EUR: 353,05 Ft
CHF: 332,23 Ft
2020. július 05., vasárnap
Emese, Sarolta

Belföld

A magyar külpolitika sikeresen elérte a kitűzött célokat

Több bizonyítékot is adott 2019 arra, hogy a magyar külpolitika sikeresen elérte a kitűzött célokat, és hatékonynak bizonyultak azok az eszközök, amelyeket választottak e célok elérésére – mondta a külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés külügyi bizottságának keddi ülésén.

A testület előtti éves meghallgatásán Szijjártó Péter kiemelte: továbbra is a bevándorlás kérdése van az első helyen az európai politikai napirenden, és folyamatos nyomás hárul azokra az országokra, amelyek – szembemenve az európai mainstreammel – fenntartják maguknak a jogot, hogy eldöntsék, kit engednek be a területükre és kikkel akarnak együtt élni.


A kötelező betelepítési kvóta ötlete továbbra sem tűnt el teljesen, az erre vonatkozó gondolatok folyamatosan felmerülnek – mondta. Fontos sikerként említette, hogy az országnak sikerült megvédenie magát, és “nem engedtünk a nyomásgyakorlásnak”.

A miniszter közölte: New Yorkban jelentős erők mozdultak meg, hogy az ENSZ globális migrációs csomagját a nemzetközi jog részévé tegyék. Magyarország azon országok közé tartozik, amelyek nemmel szavaztak a csomagra, de komoly törekvések vannak arra, hogy a dokumentumot részenként a nemzetközi jogban mégis hivatkozási alappá tegyék – mutatott rá.


Hangsúlyozta: a migrációs helyzet Európa déli határainál egyre fokozódik, és “az az érdekünk”, hogy a nemzetközi politikai erőfeszítések fókusza megváltozzon, és az újabb bevándorlási hullámok inspirálása helyett abban segítsenek, hogy hazajussanak, illetve a szülőföldjükön maradhassanak az emberek.

Elmondta: Magyarország közepes méretű közép-európai ország, amelyet nagyhatalmak vesznek körbe, és az a cél, hogy e nagyhatalmak közül egyik se legyen ellenérdekelt “a mi sikerünkben”. Ezt sikerült elérni: a magyar-amerikai politikai kapcsolatok újjáépítése elkezdődött, itt járt a német kancellár, az orosz és a török elnök, a miniszterelnök pedig rendszeresen egyeztet a francia elnökkel – fűzte hozzá. Leszögezte: a magyar külpolitikai döntéseket kizárólag a magyar nemzeti érdekek alapján hozzák meg.

Kitért arra: a visegrádi csoport (V4) továbbra is a legsikeresebb, legszorosabb szövetség az EU-n belül, és sikerrel képviselték az európai vitákban a közös álláspontjukat. A gazdasági kapcsolataik is erősödtek, és egyértelmű a V4-es országok elkötelezettsége e hatékony szövetség fenntartása mellett – közölte.

A határon túli magyarok támogatásáról elmondta: úgy döntöttek, hogy az érintett országokkal együttműködést folytatnak a közös sikerek érdekében, hogy a vitás kérdéseket is a siker nagyobb esélyével nyithassák meg. A magyar nemzeti közösségeket kell megkérdezni, hogy miben szeretnének segítséget kapni a kormánytól, ennek jegyében indították el a gazdaságfejlesztési programokat is – jelezte a miniszter.

Szijjártó Péter a gazdasági eredményekről elmondta: újra nemzetgazdaság-történeti exportrekordot dönt a magyar gazdaság, miután 4 százalékkal nőtt a magyar export az év első kilenc hónapjában.

Közölte: a beruházási rekord is megdől az idén, mert már most több beruházás érkezett Magyarországra, mint a múlt év egészében, 1400 milliárd forintnyi beruházás érkezett a beruházás-ösztönzési rendszeren keresztül november közepéig.

Az energiabiztonságról a miniszter közölte: e területen szembesülnek a legtöbb képmutatással. “Egyik szövetségesünk sem végezte el a feladatát”, hogy Magyarország diverzifikálni tudja az energiaellátását – mondta. Hozzáfűzte: a gáztározók most tele vannak, ezért már a következő télről tárgyalnak.

A külügyminiszter a legfontosabb diplomáciai sikernek nevezte, hogy hétfőn az uniós külügyminiszterek úgy döntöttek, elfogadják az új Európai Bizottság biztosjelöltjeinek listáját. Így “minden cselvetés” ellenére a bővítési biztost a magyar kormány delegálja. Ez az egyik legfontosabb uniós szakpolitika, a bővítési biztoson keresztül tartja a kapcsolatot az EU a szomszédságában lévő országokkal – magyarázta.

Arról is beszámolt, hogy a múlt év végétől 23 új képviseletet nyitottak, ezek részben a helyi magyar közösség életét segítik, részben pedig a gazdasági törekvésekben nyújtanak segítséget. A külképviseleti hálózattal az ország méretéhez és gazdasági erejéhez képest megfelelően tudják képviselni a magyarok érdekeit, kellő segítséget tudnak nyújtani nekik, jól tudják képviselni és érvényesíteni a magyar érdekeket – mondta.

Több képviselő érdeklődött az ukrajnai helyzetről. A külügyminiszter elmondta: kizárólag az ukrán vezetés politikai akaratán múlik, hogy meglépik-e a szükséges változtatásokat, hogy a magyar nemzeti közösség visszakaphassa az elvett jogokat. “Mi csak azt kérjük”, hogy állítsák helyre a korábbi helyzetet – jelentette ki.

Kitért arra: a Romániában újraválasztott elnök nem szólalt meg akkor, amikor nehéz helyzetek kezelőjeként léphetett volna fel a magyar közösség esetében. “Reméljük, most majd másként lesz” – jegyezte meg.

Kapcsolódó Cikkek