2020. július 10., péntek
Amália

Egyéb XV.kerület

Ezeket a templomokat érdemes megnézni

Bár kerületünk Budapest egyik „külső” városrésze, bővelkedik értékekben és látnivalókban. A Régi Fóti úton található templomegyüttes pont ebbe a kategóriába tartozik. A három, egy sorban, egymás mellett álló evangélikus templom, református imaház és zsinagóga külön-külön is figyelemre méltó, de így együttesen különleges építészeti együttest alkotnak.

A rákospalotai evangélikus nagytemplom

Régi Fóti úti evangélikus nagytemplomot öt év alatt építették fel  (Fotó: Máté Krisztián)

Az 1936 és 1941 között épült templomot László György és Szalkay Jenő tervezte. Négyzetes alaprajzú, négy saroktornyos épület középen kupolával, dór oszlopos előcsarnokkal. A belső teret a sok ablak előnyösen világítja meg. Bak János oltárképe Jézus mennybemenetelét ábrázolja. A kis templomból hozott orgonát Váradi Miklós építette át. 2012 és 2015 között a templom épületén jelentős felújítási munkákat végeztek. A kupola teljes külső felülete új horganylemez fedést kapott, megtörtént a kupola belső festése, valamint a kupola alatti ablaksor teljes cseréje. Jelenleg a templom alagsorában gyülekezetei terem kialakítása van folyamatban. Az oldalfalak mentén hat szekrényben a templom 50 éves jubileumára készült állandó helytörténeti kiállítás látható.


A református imaház

várostól kapott telekre épült fel Rákospalota gyönyörű, téglaburkolatú, tagolt tömegű, neoromán jellegű református imaháza (Fotó: Máté Krisztián)

 

A Régi Fóti úton, az egykori temetővel szemben, az evangélikus templom és a zsinagóga közötti, a várostól kapott telken épült fel Rákospalota gyönyörű, téglaburkolatú, tagolt tömegű, neoromán jellegű református imaháza. A később felépült Kossuth utcai templom felavatása után azonban kezdeti szerepét elvesztette, itt már csak társas összejöveteleket tartanak. A telken az imaház mellett még két korabeli, ugyancsak védendő, kis méretű épület áll. A telket határoló kerítés, amely az evangélikus temploméhoz hasonlóan városképet formáló, szintén védendő.


 

A rákospalotai zsinagóga

A zsinagóga mára már sajnos nagyon rossz állapotban van, megérdemelné a felújítást

A rákospalotai zsidó hitközség 1902-ben nyerte el önállóságát. Első rabbija az 1898-ban megválasztott – akkor a hitközség még Újpesthez tartozott –, később legendás hírű Duschinszky Mihály lett, aki 1939-ben bekövetkezett haláláig állt a közösség élén. A palotai zsidó közösség köztiszteletnek és megbecsülésnek örvendett. A rabbi beiktatásán maga a híres palotai bíró, Tóth István mondott beszédet, amelyből kitűnik az a tisztelet és megbecsülés, ami a rabbit és a zsidó közösséget illette. A II. világháború után a zsidó közösség fogyásával a zsinagóga is elnéptelenedett. Az épületet 1964-től az Országos Széchenyi Könyvtár raktárként használta. Az 1980-as évektől restaurátor-műhelyt működtettek benne. A zsinagóga ma sajnos nagyon rossz állapotban van, megérdemelné a felújítást.

Kapcsolódó Cikkek

  • Ezerrel pörög a nyár

    Ezerrel pörög a nyár

    A legtöbb kulturális központ és művelődési ház újranyitott és azon dolgozik gőzerővel, hogy minél hamarabb pótolhassa az elmaradt programokat és még színesebb kínálattal szolgálhassa ki a látogatókat.

  • Akár Bálint gazda emlékdíjasok is lehetünk!

    Akár Bálint gazda emlékdíjasok is lehetünk!

    Július 15-ig meghosszabbították a jelentkezést a Virágos Magyarország elnevezésű versenyre. Ebben az évben a megszokottól eltérően nem települések és önkormányzatok, hanem magánszemélyek pályázatait várják „Legvirágosabb balkon” és „Legvirágosabb előkert” kategóriákban.