EUR: 352,07 Ft
CHF: 330,41 Ft
2020. július 06., hétfő
Csaba

Egyéb Kecskemét

Gepida régészeti leletanyagot mutattak be

A Kárpát-medence elmúlt fél évszázadának legnagyobb sírszámú gepida temetőrészletét tárták fel Tiszaug határában a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársai 2018–2019-ben. Az M44-es autópálya építkezéséhez kapcsolódó munkálatok során a régészek közel kétszáz nyughelyet találtak. Ennek jelentőségéről számolt be Wilhelm Gábor régész, a múzeum régészeti osztályának vezetője.

Wilhelm Gábor régész és az értékes leletek

Az országban kuriózumnak számító gepida temetőrészletre bukkantak Tiszaug határában a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársai. Az országos szinten is kiemelkedő régészeti lelet a kecskeméti múzeum számára azért is bír nagy jelentőséggel, mert korábban még nem volt a gepidáktól származó emlékanyaguk – mondta el az ásatásokat vezető Wilhelm Gábor.


A terület négy közösség közös temetkezési helye lehetett. A szegényebb és a nemesi rétegekbe tartozókat egyaránt itt helyezték végső nyugalomra. A temetkezési hely másik különlegessége, hogy a sírok több mint felében gyermek-csontvázakat találtak, több esetben felnőttviseletekkel „felöltöztetve”.

– A csontfésű viselete ebben a korszakban megszokott volt. A gepidáknál szinte minden felnőtt, illetve a gyerekeknek nagy része is kapott csontfésűt maga mellé, amely általában kétsoros volt. Összesen 130 temetkezésben találtunk csontfésűt, ami nagyon magas számnak mondható. A férfiakat övükkel temették el, melyet vas, bronz vagy ezüst fémcsat fogott össze – ismertette Wilhelm Gábor.


A férfiakat hátukon tarsollyal temették, míg a nőket gyöngy nyaklánccal, nemesfém fibulákkal. Voltak harcosok is, akik mellett 9 lándzsát, nyílhegyeket és kardokat is találtak. Két sírból pedig gránát berakásos arany ékszer is napvilágot látott, egy lándzsás harcos szájából pedig Anastasius bizánci császár aranypénze került elő, ami szintén ritkaságszámba megy.

Értékes leletanyag

A Kr. u. V. század utolsó harmadától a VI. század közepéig keltezhető 194 gepida sírhely többsége teljesen megmaradt, így igen értékes és nagyszámú leletanyag került elő. Ráadásul a beton keménységűre összeszikkadt agyagos talajnak köszönhetően szinte minden esetben meg tudták figyelni a fakoporsók nyomait. A gepidák ugyanis halottaikat vagy nagy méretű rönkfák kivájt belsejébe helyezték el, vagy az elhunytat egy félbevágott, szintén kivájt rönkbe tették, majd a tetejét deszkával fedték, így temették a földbe.

A múzeum munkatársai három ütemben, összesen körülbelül hét hónapig dolgoztak a sírhelyek feltárásán. A terepmunkát néhány hete fejezték be, de a restaurátoroknak még idő kell, míg minden tárgy átmegy a kezeik között. A délelőtti tájékoztatón ezért a feltárt leletanyagnak csak egy csekély részét láthatták a sajtó képviselői. A nagyközönség számára 2020-ban a szolnoki Damjanich János Múzeummal közösen nagyszabású kiállítások keretében mutatják majd be a feltárt kincseket – jelentette be a régészeti osztály vezetője.

A gepidákról

A germán nyelvcsalád keleti ágához tartozó gepidák a harmadik század idején, nagyjából a gótokkal együtt, a mai Lengyelország területéről érkeztek a Kárpád-medencébe. A gepidák a hunok egyik legfőbb szövetségesei voltak. Attila seregében az egyik legerősebb csapategységet a nehézgyalogos, harcos gepidák alkották. Később azonban egy lázadás élére állva legyőzték, majd ki is űzték a hunokat a Kárpát-medencéből. Létrehozott királyságuk három tömbje a mai Erdély területén, a Tisza mentén és a Szerémségben volt.

Kapcsolódó Cikkek