EUR: 353,05 Ft
CHF: 332,23 Ft
2020. július 05., vasárnap
Emese, Sarolta

Belföld

Egyedül a nemzeti intézmények képesek megvédeni a közösségeket a globalizáció káros hatásaitól

Egyedül a nemzeti intézmények képesek arra, hogy megvédjenek egy közösséget a globalizáció káros hatásaitól – hangoztatta a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerdán Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) rendezett pódiumbeszélgetésen.

Orbán Balázs a Humanitárius kötelesség – biztonsági kockázat? című, a társadalmi integráció németországi helyzetéről és európai lehetőségeiről szóló rendezvényen úgy fogalmazott: “ha jól mennek a dolgaink, képesek vagyunk a globalizációból eredő előnyöket a magunk javára fordítani, probléma akkor van, ha +elromlik az idő+”.


Utóbbira példaként a 2008-2009-es gazdasági világválságot és a migrációs válságot említette. Ezekkel szemben csak a nemzeti intézmények, a nemzeti kormányok és a nemzetállamok képesek megvédeni egy adott közösséget – jelentette ki.

A korábban a Migrációkutató Intézet vezetőjeként dolgozó politikus a migráció kibocsátó országaiban szerzett tapasztalatait is felidézve arról beszélt, hogy a kulturális, gazdasági és politikai szempontból rendkívül eltérő térségekben egyvalami közös: az instabilitás, ami miatt ezeknek a területeknek a népességmegtartó ereje csökken, ezzel párhuzamosan pedig népességrobbanást is kénytelenek elszenvedni.


Az ott élő emberek kényszer hatására el fogják hagyni az otthonukat – mondta, hozzátéve: ez nem néhány millió vagy tízmillió, hanem több száz millió embert jelent. Hangsúlyozta: ennyi embert “nem ésszerű” befogadni Európába, mert ennek többi között destabilizálódás a következménye.

Orbán Balázs a migráció kezelésében minden uniós ország közös érdekének nevezte, hogy helyben segítsenek és határozottan lépjenek fel az illegális migráció ellen.

Balog Zoltán református lelkész, az emberi erőforrások volt minisztere a migrációval kapcsolatos morális vita egyik alaptévedésének nevezte az “érzületika” és a “felelősségetika” összekeverését.

Úgy fogalmazott: “A migránsok Isten teremtményei, vagyis felebarátaink, a migráció pedig egy olyan rossz folyamat, amely tönkre fogja tenni egész Európát.”

Arról is beszélt, hogy Magyarország Németország nélkül nem fogja tudni megoldani a migrációs válságot.

Azt mondta: a migrációval kapcsolatban a kormány arra “a politikai, történelmi és erkölcsi döntésre” jutott, hogy Magyarország állampolgárainak érdeke a társadalom “viszonylagos homogenitásának” megőrzése. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország az 1990-t megelőző 500 évben csupán 50 évig volt független, ezért a külső hatásokkal szembeni ellenállás sokkal erősebben fejlődött, mint egy nagyobb országban.

Balog Zoltán kitért arra is, hogy fontos az európai identitás megerősítése és a szellemi, lelki és kulturális megújulás.

A Prőhle Gergely, az NKE Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatója, korábbi berlini nagykövet által vezetett pódiumbeszélgetés előtt Hans-Georg Maassen, a német szövetségi alkotmányvédelmi hivatal korábbi elnöke tartott csaknem egyórás előadást, több aspektusból ismertetve a menekültügy történetét, jogi szabályozásának változásait és kihívásait, valamint az integráció nehézségeit.

A többi között szólt arról, hogy a migrációs válság szakadást okozott az EU-n belül az északi és déli országok, valamint a visegrádi államok (Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország) és a többi tagállam között. Számokkal is alátámasztva érzékeltette a németországi iszlamista szélsőségesek jelentette kockázatot, valamint aggodalomra okot adónak nevezte a jobboldali szélsőségesek megerősödését, valamint a német lakosság egy részének radikalizálódását és az állam iránti bizalmának csökkenését.

Hans-Georg Maassen a közbiztonságról is beszélt, azt mondta, hogy a tavaly Németországban elkövetett emberölések 43 százalékát külföldiek követték el, és hasonló az arány a szexuális bűncselekmények esetében is.

Úgy vélekedett, hogy a közép-európai országok határvédelmének jelentősebb szerepe volt a nyugat-balkáni migráció csökkenésében, mint az EU-török megállapodásnak. Hans-Georg Maassen azt is hangsúlyozta, hogy a migrációval kapcsolatban nem “vágyalmokat kergető”, hanem a realitásokat figyelembe vevő politikára van szükség.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek