2019. december 16., hétfő
Etelka, Aletta

Belföld

Bűncselekmény eltenni a talált pénzt

Kétmillió forintot talált nemrég egy nő egy borítékban Tatabányán, amit bevitt a rendőrségnek, így az óriási összeg visszakerült a jogos tulajdonosához. Gyakran álmodunk ilyen szerencséről, de a hölgy nemcsak becsületes volt, de jól is döntött. Ugyanis, ha nem adjuk vissza a talált pénzt akkor szabálysértést vagy bűncselekményt követhetünk el. A Lokál utánajárt, mi a teendő ilyenkor.

Sokan álmodnak arról, hogy egy szép napon valahol pénzt találnak, és egy időre megoldódik minden gondjuk. A valóság azonban nem ilyen egyszerű, a megtalálók sok esetben nem tudják, hogyha megtartják az értéket akkor szabálysértést vagy bűncselekményt követhetnek el. Az eset lehet jogtalan elsajátítás, de lehet lopás is.  Bármilyen értéket találunk azt érdemes visszajuttatni a tulajdonosához vagy  leadni a talált tárgyak osztályára a helyi polgármesteri hivatalokban.


– Az állampolgár az általa talált tárgyat – beleértve a pénzt is – köteles a dolog találásától számított 8 napon belül a dolog elvesztőjének, tulajdonosának vagy más átvételre jogosult személynek átadni vagy a település szerinti önkormányzat jegyzőjének beszolgáltatni. A rendőr az állampolgártól csak akkor veszi át a talált tárgyat, ha annak a találó által a jegyzőhöz történő beszolgáltatása valamilyen oknál fogva nem lehetséges. A talált dolog rendőri átvételéről elismervényt kell adni. Amennyiben valaki a talált pénzt nem adja le, úgy az eltulajdonított pénzösszeg értékének függvényében  szabálysértést vagy bűncselekményt követ el – tudta meg  a Lokál az Országos Rendőr-főkapitányságtól. Az ORFK kitért arra is, hogy mi történik, amikor nem sikerül előkeríteni a jogos tulajdonost.

– A talált tárggyal kapcsolatos intézkedés során nyilatkoztatni kell a megtaláló személyt arról, hogy a talált tárgyra igényt tart-e. Ha a jogosult a találástól számított 1 éven belül sem a jegyzőnél, sem a találónál nem jelentkezik, a találó a dolog tulajdonjogát megszerzi. A hivatali, vállalati, vagy más közforgalmú, közlekedési és szállítási vállalat szállító eszközén talált dolgot a találó köteles a hivatal vagy vállalat alkalmazottjának átadni. Ezen dolgokra a találó tulajdonjog vonatkozásában nem tarthat igényt. Ha a dologért a jogosult három hónapon belül nem jelentkezik, a hivatal a tárgyat értékesítheti – tették hozzá.


Profimedia

Profimedia

 

50 ezer az értékhatár

Szabálysértés vagy bűncselekmény? Nem bűncselekmény, hanem tulajdon elleni szabálysértés valósul meg, ha a jogtalan elsajátítást ötvenezer forintot meg nem haladó értékre követik el.

Többször indult már eljárás talált vagyon miatt
Az év elején jogtalan elsajátítás vétsége miatt indult büntetőeljárás három hódmezővásárhelyi férfi ellen, akik a városban találtak egy pénztárcát, amelyből eltulajdonították a benne lévő csaknem százezer forint készpénzt. Az elmúlt években nem ez volt az egyetlen hasonló eset, 2015-ben egy nő egy siklósi bolt előtt talált egy pénztárcát, igazolvány nem volt benne, ezért úgy gondolta, megtartja a tartalmát, ellene is jogtalan elsajátítás miatt indult eljárás.

Találódíjat is kaphatunk
Ha a talált dolog nagyobb értékű, és annak tulajdonjogát a találó nem szerzi meg, a találó méltányos összegű találódíjra jogosult, feltéve, hogy megtett mindent, amit a jogszabályok előírnak annak kapcsán, hogy a tulajdonos a dolgot visszakaphassa. A találódíj a találótársakat egyenlő arányban illeti meg.

Ha a jegyző a beszolgáltatástól számított 3 hónap megőrzés után a talált dolgot a találónak kiadja, akkor a találó ezzel megszerzi a talált tárgy feletti tulajdonjogot?
Nem, a találó a neki kiadott dolgot állagának sérelme nélkül használhatja, azonban nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, és használatát másnak nem engedheti át. A találó a találástól számított 1 év után szerzi meg a tulajdonjogot, ha a jogosult ezalatt az idő alatt sem a rendőrségnél, sem a találónál nem jelentkezik.

 

A földben talált kincs az államé

Ilyen esetekben értesíteni kell a helyi múzeumot vagy a jegyzőt. A föld alatt rejlő kincsek Károly Róbert király regálé rendelete óta az állam tulajdonát képezik, ezért a Magyarországon talált régészeti leletek ma a közös nemzeti kulturális örökség részét képezik.  Eltulajdonításukat, eladásukat vagy engedély nélkül való külföldre szállításukat a törvény tiltja – részletezte lapunknak Gábor Olivér régész.  Ha a talált tárgy a védett kulturális javak körébe tartozik, annak tulajdonjoga mindenképpen az államot illeti meg. Ha az állam a dologra azaz a talált „kincsre” nem tart igényt, annak tulajdonát a találó szerzi meg; ellenkező esetben a találó a dolog értékéhez mérten megfelelő díjra jogosult.

Kapcsolódó Cikkek