretenni, ám a fiataloknak csupán harmada gondolja úgy, hogy már 18 és 25 éves kor között el kellene kezdenie a takarékoskodást a boldog időskori évek érdekében.


A Groupama Biztosító reprezentatív kutatása alapján a fiatalok leginkább 36 évesen, egyre fiatalabban kezdik el a nyugdíj-előtakarékosságot. A felmérésük szerint a nyugdíj-megtakarítási piacon új belépőként évtizedeken át a 40 év fölöttiek domináltak, a legfrissebb, 1000 személy megkérdezésén alapuló felmérés szerint azonban az esetek több mint felében már a harmincas éveik derekán elkezdik az előtakarékoskodást a fiatalok, az utolsó “nagyobb fellángolás” 45 évesen jön el.

A kutatás alapján azok körében, akik 36 éves korukig elkezdtek a nyugdíjas évekre takarékoskodni, a rendszeresebbé váló jövedelem jelentette a legnagyobb lökést a pénz félre tételére – 62 százalékuk vallotta ezt. Azok, akik addig nem vágtak bele a takarékoskodásba, a betöltött életkoruk alapján kezdték el a pénzüket félrerakni – 75 százalékuk ezt a választ adta.

Kádár Péter, a Groupama Biztosító igazgatója rámutatott: összességében az anyagi helyzet javulása a döntő tényező, a megkérdezettek 73 százaléka hozta ezzel összefüggésbe az előtakarékosság elindítását. A válaszadók többsége úgy vélte, havi 20 ezer forint többlet elég volt ahhoz, hogy a megtakarítás mellett döntsenek – jelezte Kádár Péter.

A CIG Pannónia Életbiztosító reprezentatív kutatása szerint a hazai lakosság fele egyáltalán nem rendelkezik nyugdíj-megtakarítással, a fiatalabbak körében még rosszabb ez az arány. Már minden nyolcadik felnőtt korú havi 10 000 forintot meghaladó összeget tesz félre, és minden tizediknek van nyugdíjbiztosítása. A kutatás során az összes megkérdezett fele, a 25-29 éves korosztály pedig több mint háromnegyede állította, hogy semmilyen nyugdíjcélú megtakarítással nem rendelkezik. A megkérdezettek 40 százaléka vallotta azt, hogy spórol időskorára, közülük legtöbben (14,6 százalék) önkéntes nyugdíjpénztári tagok, és minden tizedik válaszadó rendelkezik nyugdíjbiztosítással.

A Generali Biztosító felmérésében a megkérdezettek negyede (27 százaléka) arra számít, hogy egyáltalán nem kap majd nyugdíjat öregkorában, további 15 százalék pedig jelentős életszínvonal-eséssel számol, mivel szerintük nem lesz elég a nyugdíj jelenlegi körülményeik fenntartására. Pihenésként vagy megérdemelt jutalomként csak minden ötödik (20,7 százalék) magyar gondol a nyugdíjas éveire, az öngondoskodást azonban csupán 7 százalékuk említette.

A fiatalok (25-40 évesek) jóval pesszimistábbak, mint a nyugdíjhoz közelebb állók (50-55 évesek), előbbiek jóval nagyobb arányban gondolják úgy, hogy semmilyen nyugdíjat nem fognak kapni, vagy túl keveset a megélhetéshez, az utóbbiak viszont már inkább szeretnek rá pihenésként, vagy megérdemelt jutalomként gondolni.

A legbizonytalanabb korosztály a felmérés szerint a 41-50 év közöttiek, hiszen ellentétben a fiatalokkal (akik meg vannak győződve, hogy semmit nem kapnak), vagy az idősekkel (akik már készülnek a nyugdíjra), ők egyáltalán nem tudják, mire számítsanak. Talán éppen a kiszolgáltatottság érzése miatt a 40-esek említették legnagyobb arányban (10 százalék) az öngondoskodást, mint megoldási lehetőséget, szemben a 25-30 év közötti korosztállyal, amelynek csupán 1,5 százaléka.

Kapcsolódó Cikkek

  • Irány a Vértes és a Gerecse!

    Irány a Vértes és a Gerecse!

    Már nyolc kötettel büszkélkedhet a KidsOasis meseútikönyv-sorozata. Az Utazik a család könyveiben nyolc magyarországi tájegységről, régióról olvashatnak a gyerekek saját nyelvükön, közérthetően, viccesen, kedvesen.

  • Miért fontos a fogszabályozás?

    Miért fontos a fogszabályozás?

    A fogszabályozás célja nem kizárólag a fogak, a fogsor esztétikusabbá tétele, hanem a harapási rendellenességek megszüntetése is, ami a fogak és az állkapocs rendezetlen helyzete miatt is kialakulhat.