2019. december 08., vasárnap
Mária

Belföld

Németh Szilárd: Wittner Mária erkölcsi mérce, példakép

Wittner Mária a saját szenvedésein, az 1956-ban tett tanúságtételén, harcán keresztül, majd a rendszerváltás utáni tevékenységével hozzájárult ahhoz, hogy ma Magyarország független ország legyen – mondta a Honvédelmi Minisztérium (HM) parlamenti államtitkára hétfőn Budapesten, az 1956-os halálraítéltről készített film beharangozóján, Wittner Mária jelenlétében.

Németh Szilárd a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban, a Kortanúk – ’56 lángjának őrzője: Wittner Mária című filmet ajánlva úgy fogalmazott: 1956-ban idegen hadsereg érkezett az országba, hogy eltapossa a forradalmat, de nem tudták eltaposni “a szabadságszerető magyar nép lángját”.


Ennek a szabadságszerető magyar népnek az egyik legkiemelkedőbb, legszebb, legtisztább példája Wittner Mária, 1956 hőse – tette hozzá az államtitkár.

Azt mondta, ezzel “zárójelbe lehet tenni” azt a 46 évet, amikor “nem mi döntöttünk a magunk sorsáról, hanem Berlinből vagy Moszkvából diktáltak”.


Wittner Mária az egyéni szabadság, az emberi szabadság, a nemzeti szabadság és a keresztény szabadság megtestesítője mindannyiunk számára – közölte Németh Szilárd.

A politikus idézett a Wittner Mária 80. születésnapjára írt leveléből, amelyben úgy fogalmazott, Wittner Mária élete példa arra, hogy egy magára hagyott, édesanyját kereső árva gyermeklányból hogyan lesz szabadságharcos forradalmár, akit mindezért meg akarnak semmisíteni, alázni, de mindez nem sikerül, “pedig a kommunisták mindent bevetettek”.

Németh Szilárd közölte: Wittner Mária fegyverrel, tollal harcolt, és tettel és szóval harcol Magyarország függetlenségéért, a magyar emberek szabadságáért, jólétéért.

“Te vagy számunkra az erkölcsi mérce, az előttünk járó példakép” – jelentette ki.

A HM parlamenti államtitkára a filmet azoknak ajánlja, “akik szeretettel, tisztelettel tudnak Wittner Mária életműve, személye felé fordulni, és azoknak is, akik 1956 példájából úgy szeretnének tanulni, töltekezni, hogy a jelenben egy magyar és keresztény jövőt építsünk a gyermekeinknek”.

Wittner Mária az eseményen arról beszélt, a szabadságszerető magyar népet “mindig valaki függősége alá tolták be”.

“Most szabadok vagyunk, de a hiénacsapat működik” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy az ellenzékiek tulajdonképpen “a szabadság ellenségei”. Azt mondta, a kommunisták a “rózsadombi paktum miatt védelmet kaptak”, megúszták a számonkérést, de “még mindig törekednek vissza a hatalomba”.

Felvetette, hogy a kommunisták által elkövetett bűnökről sok film készült 1990 után, ám ezek egy jelentős részét nem mutatták be. Wittner Mária szorgalmazta e filmek bemutatását, hogy a kommunisták “szembesüljenek bűneikkel”.

“A bűnösök még mindig köztünk vannak” – tette hozzá.

Az 56 perces portréfilmet hétfőn mutatják be a Duna World csatornán 22.35-kor.

A filmben Wittner Mária mesél gyermekkoráról, a forradalom előtti évekről, az októberi eseményekről, a siralomházban eltöltött 8 hónapról, majd az életfogytiglanra változtatott ítélettel börtönben töltött évekről, egészen az amnesztiával szabadulásig. Beszél Nagy Imre egykori miniszterelnök újratemetéséről és a parlamenti munkájáról is.

Wittner Mária 1937-ben született, az 1956-os forradalom eseményeiben az első naptól részt vett, a Corvin közben és a Vajdahunyad utcában tevékenykedett. 1958-ban első fokon halálra ítélték, a másodfokú bíróság 1959-ben életfogytiglanra változtatta az ítéletet, a börtönből 1970-ben szabadult.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek