EUR: 331,50 Ft
CHF: 301,22 Ft
2019. október 15., kedd
Teréz

Életmód

Így jut a donorszerv a beteghez

Az elhunytakból származó átültetésre alkalmas szervek száma korlátozott: sokkal többen várakoznak a műtétre, mint ahány megfelelő szerv rendelkezésre áll. A várólisták sokszor igen hosszúak, egy vesére például 2-3 évet kell várni, ugyanakkor a várólista akkor teljesítheti funkcióját – hogy minden donorszervhez alkalmas recipienst lehessen találni –, ha azon nagyszámú beteg van.

Jelentős előrelépés volt, amikor Magyarország 2013-ban csatlakozott az Eurotransplant nemzetközi szervezethez, amely a rendelkezésre álló donorszervek lehető legjobb felhasználását és elosztását segíti. Az Eurotransplant keretében 8 ország 134 millió lakosa között van elvi lehetőség donorszervet találni. Amikor elérhetővé válik egy transzplantálásra alkalmas szerv, a recipiens kiválasztásánál a műtét várható sikeressége, sürgőssége mellett fontos szempont az is, hogy a szervre váró beteg milyen régóta szerepel a várólistán.


A hazai Szervkoordinációs Irodát és a donorkoordinátori hálózatot az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) működteti. A koordinátorok a donort jelentő kórházak és a transzplantációs központok munkatársaival együttműködve dolgoznak.

„Magyarország felzárkózott Nyugat-Európához a transzplantációs aktivitást tekintve – fogalmazott lapunknak Dr. Mihály Sándor, az OVSZ transzplantációs igazgatója. – Feltétlenül ki kell emelni az elkötelezett szakmai csapatmunkát, hiszen a donorszám-növekedés oka az intenzív osztályos orvosok lelkiismeretes munkája, illetve az elmúlt években kiépült hatékony, ma már 20 kórházban jelen lévő koordinátori hálózatunk.”


Rámutatott: teljes jogú tagságunk az Eurotransplant hálózatban a transzplantációs esetszám növekedésében is tetten érhető. Az elmúlt években elért fejlődéshez azonban a hazai támogató társadalmi közeg is nélkülözhetetlen volt.

Az Eurotransplant évente 7000 donorszerv elosztását szervezi meg, ám az európai szintű együttműködés is csak korlátozottan tud hozzájárulni a várólisták lerövidítéséhez. A szervátültetésre szoruló páciensek közül legtöbben új vesére várnak, hazánkban is a legnagyobb számban vesetranszplantációt végeznek. A vese páros szerv, és egyetlen egészséges vesével is teljes értékű életet lehet élni, ezért világszerte egyre nagyobb szerep jut az élődonoros vesefelajánlásnak.

„Szeretnénk nagyobb hangsúlyt fektetni az élődonációs aktivitásra, szélesebb körben bevezetni a köztudatba a szervfelajánlás lehetőségét – hangsúlyozta Dr. Wagner László egyetemi docens, a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikájának osztályvezető főorvosa. Az élődonoros veseátültetés előnye nem csupán az, hogy a műtétet tervezett időpontban tudjuk végrehajtani, és nem kell évekig várni az alkalmas szervre. Számtalan előnnyel jár a beteg kilátásait tekintve is, miközben a szerv adományozójának nem jelent
számottevő kockázatot.”

Hozzátette, fontos tényező az is, hogy az élődonoros transzplantáció esetén jobb a korai vesefunkció, a műtét után csupán a betegek 10 százaléka szorul átmeneti dialízisre, míg halott donorból történő átültetésnél mintegy 25 százalékuk. Ha a szervdonor a beteg vérrokona, a műtét után sok esetben a kevésbé erélyes kilökődésgátló kezelés is elegendő.

A hazai szabályozás két esetben is lehetőséget ad arra, hogy az egyik vesénket felajánljuk rászoruló rokonunknak, barátunknak. A legegyszerűbb eset az, ha a donor a szervátültetésre váró beteggel vérrokonságban áll, azaz például szülője, gyermeke, testvére.

Lehetőség van donációra az egymással szoros érzelmi kapcsolatban állók között is, például házastársak, élettársak, közeli barátok között. Ekkor a donor és a beteg együttes kérelmét a kórház etikai bizottsága vizsgálja meg. Az etikai bizottság akkor engedélyezi a szervkivételt, ha meggyőződött arról, hogy a donor és a beteg között valóban fennáll a szoros érzelmi kapcsolat, és az adományozás ellenérték nélkül, önkéntesen történik.

A sok bizonytalansággal, szorongással járó, akár többéves várakozási idő lerövidül, és ennek köszönhetően az esetleg időközben fellépő egészségügyi kockázatok száma is csökken. A beültetésre váró szervet nem kell szállítani esetenként akár több száz kilométerről, így lerövidül a donorszerv minősége szempontjából kritikus időszak, amelyet a szerv lehűtött állapotban, keringés nélkül tölt el a szervezeten kívül (hideg ischaemiás idő).

Az időzíthető műtét előtt lehetőség van a donor részletes egészségügyi vizsgálatára, és általában jobb állapotú szervek kerülnek átadásra. A szakorvos kiemelte azt is, hogy míg az elhunyt donorból származó beültetett vese átlagos túlélési ideje 8-9 év, addig ez az idő jelentősen, akár 15-20 évre is nőhet, ha a szerv élő donortól származik.

A donoroknak természetesen több vizsgálaton is át kell esniük, és a műtétet követően is rendszeresen részt kell venniük a kontrollvizsgálatokon. A vese eltávolítása minimális kockázattal jár, a donorhalálozási-arány nem éri el a 0,03%-ot, ami két gyermek világrahozatala rizikójának felel meg. A statisztikák szerint újabb műtétre és kórházi kezelésre az érintettek 1%-a szorul, és a veseadományozók csupán 1,5%-a igényel vérátömlesztést.

Az élődonoros transzplantáció előnyei olyan markánsak, hogy például Norvégiában már évtizedek óta törvény írja elő, hogy előnyben kell részesíteni az elhunytból származó szervekkel szemben. Mielőtt egy beteg várólistára kerül, bizonyítania kell, hogy sem a rokonságában, sem a baráti körében nincs számára alkalmas élő veseadományozó. A szabályozásnak köszönhetően mintegy 50%-ra nőtt az élődonoros transzplantációk aránya, a várakozási idő pedig jelentősen, 7-8 hónapra rövidült.

Tartós eredmény csak a beteg együttműködésével érhető el

A szakorvosok azonban azt is hangsúlyozzák, hogy akár elhunyt, akár élő személy szervét kapja meg a beteg, együttműködése nélkülözhetetlen a szervátültetés sikerességét és tartósságát tekintve. A felmérések szerint minden harmadik beültetett vese non-adherencia miatt vész el, tehát azért, mert a beteg nem tartja be az alapvető életmódbeli és kezelési szabályokat. Nem véletlen, hogy egyes országokban a transzplantáció lehetősége is életmódváltási feltételekhez kötött.

A terápiakövető életmód betartásának egyik legfontosabb eleme, hogy a beteg pontosan az orvos által előírt módon szedje gyógyszereit, és ezen akkor se változtasson, ha esetleg kellemetlen mellékhatásokat tapasztal. llyen panaszok esetén mindig a kezelőorvossal kell konzultálni, aki a terápia és a gyógyszerezés módosítását kezdeményezheti. A kilökődésgátló gyógyszerekre azért van szükség, hogy azok gyengítsék a beültetett, „idegennek” érzékelt szerv elleni immunválaszt, és megakadályozzák, hogy a szervezet kilökje az új szervet. Egyes gyógyszereket a betegnek élete végéig fegyelmezetten szednie kell, és ha az előírásokat nem követi, elveszítheti a beültetett szervet.

Az adherencia, a beteg-együttműködés fontos eleme az is, hogy az új szervvel élő páciens részt vegyen a rendszeres kontrollvizsgálatokon, és különösen az első időszakban maga is figyeljen a szervkilökődés jeleire, panaszok esetén késlekedés nélkül forduljon orvoshoz. Ha időben felismerik, a legtöbb kilökődési folyamat sikeresen visszafordítható. A hatékony gyógyszereknek köszönhetően a betegek mindössze 1-2 százalékánál alakul ki befolyásolhatatlan kilökődési reakció.

A táplálkozásra, a személyes és otthoni higiéniára, valamint az egészséges életmódra (pl. testmozgás szükségessége, illetve a dohányzás, és az alkoholfogyasztás mellőzése) vonatkozó helyes gyakorlat betartása is lényeges tényező a szervmegtartás szempontjából.

Az együttműködésben sokszor az is nehézséget jelent, hogy a korábban rosszabb állapotú beteg a szervátültetés után egészségesnek érzi magát, betegségtudata gyakorlatilag megszűnik, fellélegzik, és nehezére esik betartani a megkötések egy részét, például a gyógyszerek pontos szedését, a gyakori kontrollvizsgálatokon való megjelenést.

Az új szervre várakozás és a műtét utáni időszak testileg-lelkileg egyaránt megterhelő lehet; a család, a barátok és a betegtársak mellett a betegszervezetek is támogatást és tanácsokat nyújtanak. Ilyen tevékenységet végez többek között a Magyar Szervátültetettek Szövetsége (MSZSZ) (www.trapilap.hu) és a Transzplantációs Alapítvány a Megújított Életekért (www.transalap.hu) is. Az Újraszervezés Alapítvány (www.ujraszervezes.hu) pedig az élő
donáció gondolatának elterjesztésében vállal aktív szerepet.

Kapcsolódó Cikkek

  • Irány a Vértes és a Gerecse!

    Irány a Vértes és a Gerecse!

    Már nyolc kötettel büszkélkedhet a KidsOasis meseútikönyv-sorozata. Az Utazik a család könyveiben nyolc magyarországi tájegységről, régióról olvashatnak a gyerekek saját nyelvükön, közérthetően, viccesen, kedvesen.

  • Miért fontos a fogszabályozás?

    Miért fontos a fogszabályozás?

    A fogszabályozás célja nem kizárólag a fogak, a fogsor esztétikusabbá tétele, hanem a harapási rendellenességek megszüntetése is, ami a fogak és az állkapocs rendezetlen helyzete miatt is kialakulhat.