2020. július 04., szombat
Ulrik

Egyéb Zalaegerszeg

Ne pánikolj, sportolj!

A Mimósa Kirakatban november 18-án, 18 órától: Tamás Rita, aki ma már nemcsak újságíró, hanem a pánikbetegség ellen  harcoló, testi és lelki edző, érzékeny coach, tudatos édesanya, önálló, bátor nő. A Ne pánikolj, sportolj! oldal vezetője, amely mára már kész mozgalommá terebélyesedett.

 

Története és életfelfogása tanulságos lehet mindazok számára, akik nehéz helyzetekbe kerülve is a kezükbe akarják venni a sorsukat. A nemrég megjelent „Utam az összeomlástól a harmóniáig” című könyve egyből a sikerlistán landolt. Amikor Tamás Rita öt évvel ezelőtt létrehozta a közösségi médiában népszerű oldalát, még nem volt más, mint egy elvált anyuka, aki a sok kudarc után először tanult meg nyerni. A pánikbetegség nevű csatában végre ő volt a győztes. Huszonöt évig dolgozott újságíróként, de a napi hajszában sem veszítette el „tizenkilencedik századi lelkét”, azaz ennek a korszaknak a hitét. Talán ez a lelkület a titka a közösségének is, ahol nemcsak sporttal, testedzéssel kapcsolatban kapunk tippeket, de hétköznapi hősöket is megismerhetünk, olyan embereket, amilyenekké mi is válhatunk. Rita hisz a sport és az önfejlesztő gyakorlatok hatásában, ezt a hitet és tudást szeretné most átadni, mindenkinek, aki szeretne változtatni. A szerző őszintén mesél a betegséggel folytatott küzdelméről, házassága gondjairól és a melleltávolítás okozta nehézségekről, hogy aztán szóljon a sport erejéről, a kitartás fontosságáról és a megújulásról is. Ám nem csupán saját történetével igyekszik mások segítségére lenni, konkrét tanácsokat is ad: az általa követett étkezési alapelveken túl azokat az edzésgyakorlatokat is megosztja, amelyek segítségével sikerült megerősítenie önmagát és pozitív irányba fordítania az életét. A helyszínen szó lesz mindenről, amiről jó beszélni, és talán arról is, amiről oly nehéz. Az előadást követően dedikálásra és közös fotó készítésére is lesz lehetőség!


A pánikbetegségről

Pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de Magyarországon vélhetően, jelen pillanatban körülbelül 300-350 ezer embert érint a pánikbetegség, sokukat félrekezelik, és igen kevesen kapnak megfelelő terápiát a gyógyuláshoz. Szorongásos rohamot – ami tulajdonképpen egy pánikroham – szinte minden ember átél vagy átélt már élete során, mivel ilyenkor a roham oka jól értelmezhető, általában nem vált ki tartós aggódást. Más a helyzet azonban a „klasszikus” pánikroham esetében, ilyenkor a kiváltó ok nem egyértelmű, derült égből villámcsapásként, megmagyarázhatatlanul jelentkeznek az ijesztő tünetek, és így további szorongásokhoz vezetnek. A pánikbetegségre jellemző, hogy más pszichés eredetű betegségek is társulhatnak mellé, sőt hajlamos krónikussá válni és rokkantsághoz vezetni. A klinikai depressziót gyakran hozzák vele összefüggésbe, de az esetek 80 százalékában a pánikbetegség kísérője az úgynevezett agorafóbia, vagyis szorongás az olyan helyektől és helyzetektől, ahonnan a menekülés nehéz, vagy amely helyzetekben segítségre nem lehet számítani pánikszerű tünetek esetén. Az agorafóbiás félelem leggyakrabban egyedüllét során, távol az otthontól, tömegben vagy valamilyen tömegközlekedési eszközön jelentkezik. Jó hír ugyanakkor, hogy a betegség felismerése ma már gyorsabban megtörténik, ez egyfelől széles körű ismertségének köszönhető, másfelől szemben más mentális zavarokkal, a pánikbetegség jóval kevésbé stigmatizáló, így az emberek is könnyebben felvállalják, beszélnek róla.

Kapcsolódó Cikkek