2019. december 07., szombat
Ambrus

Belföld

A kormány a jövőben is támogatni fogja a magyarországi horvátok kulturális, oktatási és egyházi törekvéseit

A magyar kormány a jövőben is támogatni fogja a magyarországi horvátok kulturális, oktatási és egyházi törekvéseit – jelentette ki a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára szombaton Baján.

Soltész Miklós a tizenharmadik alkalommal megrendezett Horvát Nemzetiségi Napon a bajai városi színházteremben példaként említette a magyarországi horvátok számára fontos két beruházás megvalósítását, a pécsi Miroslav Krleza-iskola bővítését és hercegszántói horvát iskola felújítását.


Hangsúlyozta, hogy az elmúlt évek alatt erősödött a kapcsolat a két ország, valamint a magyarok és az itt élő horvátok között is, és emlékeztetett rá, Áder János köztársasági elnök évek óta küzd azért, hogy a magyarországi nemzetiségek, köztük a horvátok is visszakapják azokat a lehetőségeket, amely akár kulturális, akár oktatási, akár hitéleti területükön a megmaradásukhoz szükséges. Kiemelte, az elmúlt évek sikeres együttműködése arra ad lehetőséget és reményt, hogy a sokszor háttérbe szorult, nagyszámú, több mint hetvenezres magyarországi horvát közösség, most végre megamaradásában megerősödjön.

Ugyanakkor a horvát közösség – a horvátországi magyar közösséghez hasonlóan – példát is jelenthet más nemzeteknek arra, hogy nem hátrány, ha egy országban sok nemzetiség él együtt a többségi nemzettel, hiszen nem ellenségei az adott országnak, hanem megerősítői – tette hozzá.


Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke köszöntőjében annak biztosítását emelte ki, hogy bármely ország kisebbségei biztonságban éljenek, megélhessék identitásukat, őrizzék meg hagyományaikat és járuljanak hozzá az adott nemzet értékeihez.

Hangsúlyozta: Magyarország tizenöt, Horvátország pedig hatodik éve tagja az Európai Uniónak. A két nép viszonyát az együttélés során kialakult kölcsönös tisztelet és együttműködés jellemezte, geopolitikai gyökerekből sarjadó közös történelmi, gazdasági, társadalmi kapcsolataik meghatározóak és elszakíthatatlanok – fogalmazott.

Jakab István emlékeztetett: a magyar király által kinevezett horvát bánok névsorában ott vannak a legjelentősebb történelmi családok: a Zrínyiek, a Frangepánok, az Esterházyak és a Nádasdyak, akik közjogi, politikai feladataik mellett valamennyien hozzájárultak a közös horvát-magyar kultúra értékeinek megőrzéséhez.

Nyirati Klára (Sikeres Bajáért Egyesület) Baja polgármestere köszöntőjében a 400 éve született és 355 éve elhunyt Zrínyi Miklós költőről, politikusról és hadvezérről emlékezett meg, akit a horvátok a magyarokhoz hasonlóan tisztelnek, és saját hősüknek tekintenek.

Kiemelte, a bunyevác horvátok betelepedésükkor magukkal hozott értékeiből, azóta is minden itt élő nemzet egyaránt merítkezik.

Emlékeztetett, hogy a török kor után a horvátok segítségével épülhetett újjá Baja, és a kapcsolat ma is élő a két nép között. Mint mondta: az ősök hagyományait, legyen az magyar, horvát, bunyevác vagy sokác életben kell tartani, ezért a jövőben felelevenítik a bajai bunyevácok jellegzetes farsangi népszokását, a maszkajárást.

A rendezvény a Páduai Szent Antal Plébániatemplomban szentmisével kezdődött, amelyet Tomo Vuksic, Boszni-Hercegovina tábori püspöke celebrált.

Kapcsolódó Cikkek