2019. november 22., péntek
Cecília

Extra

Magyar kutatások hódíthatják meg a világot

Közeledik a magyar tudomány napja, amelyet minden évben november 3-án ünneplünk. Büszkék lehetünk a magyar tudósokra, hiszen több területen is élen járunk a kutatásban, legyen szó a trópusi szúnyogokról, a koponyafelismerő programokról vagy épp a tbc-ről. A Lokál most Bernert Zsolttal, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatójával gyűjtötte össze a legizgalmasabb hazai kutatásokat, amelyek szebbé, jobbá tehetik a világot.

Igyekszünk olyan kutatásokban is részt venni, amelyek a gazdaságot, az orvoslást és ezáltal az emberek mindennapjait is szebbé, jobbá, könnyebbé tehetik – mondta a Lokálnak a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) főigazgatója, Bernert Zsolt, aki több izgalmas magyar kutatásba is bepillantást engedett. Magyarország például élen jár a tbc-kutatásban, ami többek közt a természettudományi múzeum újkori múmiaanyagának köszönhető. A gyűjteményükben található csontvázakon ugyanis elég gyakori a tuberkulózis nyomainak előfordulása, és meg lehet figyelni, hogy a kórokozó milyen gyorsan és milyen irányban mutálódik.


– A kutatók abban bíznak, hogy választ kapnak a kérdésre: a tuberkulózisbaktériumok miért ennyire ellenállóak a forgalomban lévő gyógyszerekkel, antibiotikumokkal szemben? Ha rájönnek, talán képesek lesznek egy hatékonyabb ellenszert kifejleszteni, amely gyorsan hat, rengeteg ember életét megmentve ezzel nap mint nap – árulta el az igazgató. A múmiákat a Szegedi Tudományegyetemen, az ELTE-n és a külföldi laborokban is vizsgálják, óriási lenne, ha magyarok találnák meg a tbc gyorsan ható ellenszerét.

Most akár egy hónapig is tart a kezelés


A tbc, vagyis a tuberkulózis egy fertőző betegség, amelyet baktérium okoz. A közhiedelemmel ellentétben nemcsak a tüdőre veszélyes, hanem a központi idegrendszerre, a csontokra és sok más szervre, köztük a belekre is. Hazánkban ritkán fordul elő, nagyobb járványok a fejlődő országokban vannak. Cseppfertőzéssel terjed, elég lehet egy köhögés, egy tüsszentés, csók vagy nemi érintkezés ahhoz, hogy a baktérium a szervezetbe kerüljön. Tünetei között szerepel a három hétnél tovább tartó köhögés, az intenzív fogyás, a meghűlés,  az étvágytalanság, a láz és az izzadás. A tbc-t elsősorban antibiotikumokkal kezelik, amelyeket sokáig, akár hónapokig is adnak a betegnek.

Bernert Zsolt Fotó: Cser Dániel

A koponya mely részeit veszi figyelembe az arcfelismerő program?

Többek közt erre a kérdésre keresi a választ az Árpád-ház program múzeumi kutatócsoportja. – Beléptetőrendszerek optimalizálásánál segíthet, ha tudjuk, hogy az arc mely részeit veszi alapul a mesterséges intelligencia. Ezek a szoftverek ugyanakkor visszafelé is a segítségünkre vannak, hiszen így mi is könnyebben megállapítjuk, hogy egy régészeti ásatás során előkerülő koponya férfi vagy női, europid vagy mongoloid.

fotó: ra2studio / DPphoto / Profimedia

Veszélyt jelentenek a trópusi szúnyogok?

Az egyre melegebb telek miatt több olyan élőlény is megmarad nálunk, amely korábban a hideg időben megfagyott – állapították meg az MTM zoológusai és botanikusai. Ennek van előnye, például hogy a kertünkben lévő fügefa megmarad, de hátránya is, hiszen túlélik a telet a trópusi szúnyogok és legyek, amelyek az emberre is veszélyt jelenthetnek. – Ismereteink szerint fertőzést hordozó egyedek még nincsenek hazánkban, de a veszély fennáll, ezért már most érdemes a stratégia kidolgozásán elgondolkodni – mondta az igazgató.

Profimedia, DPphoto

Mennyi idő alatt hat a fájdalomcsillapító?

– A koponyákon az idegek lefutási variációját is meg lehet figyelni, ami óriási segítség lehet egy fogorvosnak és páciensének, hiszen talán nem is gondolnánk, de a különböző arccsontozatú embereknél más és más időtartam szükséges ahhoz, hogy hasson a fájdalomcsillapító, amit kezeléskor nem árt figyelembe venni – számolt be a szakértő a fogorvosi karral közösen folytatott projektjükről.

fotó: Profimedia

 

Kapcsolódó Cikkek