EUR: 331,51 Ft
CHF: 301,33 Ft
2019. október 15., kedd
Teréz

Belföld

Lebukott Gyurcsányné és Karácsony! Ismét félrevezetik a választókat

A jövőben is a tagállami hatóságok felelnek az uniós pénzek odaítéléséért, ellenőrzéséért, nincs az elv megváltoztatására vonatkozó tervezet — erősítette meg a Magyar Nemzet az Európai Bizottság. Megvezeti tehát a választókat Dobrev Klára és Karácsony Gergely: nincs tervben, hogy az önkormányzatok a kormányok helyett közvetlenül Brüsszeltől kapják a támogatások döntő részét. Ugyanakkor régóta léteznek már olyan célzott programok, amelyekben a települések, civil szervezetek és vállalkozások pályáznak, s központi, uniós döntés alapján kapnak támogatást.

Megtéveszti a választókat Dobrev ­Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) euró­pai parlamenti képviselője, a testület alelnöke és Karácsony Gergely, a Párbeszéd főpolgármester-jelöltje. Kampányígéreteik szerint az uniós döntéshozók nyitottak rá, hogy közvetlenül támogassák az önkormányzati beruházásokat és a forráselosztással kapcsolatos egyeztetéseket közvetlenül Brüsszellel folytassák le a települések, a kormány kihagyásával – írja a portál.


Ugyanakkor a Magyar Nemzet megkeresésére Brüsszel azt közölte, nem kíván változtatni a jelenlegi tagállami jogkörökön. Gyurcsányné korábban többször hangsúlyozta: azért dolgoznak, hogy a jövőben ne az Orbán-kormány döntsön arról, hogy hova jutnak az uniós fejlesztési pénzek. Az általa felvázolt új rendszerben önkormányzatok, oktatási intézmények, civil szervezetek, kutatóintézetek közvetlenül az Európai Uniónál pályázhatnának a fejlesztési támogatásokra.

Jelenleg is léteznek olyan célzott, központi elbírálású uniós programok, amelyekre közvetlenül kell pályázniuk az önkormányzatoknak, oktatási és kutatóintézeteknek, valamint civil szervezeteknek. Ezek közé tartozik a teljesség igénye nélkül a Life elnevezésű környezetvédelmi program, az innovációt támogató Horizont vagy a vállalkozásokat segítő Cosme program, amelyek pénzelosztásáról valóban uniós szinten döntenek. A célzott programok nem érintik a szélesebb körben ismert uniós, vissza nem térítendő támogatásokat, tehát a strukturális alapokat.


Az Európai Bizottság (EB) a Magyar Nemzet kérdésére egyértelművé tette: még csak tervezet sincs arra, hogy a tagállami kormányzati szerveket kizárják a strukturális pénzek elosztásáról szóló döntésekből. A brüsszeli javaslat nem változtatna azon az elven, hogy mindenekelőtt a tagállami hatóságok felelősek a strukturális alapokból finanszírozott projektek kiválasztásáért, végrehajtásáért és ellenőrzé­séért.

Ezzel együtt aktívabban be kellene vonni a városi, helyi vagy más területi hatóságokat az uniós finanszírozású projektek kiválasztásába. Ez viszont nem iktatná ki a nemzeti szintet, hanem maguk a tagállami hatóságok bíznák rá az ezzel kapcsolatos feladatokat a helyi szereplőkre. A közvetlenül pályázható projekteket pedig az új költségvetési ciklusban továbbfejlesztik – írja a lap.

Az EB válaszából tehát egyértel­műen kiderül: Dobrev Klára és Karácsony Gergely olyan pénzekkel kampányol, amelyek már most is a települések, a közintézmények és a civil szféra rendelkezésére állnak. Emellett hazudnak is, amikor azt állítják: az állami hatóságok által elbírált támogatásokról később a helyi szereplők, akár önkormányzatok dönthetnének. A jelenlegi ciklusban az állami hatáskörben elbírált kohéziós uniós pénzek, valamint a mezőgazdasági és halászati politika a teljes 2014–2020-as költségvetési összeg, azaz 1082,5 milliárd euró mintegy 70 százalékát teszik ki. Ezek a pénzek eleve el vannak különítve a tagállamok számára.

A tervezett 1279,4 milliárd euróról rendelkező 2021–2027-es költségvetésben 57 százalékot, azaz 733 millió ­eurót tennének ki ezek a tagállami elkülönítések, amely hozzávetőleg tíz százalékponttal kevesebb a mostaninál. Az új ciklusban körülbelül három százalékot tesz ki az új, unión kívüli országokat segítő Európai Fejlesztési Alap. A fennmaradó összeg pedig a központilag megpályázható programok mellett a közös uniós fellépések – többek közt az Európai Határ- és Parti Őrség – költségeit, az adminisztratív és egyéb kiadásokat, valamint olyan alapokat is fedezne, amelyekből a tagállami kormányoknak további források is jutnak.

 

Hozzátette, a mai napig tisztázatlan, hogy Zuglónak mekkora a kinnlevőségi állománya, és Karácsony Gergely a kerület adósságával összefüggésben is valótlanságot állít – mondta. Mindenki tudja, és képviselő-testületi anyagok is bizonyítják, hogy Zugló egy 2 milliárdos hitelkeretből „tengődik” egyik napról a másikra – mutatott rá Kocsis Máté.

Kocsis Máté példátlannak nevezte egy kerület életében, hogy volt olyan pillanat, amikor a zuglói önkormányzat számláján mindössze 50 millió forint volt.

Kitért továbbá arra, hogy Zugló az elmúlt években Karácsony Gergely polgármestersége alatt 2,5 milliárdos külső forrást hagyott elveszni vagy mert elügyetlenkedték a pályázatokat, vagy megkapták ugyan a forrást, de vissza kellett végül fizetni.

Emlékeztetett a parkolási ügyekre is, ezekről egész Budapest tud, de magyarázatot a mai napig nem kaptak arra, miért kell naponta egymillió forintot pluszban a zuglói parkolásba betenni. Az pedig hab a tortán, hogy azt az előterjesztést, amelyet Karácsony Gergely is megszavazatott a zuglói parkolás ingyenessé tételéről, a mai napig nem hajtották végre – mondta.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek

  • Elfogták az autóst leszúró afgán férfit

    Elfogták az autóst leszúró afgán férfit

    Egy 33 éves afgán férfi késsel megsebesített egy gondozót hétfőn délután Ausztriában, a Wullowitz településen lévő menekültszálláson, majd agyonszúrt egy autóst, akinek járművét elvéve szökésnek eredt – közölte Felső-Ausztria rendőrsége.

  • Orbán Viktor: Magyarország legerősebb pártja a Fidesz

    Orbán Viktor: Magyarország legerősebb pártja a Fidesz

    A mai önkormányzati választáson bebizonyosodott, hogy továbbra is a Fidesz-KDNP a legerősebb pártszövetség Magyarországon – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke vasárnap esti a kormánypárt eredményváróján.

  • Kormánypárti sikerek Budapesten

    Kormánypárti sikerek Budapesten

    A nyolcadik önkormányzati választáson a 23 fővárosi kerület közül tizennégyben ellenzéki, hétben kormánypárti  kettőben pedig a kormánypártok által támogatott független polgármesterjelölt nyert.