EUR: 334,81 Ft
CHF: 306,24 Ft
2019. november 13., szerda
Szilvia

Külföld

A nyugat-balkáni országok euroatlanti csatlakozása magyar nemzeti érdek

A Nyugat-Balkán országainak euroatlanti csatlakozása Magyarország nemzeti érdeke, ezért a régióra vonatkozó magyar külpolitikai stratégia a jövőben is változatlan marad – jelentette ki Kövér László házelnök hétfőn az Országházban, a délkelet-európai országok parlamenti elnökeinek 9. találkozóján.

Megnyitójában közölte, Magyarország ezután is következetesen támogatja a térség országainak euroatlanti integrációját.


Az elmúlt években az erős magyar támogatásnak is része lehetett abban, hogy Horvátország elnyerte megérdemelt EU-s tagságát, Albánia, Horvátország és Montenegró belépett a NATO-ba, és meghívást kapott Észak-Macedónia is – tette hozzá az Országgyűlés elnöke.

“Minden európai uniós válság ellenére úgy véljük, hogy nem állhat meg Európa újraegyesítésének folyamata, az uniós tagság szempontjából nem maradhatnak fehér foltok Európa délkeleti felén” – fogalmazott Kövér László.


Szavai szerint az európai béke és a jólét szempontjából jelenleg az EU-nak nincs politikai alternatívája. Ezért Magyarország a szuverén, de együttműködésre képes nemzetállamok alkotta, erős unióban érdekelt, amely “az önök országai számára is vonzerőt sugározva a biztonság, a stabilitás és a jólét zálogát jelentheti” – mondta a jelenlévő parlamenti vezetőknek.

Arról is beszélt, hogy az idei találkozóra meghívták a visegrádi négyek (V4) parlamenti elnökeit is, mert nekik hasonlóan fontos az EU bővítése, mint a magyaroknak.

Kövér László reményét fejezte, hogy a hamarosan megalakuló új Európai Bizottságnak nemcsak a személyi összetétele, hanem a politikai szemlélete is új lesz.

“Abban is bízunk, hogy a Magyarország által jelölt, szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős uniós biztos munkájával a Nyugat-Balkán országainak érdekeit is szolgálni tudja majd” – közölte az Országgyűlés elnöke.

Végül elmondta, idén először javaslatot tettek arra, hogy a konferencia végén egy közös dokumentumban tegyenek hitet az Európai Unió további bővítése mellett, közösen hívják fel a figyelmet arra, hogy az intézményi bővítés az unión belüli és az oda vágyó államok közös érdeke. A dokumentumot megküldik majd az EU és a tagállamok parlamenti vezetőinek egyaránt.

A tanácskozás – amelyen részt vett Orbán Viktor miniszterelnök is – a házelnöki köszöntő után zárt körben folytatódott.

Az Országgyűlés Sajtóirodája később eljuttatta az MTI-hez a konferencia zárt részében elhangzott házelnöki előadás szövegét is.

Eszerint Kövér László arról beszélt, hogy a magyarok mind 30 évvel ezelőtt – a rendszerváltáskor -, mind 15 évvel ezelőtt – az uniós csatlakozáskor – azon az állásponton voltak: Európa újraegyesítése, benne a délkelet-európai országok uniós tagságával, történelmi feladat és cél. Egyrészt mert erkölcsi szükségszerűség egy 20. századi politikai bűn jóvátétele, másrészt mert Európa a 21. században csak akkor lehet sikeres, ha összpontosítani tudja az európai országok és nemzetek erejét, ha felhagy az alá-fölé rendeltség megközelítésével és a kettős mércével – indokolta.

Kijelentette: minden gazdasági, biztonsági és stratégiai elemzésnek logikusan arra a következtetésre kell jutnia, hogy az EU értékeinek védelme érdekében föl kell venni minden országot a délkelet-európai térségből.

Úgy fogalmazott: ha ezzel kapcsolatban nem lesznek pozitív döntések kormányzati oldalon, a bővítési politika hitelessége szertefoszlik, visszafordíthatatlan károkat és a destabilizáció lehetőségét előidézve ezzel a térség országaiban. Fontosnak nevezte ezért, hogy nyitva hagyják az ajtót az új tagok előtt. Ebben a folyamatban pedig Magyarország továbbra is kezdeményező szerepet kíván betölteni – jelezte.

Magyarországnak ugyanis az EU mélyítése kizárólag a közösség bővítésével együtt képzelhető el – hangsúlyozta a házelnök, arról biztosítva a jelenlévőket, hogy a 2024 második félévi magyar EU-elnökség is kiemelt kérdésként fog tekinteni a bővítésre.

Biztatta továbbá a részt vevő délkelet-európai parlamenti vezetőket, hogy saját külhoni nemzeti közösségeik ügyében működjenek együtt a megoldások megtalálásában. Ez ugyanis országaik, nemzeteik érdeke, illetve alapvető az uniós integrációs törekvéseik szempontjából is – mondta Kövér László.

Az Országgyűlés Sajtóirodája a találkozó zárónyilatkozatát is továbbította az MTI-nek. Ebben a délkelet-európai és a visegrádi országok parlamenti elnökei megerősítik elkötelezettségüket az EU bővítése mellett. Felhívják a tagállami vezetők figyelmét arra, hogy az EU sikerének és fejlődésének kulcsa az a vállalás, miszerint minden olyan európai ország, amely kész értékközösséget vállalni az unió tagállamaival, csatlakozhat a közösséghez.

A délkelet-európai országok csatlakozása az EU-hoz alapvetően összefügg az egész kontinens biztonságával, stabilitásával és fejlődésével is – hangsúlyozták, történelmi hibának nevezve, hogy az Európai Tanács legutóbbi ülésén elmaradt a döntés a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről a kívánt feltételeket teljesítő két tagjelölt országgal. A parlamenti elnökök ezért felszólítják az EU-tagállamok politikai döntéshozóit, tegyenek meg mindent, hogy Albánia és Észak-Macedónia esetében minél hamarabb megszülessen a döntés a tárgyalások megkezdéséről. Emellett fontosnak tartják a tárgyalások felgyorsítását azokkal az országokkal, amelyekkel ezek már folynak.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek