2019. november 22., péntek
Cecília

Sport

Maga a csoda a Puskás Aréna

Elkészült a magyar válogatott új otthona. Az új Puskás Ferenc Stadion nemcsak nemzeti csapatunk mérkőzéseinek, hanem a 2020-as Európa-bajnokságnak is a helyszíne lesz.

Nemzeti színekben pompázik az Aréna (Fotó: MLSZ)

A 67 ezer néző befogadására alkalmas multifunkcionális aréna Európa egyik legmodernebb ilyen jellegű létesítménye, amely nemcsak a magyar válogatottnak lesz méltó otthona, hanem tökéletes helyszíne lehet koncerteknek, konferenciáknak is. A Puskás Aréna egyfajta tisztelgés a korábbi Népstadion, a későbbi Puskás Ferenc Stadion történelme előtt, ugyanis a lebontott stadion jelentős részét felhasználták az építkezés során, megmaradt az egykori toronyépület, valamint az új komplexum motívumaiban, szerkezetében is megidézi a régi létesítményt.
– Az infrastrukturális fejlesztések csúcspontja ez a stadion. Elképzelem, mekkora örömet jelentene a szurkolóknak, ha a jövő évi Európa-bajnokságon a magyar válogatottnak szoríthatnának ebben a stadionban, ezért is reménykedem benne, hogy Marco Rossi csapata kivívja a szereplést a jövő évi tornán. Szeretném, ha néhány éven belül nemzetközi kupadöntőt rendezhetnénk az arénában, és hamarosan eljön az idő, amikor egy férfi Bajnokok Ligája-döntő rendezését is elnyerhetjük itt – mondta Csányi Sándor, az MLSZ elnöke.


Érdekességek az építkezésről:
– 130 ezer köbméter beton, 19 ezer tonna betonacél, 12 ezer tonna gyártott acélszerkezet a stadion alapja
– 50 méter magas, 316 méter hosszúságú épületet kell kivitelezni bruttó 208 ezer négyzetméteres alapterülettel
– 38 darab, 40 méter magas pilon adja a stadion szerkezetét, amihez közel 1600 cölöpöt kellett felállítani
– naponta ezren dolgoztak a létesítményen, ebből több mint hatszázan csak a szerkezetépítéssel foglalkoztak
– 556 parkolót, 27 felvonót, 974 vécét, 712 mosdót építettek
– két kitelepített betonkeverőgyár napi 1500 köbméter anyagot ömlesztet a különleges látvány-betonelemekhez

 

Érdekességek a stadionról:

Több mint 67 ezren nézhetik a meccseket (Fotó: MLSZ)

– az épület beépített alapterülete 60 703 négyzetméter
– az épület teljes alapterülete 208 010 négyzetméter
– az épület legmagasabb pontja 50,70 négyzetméter
– az épület legnagyobb szélessége 261,30 méter
– az épület legnagyobb hosszúsága 316,50 méter
– a tető mérete 57 142 négyzetméter
– a küzdőtér mérete kifutókkal együtt 11 150 négyzetméter
– a labdarúgó pálya mérete 105 × 68 méter
– a stadion maximális befogadó képessége 67 155 fő
– Sky boxok száma 80 darab
– parkolók száma 556 darab
– 276 kerekes székes néző + 276 kísérővel
– háromszintes lelátó (nézőtér)
– a nézőtér alapterülete 36 374 négyzetméter
– nagy (112 négyzetméter) kivetítők száma 4 darab
– képernyők száma 480 darab

 

A névadó

A világ legjobbja (MTI/EPA)

Puskás Ferenc, a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett, olimpiai arany- és világbajnoki ezüstérmes magyar labdarúgó. Az Aranycsapat kapitánya, közismert becenevén Puskás Öcsi; Spanyolországban Pancho néven becézték. A FIFA-listán a világ valaha volt legjobbjai között szerepel. 2016-ban a goal.com internetes szakportál „Legendák világbajnoksága” elnevezésű szavazásán a valaha volt legjobb labdarúgónak választották. 85-szörös magyar és 4-szeres spanyol válogatott; háromszoros Bajnokok Ligája- (BEK) győztes, a Bajnokok Ligája gólkirálya 2 alkalommal, Európa legjobb góllövője (1948), Európa-bajnoki gólkirály 10 góllal.  A XX. század legjobb góllövője. Az egyetlen játékos a világon, aki gólt lőtt világbajnoki (1954), olimpiai (1952), Európa-bajnoki (Európa-kupa, 1953), Bajnokok Ligája- (BEK, 1960) és Világkupa-döntőben (1960) is. Ötszörös magyar és hatszoros spanyol bajnok. Edzőként az összes kontinensen dolgozott, a görög Panathinaikost a Bajnokcsapatok Európa-kupája-döntőjébe vezette.

Kapcsolódó Cikkek