2019. december 09., hétfő
Natália

Budapest

Dobos, az elszegényedett cukrászzseni

Dobos C. József remeke a legenda szerint egy tévedésnek köszönheti a létrejöttét, megalkotója pedig rossz üzletet kötött, és a világhír ellenére is szegényen halt meg. A dobostorta nemrégiben, november elején bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe. A hírt Nagy István agrárminiszter jelentette be a Hungarikum Bizottság ülését követően Budapesten. 

Nagy István szerint napjainkban egyre jobban felértékelődik az értékmentés, ezért kiemelten fontos feladat nemzeti értékeink számbavétele, megőrzése és továbbörökítése a fiatal generációknak. A dobostorta azon ritka süteményeink egyike, melyet a mai napig az eredeti recept szerint sütnek a hazai cukrászdákban.


Dobos Carl József 1847-ben született Budapesten, kispolgári szakácscsaládban, a szakmát édesapjától és az Andrássy-családnál tanulta. 1878-ban nyitotta meg csemegeüzletét Budapesten, ahol saját készítésű ételeket is árult. 1884-ben alkotta meg, világhírű tortáját, és az 1885-ös kiállításon emellett a tartósított élelmiszereit is bemutatta: Tokaji-ecetet, vadhúsesetet, spárgát, cukorborsót, szarvasgombát, lúdmájat és balatoni fogast.

Dobos szakíróként legismertebb műve az 1881-ben kiadott Magyar–francia szakácskönyv, mely reflektál a kor francia trendjeire: párolt ételekkel, sok zöldséggel és tipikus tálalási módokkal készült recepteket adott közre. Az ételeket két nyelven írta le, ennek köszönhetően, számos olyan francia kifejezés beépült a magyar nyelvbe, mint például a rolád, szósz, kotlett.


Tíz évvel később, már sikeres üzletemberként nyitott pavilont az 1896-os kiállításon is, boltját és vendéglőjét még további tíz évig üzemeltette, és csak 1906-ban adta el. Dobos C. József rendkívül művelt embernek számított, kispolgári származása ellenére befogadta a társaság és haláláig közmegbecsülésnek örvendett. Szomorú, de a leghíresebb magyar cukrászmester szegényen halt meg, ugyanis vagyona nagy részét hadikölcsönbe fektette.

A dobostortát, amelyet a budapesti cukrászmester és szakíró, Dobos C. József 134 évvel ezelőtt, az 1885. évi Országos Kiállításon mutatott be először a nagyközönségnek, elsők között kóstolta meg Erzsébet királyné és I. Ferenc József is. Ha lehet hinni a korabeli történetíróknak, a dobostorta lelkét jelentő vajas csokikrémet – mint annyi alkalommal a gasztronómiában – egy tévedés szülte. A vajat köpülő fiatalember só helyet porcukrot hintett a vajba, amit aztán a műhelyt vezető Dobos megkóstolt, és mivel finomnak találta az édes vajat, kikísérletezte a torta töltésére alkalmas csokoládékrémet. Azt, aminek a korabeli körülmények között jól kellett tűrnie a hűtés hiányát, és ami nem rogyott össze a hat rétegnyi masszív piskóta, valamint a mindenki kedvence: a torta tetejét bevonó, roppanós karamell alatt.

 

Recept

1 db 22 cm átmérőjű tortához 6 db piskótalapot kell sütnünk. Ehhez 6 db tojássárgáját jól kikeverünk 5 dkg porcukorral, 6 db tojásfehérjét jó kemény habbá verünk 5 dkg porcukorral, utána összekeverjük a kikevert tojássárgát 10 dkg liszttel és 3 és fél dkg olvasztott vajjal. Kisütjük, és lapokba vágjuk.

A 4 tojást, 20 dkg porcukrot a tűzhelyen melegítve felverjük, és ha felmelegedett addig keverjük a tűzhelyről levéve, amíg ki nem hűl. A 23 és fél dkg vajat jól kikeverjük, a 1,7 dkg vaníliás cukrot beletesszük, a 3 és fél dkg olvasztott kakaóval és a 3 és fél dkg olvasztott kakaóvajjal összekeverjük, hozzáadjuk a 20 dkg felmelegített, puha állapotú táblás csokoládét is. Ezután a hideg tojásos masszával összeöntjük, és jó átkeverés után 5 lapot megtöltünk, a hatodikat áthúzzuk dobos cukorral, a tetejére helyezzük és 20 részre vágjuk.

Kapcsolódó Cikkek