EUR: 331,50 Ft
CHF: 301,22 Ft
2019. október 15., kedd
Teréz

Életmód

Szervtranszplantáció: Magyarország felzárkózott Nyugat-Európához

Magyarország a közép-kelet-európai régió élmezőnyébe tartozik az évente elvégzett több mint félezer szervátültetéssel, de ez a kapacitás a szakorvosok szerint tovább bővíthető – hangzott el a közelgő, október 12-ei Szervdonációs és Transzplantációs Világnap alkalmából tartott sajtóbeszélgetésen, ahol a szakemberek az eredmények bemutatása mellett a hosszabb szervmegtartást biztosító élődonoros vesetranszplantáció elterjesztésének szükségességére is felhívták a figyelmet.

Hozzátették, hogy az orvos-beteg együttműködés és a páciensek terápiakövetésének fejlesztése révén is növelhető a beültetett szervek élettartama: a transzplantált vesék több mint egyharmadát az orvosi és életmódtanácsok be nem tartása miatt veszítik el a páciensek.


Hazánkban évente sok száz szervátültetésre kerül sor: leggyakoribb a vesetranszplantáció, amelyből 335-öt végeztek 2018-ban. Tavaly sor került 80 máj-, 62 szív-, továbbá 23 tüdő- és 5 kombinált vese-hasnyálmirigy átültetésre is. Budapesten, a Semmelweis Egyetemen minden említett szervet transzplantálnak, míg Pécsen vese-, illetve hasnyálmirigy-átültetést végeznek, Debrecenben és Szegeden pedig veseátültetést.

„A nem élődonoros vese-, máj- és szívátültetések száma a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikáját, illetve a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikát Európa kiemelkedő centrumai közé emeli. A Semmelweis Egyetem az Eurotransplant-tagok közül a szívátültetések tekintetében a második, a vesetranszplantációk számát tekintve a negyedik, a májtranszplantációk számát tekintve az ötödik helyen áll” – hívta fel lapunknak a figyelmet Dr.Merkely Béla kardiológus, a Semmelweis Egyetem rektora.


„A szervátültetés a legmagasabb progresszivitási szintű ellátás; a betegek kiválasztásával, majd felkészítésével indul a folyamat, a rendkívül komplex beavatkozást követően pedig az utógondozás, illetve utánkövetés kezdődik. A Semmelweis Egyetem klinikáin jelenleg 3500-nál is több transzplantálttal tartják a kapcsolatot az egyetem munkatársai – fűzte hozzá Dr. Merkely Béla, hozzátéve – Az egyetem alapításának 250. jubileumi évében célul tűztük ki, hogy a következő 5 évben minden szervtranszplantáció vonatkozásában az első három között, legalább egy szerv esetén pedig az első helyen végezzen a Semmelweis Egyetem.”

„A májátültetés az életmentő műtétek közé tartozik, jelentőségét talán úgy tudom összefoglalni, hogy a beteg új életesélyt kap, egészséges lesz, újra dolgozhat, akár gyermeket is vállalhat. Magyarországon a túlélés tekintetében nagyon jó eredményeket értünk el, a munkára, ami a belgyógyászok, intenzíves orvosok, kardiológusok, koordinátorok, asszisztensek és sebészek precíz csapatmunkáját igényli, kifejezetten büszkék lehetünk” – mondta Dr. Kóbori László egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikájának igazgatója.

Hozzátette, a 250 éves Semmelweis Egyetem 25 éves Transzplantációs és Sebészeti Klinikáján, ahol a máj-, továbbá a vese- és a hasnyálmirgy-átültetések programszerűen történnek, már túl vannak az 1050. májátültetésen.

Hazánk úttörő szerepet játszott a szervátültetések történetében. Kelet-Európában az első vesetranszplantációra Szegeden került sor, 1962-ben. Vesetranszplantációs program az országban először a Semmelweis Egyetemen indult, 1973-ban, ahol azóta már mintegy 5000 veseátültetés történt (4471 elhunyt donorból, 462 élő donorból), és jelenleg is 2038 vesetranszplantált beteget gondoznak.

„Tüdőátültetést 2015 óta végzünk Magyarországon, évente átlagosan 20 beteg esetében – mondta érdeklődésünkre Dr. Rényi-Vámos Ferenc egyetemi docens, az Országos Onkológiai Intézet Mellkasi Központ vezetője, a Semmelweis Egyetem Mellkassebészeti Klinika igazgatója. Figyelemre méltó ez a szám, hiszen egy új centrum esetében általában évek alatt sikerül ezt a nagyságrendet elérni. A magasan képzett hazai csapat és a Bécsi Orvostudományi Egyetemmel már sok éve fennálló kiváló együttműködés áll a siker hátterében: a magyar szakemberek Bécsben sajátították el az eljárást.”

A főorvos kívánatosnak nevezte, hogy a tüdőgyógyász szakorvosok még több beteg esetében javasolják a transzplantációt, azaz még többen kerüljenek a transzplantációs várólistára, hiszen ehhez a szakmai és a finanszírozási háttér is rendelkezésre áll.

„Nem csupán arról van szó, hogy évi 20 betegen segítünk az Országos Onkológiai Intézetben; legalább ilyen fontos, hogy a műtétek révén új technológiák kerülnek az országba. Úgy is fogalmazhatok, hogy intenzív terápiás forradalom zajlik, például, az ECMO-készülék, a műtüdő egyre szélesebb körű alkalmazásával. Ausztria vezető szerepét nem vitatva, hazánk élen jár a régióban a tüdőtranszplantációk számát tekintve. Nagy álmom – tette hozzá Rényi-Vámos Ferenc főorvos –, hogy hamarosan a határon túli magyaroknak is segíteni tudjunk az anyaországi klinikákon.”

Kedvező jogszabályi háttér

A szervátültetések döntő többsége elhunyt donorból történik, bár a vese esetében lehetséges az élődonoros transzplantáció is, amelynek számos előnye van. Magyarországon az élődonoros szervfelajánlás még gyerekcipőben jár, a szakemberek szerint ez elsősorban megalapozatlan félelmekre, illetve információhiányra vezethető vissza, hiszen az élődonáció kereteit megteremtő orvosszakmai és jogszabályi háttér adott. Tavaly a 290 elhunyt donorból történt veseátültetés mellett mindössze 45 élődonoros műtét zajlott le, 2019. szeptember végéig pedig 16 ilyen beavatkozást végeztek itthon.

Szerveink halálunk utáni adományozásához nincs szükség külön nyilatkozattételre, hazánkban a feltételezett beleegyezés elve érvényesül a legtöbb európai országhoz hasonlóan. Ez azt jelenti, hogy ha valaki életében nem tiltakozott az ellen, hogy szerveit halála esetén szervátültetési célokra felhasználják, akkor az elhunyt beleegyezését kell vélelmezni. A beleegyezés írásos kinyilvánítására („donorkártyára”) tehát nincs szükség.

Elhunytból történő szervkivételre az agyhalál beálltát követően kerülhet sor. Mivel az agyhalál fogalmát sok félreértés övezi, érdemes tisztázni, mit jelent pontosan. Az agyhalál nem azonos a kómával (ami eszméletlenséget jelent), az agyhalál ugyanis végleges állapot, egyenlő az egyén halálával. Az agyhalálból nem lehet felébredni, hiszen az agy működése végérvényesen és visszafordíthatatlanul megszűnik. A kómából való felépülésre bizonyos körülmények között van esély, az agyhalál maga a halál, a gyógyulásra nincs lehetőség.

Az agyhalál kialakulásának az az oka, hogy megszűnik az agy vér- és oxigénellátása. Az agytörzs elpusztulásakor azonban a szív még képes önállóan dobogni, és pumpálja a vért a test többi része felé. Mesterséges lélegeztetéssel egy rövidebb időszakra a vérkeringés még fenntartható, így – az agy kivételével – átmenetileg biztosítható a többi szerv működése. Ezt a rövid időszakot lehet felhasználni a transzplantációs célú szervkivételre.

Kapcsolódó Cikkek

  • Irány a Vértes és a Gerecse!

    Irány a Vértes és a Gerecse!

    Már nyolc kötettel büszkélkedhet a KidsOasis meseútikönyv-sorozata. Az Utazik a család könyveiben nyolc magyarországi tájegységről, régióról olvashatnak a gyerekek saját nyelvükön, közérthetően, viccesen, kedvesen.

  • Miért fontos a fogszabályozás?

    Miért fontos a fogszabályozás?

    A fogszabályozás célja nem kizárólag a fogak, a fogsor esztétikusabbá tétele, hanem a harapási rendellenességek megszüntetése is, ami a fogak és az állkapocs rendezetlen helyzete miatt is kialakulhat.