2020. július 05., vasárnap
Emese, Sarolta

Belföld

Belefulladunk a PET palackokba

A PET palackok 4000 év alatt bomlanak le, újrahasznosítani csupán 20 százalékukat lehet. A műanyag darabkák pedig nemcsak környezetünkre és az élővilágra károsak, hanem szervezetünkre is. A legjobb megoldás az lenne, ha a műanyag flakonos italok helyett csapvizet innánk vagy kisebb kiszerelésű újrahasznosítható aludobozokban vásárolhatnánk meg kedvenc üdítőinket. 

fotó: Ripost

 

A Duna és a Tisza után a Duna mellékfolyóiban is találtak már mikroműanyagot: az Ipolyban köbméterenként 1,7, míg a Rábában 12,1 mikroműanyag részecskét mutatott ki egy független laboratórium. A Dunában találták a legtöbb mikroműanyagot az eddig vizsgált hazai folyók közül: köbméterenként 50 részecskét! – írja a Ripost.


A lebomló műanyagok pedig az élővilágra is komoly veszélyt jelentenek. Ez fokozottan érvényes a mikroműanyagokra, amelyek a környezeti előfordulásuknál jóval koncentráltabb formában juttatják a szennyezőanyagokat az élőlények szervezetébe. A műanyaghulladékok aprózódásából keletkező, 5 miliméternél kisebb mikrorészecskék hatalmas globális kihívást jelentenek, kutatásuk és szabályozásuk éppen ezért rendkívül sürgető feladat. Tovább aprózódva bekerülnek a táplálékláncba is, felhalmozódhatnak a magasabb rendű élőlényekben, és a jövőnkre nézve szinte beláthatatlan veszélyforrást jelentenek. A leírtak alapján egyértelműen megállapítható, hogy következmények nélkül nem folytatható ez a nagy mennyiségű műanyagtermelés, főként ha a hulladékok kezelése nem megfelelő, vagy nem megoldott.

A PET palack termelés csökkentésére a legjobb megoldás az lenne, ha csapvizet fogyasztanánk, hiszen, mint már korábban beszámoltunk róla, Magyarországon az egyik legjobb minőségű víz folyik a csapból. „Különleges adottság, hogy Európa egyik legnagyobb, egy helyre koncentrált parti szűrésű ivóvízkészlete a Szentendrei-szigeten található. A szerencsés földrajzi adottságok mellett a szakértelemnek és tapasztalatnak köszönhetően az ivóvízellátás biztonságos, európai viszonylatban is magas színvonalú” – árulta el a Lokálnak korábban a Fővárosi Vízművek. Mindezzel ráadásul akár évi 100 ezer forintot is spórolhatunk!


Legyenek aludobozok!

fotó: Ripost

Ha mégsem szeretnénk lemondani kedvenc üdítőinkről, a műanyag kiszerelés helyett, még mindig jobb megoldás lehet a kisebb kiszerelésű aludoboz, amely újrahasznosítható. A Ripost hat pontban gyűjtötte össze az érveket.

  1.  Az aludoboz 100 százalékban, bármennyiszer és gazdaságosan újrahasznosítható. Ha szelektíven a megfelelő helyre dobjuk ki, már 60 nap múlva újra aludobozként foghatjuk a kezünkben.
  2. A legnagyobb védelmet nyújtó csomagolás: a fény 92 százalékát visszaveri, kizárja a szennyeződéseket, az oxigént és a baktériumokat,  így megóvja a külső hatásoktól a benne lévő folyadékot. Emellett a felnyitás után nem lehet újra visszazárni, vagyis elkerülhetjük, hogy mások beletegyenek valamit az italunkba, majd észrevétlenül visszazárják.
  3. A  benne lévő italt hőkezeléssel, azaz pasztőrözéssel is lehet tartósítani, ezért a legtöbb aludobozos italban egyáltalán nincs mesterséges tartósítószer.
  4. 250 ml aludoboz egy pohárnyi mennyiségnek felel meg, amit egyszerre meg lehet inni, így nem veszít az élvezeti értékéből és nem ad lehetőséget szükségtelen túlfogyasztásra, így a túlzott cukorbevitelre sem.
  5. Hamarabb lehűl, és hosszabban tartja hidegen az italt, így tovább élvezhetjük a frissítő hatását.
  6. Ha elvisszük az összegyűjtött aludobozokat a nagyobb hipermarketekben található visszagyűjtő automatákba, még pénzt is kaphatunk érte.

Tudta-e?

  • Évente 300 millió tonna műanyagot termelünk.
  • A környezetbe került műanyagok döntő többsége nem bomlik le.
  • Az évente megtermelt 300 millió tonna műanyagnak csak mintegy 10 százalékát hasznosítják újra.
  • Az évente megtermelt 300 millió tonna műanyagból becslések szerint évi több százezer tonnányi kerül a környezetbe.
  • A mikroorganizmusok gyakorlatilag képtelenek a környezetbe kikerülő műanyagok lebontására, azt nem tudják tápanyagként hasznosítani és átalakítani.
  • A műanyagok a kémiai folyamatokkal szemben igen ellenállók, oxidációjuk is nagyon lassan következik be.
  • Mikroműanyagnak az 5 mm-nél kisebb, a környezetbe kerülő műanyagdarabokat nevezik.
  • A Napból érkező ultraibolya hatására a műanyag elaprózódik, a folyamat végére szemmel már nem is láthatók.
  • 1970-es években figyelték meg először a mikroműanyagokat.
  • A mikroműanyag szennyezés Magyarországot is érinti.
  • Az Európai Unióban nem vonatkoznak szabályok a mikroműanyagokra.
  • A mikroműanyagok száma évről évre jelentősen növekszik.
  • A mikroműanyag korunk egyik legaggasztóbb környezetvédelmi kihívása.

Kapcsolódó Cikkek