EUR: 337,19 Ft
CHF: 317,70 Ft
2020. február 24., hétfő
Szökőnap

Sport

Tudjon meg mindent a fantasztikus Puskás Arénáról!

Újra otthonra lelt a magyar futball! A Puskás Ferenc Stadion helyén épült fel a csodálatos új Puskás Aréna, amelyet a magyar válogatott avatott fel. Tudjon meg mindent az ország legnagyobb és legszebb stadionjáról!

A stadion újjáépítéséről 2011 novemberében döntött a kormány, de a koncepció többször is változott. Eleinte a régi mellé épülő 45 ezres, de 60 ezresre bővíthető aréna volt a terv, később pedig “stadion a stadionban” koncepcióval a Puskás Ferenc Stadionon belül tervezték felépíteni az akkor már 68 ezresre tervezett létesítményt. Végül 2015 márciusában budapesti beruházásokért felelős kormánybiztosként átvette a projektet Fürjes Balázs, akinek vezetésével egyszerűsítették és ésszerűsítették a terveket, mivel méretében, tömegében, műszaki megoldásaiban és funkcióiban egyaránt nehezen megvalósítható volt, emellett kockázatosnak tűnt a költségkeret és az átadási határidő betartása. Utóbbi azért is kiemelten fontossá vált, mert közben 2014 szeptemberében az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) az új Puskás Arénát a 2020-as Európa-bajnokság egyik helyszínének jelölte ki.
Az egykori Népstadion területén 2016 februárjában kezdődtek meg a bontási munkálatok, az új aréna építése pedig 2017 márciusában indult el. Bár Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke 2017 áprilisában arról beszélt, hogy többször kellett magyarázkodnia az UEFA-nál a munkálatok késése miatt, a létesítmény végül az előre meghatározott határidőket tartva készült el.


A Puskás Aréna idén áprilisban szerkezetkész állapotban volt, akkor Csányi is már arról számolt be, hogy az UEFA illetékesei megnyugodva szemlélik az építkezést. A létesítménynek eredetileg november 25-ére, azaz a Magyar Labdarúgás Napjára kellett volna üzemkésznek lennie, azonban a kivitelező májusban vállalta a november 15-i határidőt, így kettős rangadó helyett a magyar válogatott avathatja fel a jövő évi kontinensviadal egyetlen vadonatúj stadionját. A nemzeti együttes ellenfelét, a kétszeres világbajnok Uruguayt június 7-én jelentették be.
Fürjes Balázs az építés irányításáért felelős kormánybiztosként idén május végén mutatta be a magyar labdarúgó-válogatott tagjainak a létesítményt, és kiemelte, hogy az milliméterre pontosan oda épült, ahol elődje, a Népstadion állt, így a kezdőkör és annak középpontja is ugyanazon a ponton lesz, mint a régi arénában. Hozzátette: a Toronyépületet megtartották, és itt a jövő évi labdarúgó Európa-bajnokság idejére elkészül egy Puskás Múzeum, míg a kívülről jól látható pilonok a Népstadiont idézik, ezzel is tisztelegve a korábbi aréna előtt. Az elbontott anyagokat beépítették az új Puskás Arénába, s mint azt a kormánybiztos mondta, a régi létesítmény így “tovább él” az újban.

A Puskás Aréna csodálatos nemzeti színei – fotó: EPA/KKBK

Fürjes Balázs hangsúlyozta, hogy a múlt tiszteletben tartása mellett igazi, ultramodern XXI. századi aréna valósult meg, amely tud mindent, amit egy ilyen létesítménynek ma a világ bármely pontján tudnia kell. Kiemelte, hogy a meredeken felfelé ívelő lelátók teljes egészében fedettek, így igazi “katlan hangulat” tud kialakulni a 67 215 férőhelyes Puskás Arénában, amely alkalmas Bajnokok Ligája-döntő rendezésére is. A gyepszőnyeg hibrid lesz, azaz műanyagszálakkal megerősített természetes fű, amely ellenállóbb mint a hagyományos gyep. Ilyet használnak a Barcelona, a Juventus és a Manchester United stadionjában is. A szurkolók kiszolgálását segíti a teljes wifi lefedettség, a gyors internet, valamint a készpénzmentesség, amely által elkerülhető a hosszú sorban állás.
A létesítmény ugyanakkor a kormánybiztos megfogalmazása szerint “több, mint stadion”, mert úgy tervezték meg, hogy akár 80 ezres koncerthelyszínként is üzemeljen, mindemellett pedig konferenciáknak, fogadásoknak, zárt térben tartott előadásoknak, üzleti eseményeknek is otthont adhasson.


Az új Puskás Aréna felépítésében csak magyar szakemberek vettek részt, a tervezéstől a kivitelezésig három éven keresztül 15 ezer magyar embernek adott munkát, külföldi partnereket nem kellett bevonni a folyamatba.
A kormánybiztos fontos szempontként említette, hogy az aréna nemzetközi szinten átlagosnak mondható áron épüljön fel, és ezt sikerült is elérni. Az új Puskás Aréna megépülésének nettó 150 milliárd forintos költsége a 2017 márciusi szerződéskötés óta nem emelkedett, a nyílt nemzetközi közbeszerzési eljáráson két ajánlat érkezett, ezek közül az olcsóbb nyert. A közelmúltban megépült, hasonló méretű európai stadionok nettó egy székre jutó költsége átlagosan 1,24-3,1 millió forint között változik, azaz a nemzetközi összehasonlítás alapján a Puskás Aréna – 2,1 millió forint székenként – reális piaci keretek között épült fel, az építés költsége európai viszonylatban átlagosnak tekinthető.

A jövő évi Eb-n, melyet rendhagyó módon 12 ország egy-egy városában rendeznek, a Puskás Aréna három csoportmérkőzésnek és egy nyolcaddöntőnek ad otthont. Amennyiben a magyar válogatott is résztvevő lesz, akkor legalább két találkozóját hazai pályán játszhatja a csoportkörben.

Több, mint 1200 futballmeccs, 99 magyar válogatott győzelem

A Puskás Aréna pontosan elődje helyén épült fel: a Népstadion 61 éven át nemcsak a válogatott, hanem az egész magyar labdarúgás otthona volt, ugyanis több mint 1200 futballmeccset rendeztek benne.

A létesítményt többek között a korszak két meghatározó klubja, a Budapesti Honvéd és a Szpartak Moszkva összecsapásával avatták fel 1953. augusztus 20-án: a kispestiek 3-2-re múlták felül a szovjet riválist. Az első válogatott találkozóra éppen úgy november 15-én került sor, mint ezúttal: az Aranycsapat 80 ezer néző előtt 2-2-es döntetlent játszott a svédekkel tíz nappal a legendás, 6-3-as angliai diadala előtt. A nemzeti együttes ezt követően egyetlen esztendőt leszámítva minden évben legalább egy találkozót a Népstadionban, vagy 2002-es átnevezése után a Puskás Ferenc Stadionban játszott, a kivételt 1974 jelentette. A magyarok 193 fellépésük alkalmával 99 győzelemmel, 46 döntetlennel és 48 vereséggel zártak a legendás helyszínen, a gólkülönbség pedig 388-226 lett magyar szempontból.

Az első siker már a második összecsapáson összejött, méghozzá az Évszázad mérkőzésének visszavágóján, melyen Puskásék 7-1-re verték Anglia csapatát 1954. május 23-án. A veretlenség 13 találkozón át tartott a Népstadionban, ahol közben 1955-ben az Európa-kupa selejtezőjében az osztrákok felett aratott 6-1-s diadal alkalmával megszületett a máig érvényes nézőcsúcs a maga 104 ezres közönségével. Aztán 1956-ban az Európa-kupa selejtezőjében a csehek 4-2-es sikerükkel szakították meg a jó sorozatot a Népstadionban.

A leghosszabb győzelmi sorozat 16 meccsen és közel hat éven át tartott, ezt 1970 májusában a svédek 2-1-es diadala zárta le. A rekordot jelentő veretlenségi széria is ehhez a korszakhoz köthető, csak az hét meccsel korábban, 1962 októberében kezdődött. A leghosszabb nyeretlenségi sorozat kilenc találkozóra nyúlt 1997 áprilisa és 2001 márciusa között, amely időszak alatt két vereség mellett hétszer döntetlent játszott a magyar csapat. Az egymás után elszenvedett hat vereség volt a negatív rekord az akkor már Puskás Ferenc Stadionnak hívott létesítményben, de 2007 augusztusában egy bravúros, 3-1-es győzelemmel zárta le a magyar válogatott a rossz sorozatot az akkor világbajnok olaszok ellen.

Ezen kívül még egy alkalommal, 2004-ben játszott az aktuális világbajnok a Puskás Ferenc Stadionban, akkor a brazilok 4-1-re győztek. Európa-bajnokként három csapat ötször lépett pályára a legendás helyszínen: a magyarok 1977-ben és 1978-ban legyőzték a csehszlovákokat, 1983-ban döntetlent játszottak az NSZK együttesével, a görögöket 2008-ban szintén legyőzték, de előzőleg 2007-ben kikaptak tőlük.

A nemzeti tizenegy utolsó meccsét 2014. június 7-én játszotta a régi stadionban, akkor 3-0-ra legyőzte Kazahsztánt 10 445 néző előtt.

A Népstadion a válogatott találkozókon túl otthont adott többek között a kettős rangadóknak, Magyar Kupa- és Szuperkupa-döntőknek, vagy például részese volt a Ferencváros menetelésének a Vásárvárosok Kupájában, melynek végén a zöld-fehérek elhódították a trófeát 1965-ben. Az elődöntő harmadik összecsapásán az FTC 70 ezer néző előtt 2-1-es győzelmével vívta ki a fináléba kerülést a Manchester United ellen. A Vörös ördögök 2002-ben a BL-selejtezőben is alulmaradtak, akkor a Zalaegerszeggel szemben, de 2009-ben a Puskás Ferenc Stadionban játszotta csoportmeccseit a BL-ben a Debrecen, majd 2010-ben az Európa-ligában, 2004-ben pedig az UEFA Kupában a Ferencváros is.

Az akkor 61 éves létesítményben 2014. július 24-én játszották az utolsó futballmérkőzést: a Ferencváros 2-1-re kikapott a horvát HNK Rijekától az El-selejtezőben. Abban az évben augusztusban átadták a zöld-fehérek új stadionját, a Groupama Arénát, amely a válogatott első számú otthona volt mostanáig.

Egy korszak jelképe, a Népstadion, tovább él a Puskás Arénában

Az új Puskás Aréna a korábbi Népstadion helyén épült, részben hasznosítva annak elemeit. A Népstadion 1953. augusztus 20-án nyílt meg, a magyar sport legnagyobb létesítménye, egy korszak “sportnagyhatalmi” jelképe volt.

Már 1896-ban megszületett egy nagy budapesti stadion elképzelése, amikor felvetődött, hogy az első újkori olimpia a magyar fővárosban lehetne. A kezdeti vonakodás után a görögök mégis megrendezték Athénban az olimpiát, a stadion azonban továbbra is napirenden maradt. A magyar sport nemzetközi sikereinek hatása az igényt csak fokozta, 1911-ben Magyarország megkapta az 1920-as olimpia rendezési jogát, de az első világháború meghiúsította a terveket.

Az első elképzelések a Vérmezőre álmodták a stadiont, de a XI. kerületi Nádor-kert és a Kerepesi út környéke is szóba jött, ahonnan a Magyar Lovaregylet elköltözött. A gazdasági helyzet azonban nem tette lehetővé egy nagy sportberuházás elkezdését. A téma később nagy nyilvánosságot kapott, 1924-ben törvényt hoztak egy új stadion építésére, a sportadót is bevezették, de a befolyt összeget nem arénaépítésre költötték. Ebben az évben Hajós Alfréd olimpiai bajnok úszó a stadion terveivel szellemi olimpiai ezüstérmet nyert – ám az sem valósult meg. A harmincas évek elején az óbudai Aranyhegy oldalában, a Városligetben, a Margit- vagy a Népszigeten, Lágymányoson vagy Pasaréten gondolták elhelyezni az arénát, a háború ismét megakadályozta a megvalósítást.
Az országgyűlés 1945-ben megszavazta a stadion költségeit, belekerült a hároméves tervbe is. Az Építéstudományi Intézetet (ÉTI) bízták meg az elhelyezés kérdésének vizsgálatával. Két évvel később egy osztrák-magyar válogatott meccsen leszakadt az Üllői úti pálya tribünje, 250 ember zuhant le, csak a véletlenen múlt, hogy senki sem halt meg. A szerencsétlenség felgyorsította az előkészítő munkálatokat, 1948-ban az ÉTI tervezői, Dávid Károly, Juhász Jenő és Kiss Ferenc elkészítették az első vázlatterveket, 70 ezer fő befogadóképességű stadiont képzeltek el a Kerepesi, Dózsa György és Thököly út közti területre.

Az építményt 90 százalékban előre gyártott elemekből tervezték, építésze Dávid Károly, statikusa Gilyén Jenő volt. A stadiont a későbbiekben 100 ezer főre akarták bővíteni. A lelátókat 18 óriási pilon tartotta, északi és déli oldalára egy-egy maratoni kapu, a nyugati oldalra a díszpáholy, a keletire az öltözőépület és a játékoskijáró került.
Az építkezés – végleges tervek nélkül – 1948. július 13-án kezdődött el a Stadionépítő Vállalat kivitelezésében. Az első kapavágást a régi lóversenypálya 27 hektáros telkén Hegyi Gyula, az Országos Testnevelési és Sport Bizottság (OTSB) elnöke tette meg. A főváros lakossága lelkesen azonosult az üggyel, rengetegen vettek részt önként a munkában. A helyszínen hét üzemben gyártották előre az elemeket, köztük a 20-24 tonnás vasbeton gerendákat. Megmozgattak 664 ezer köbméter földet, 84 nagy építőgép, daruk, mozdonyok, exkavátorok, szállítószalagok, úthengerek és betonkeverők dolgoztak az építkezésen: 45 ezer köbméter betont, 2500 tonna betonvasat dolgoztak be, 24 ezer tribünelemet és közel 15 ezer lépcsőelemet helyeztek el. A világításhoz és az eredményjelző berendezésekhez 18 ezer izzóra volt szükség, 150 ezer folyóméter vezetéket építettek be. A költségek akkori áron 160 millió forintot tettek ki. A stadiont a szocreál építőművészet jegyében munka közben is majdnem áttervezték, de ez pénz- és időhiány miatt végül elmaradt.

A Szabad Európa Rádió jelentette: megrepedtek a gerendák, emiatt nem tudják időre befejezni a létesítményt. Ekkor négy minisztert tettek felelőssé az augusztus 20-i befejezésért, Farkas Mihály honvédelmi miniszter ezer katonát rendelt ki az építkezésre. Így a korszak presztízsberuházása határidőre elkészült, hivatalosan 78 ezres lelátókkal. A tervezett százezres tribün sosem valósult meg.

A Népstadion megnyitására nagy ünnepélyt rendeztek díszfelvonulással, zászlós parádéval. Jelen volt Avery Brundage, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke is, akit a sajtóteraszon helyeztek el, mivel “a nép nagy vezére”, Rákosi Mátyás nem volt hajlandó egy imperialista ország polgárával megosztani a díszpáholyt. Fellépett 12 ezer tornász, majd 2100 sportoló vonult körbe a futópályán, ezután az OTSB elnöke, Hegyi Gyula tartott nyitóbeszédet. A magyar zászlót a Himnusz hangjai mellett Csermák József olimpiai bajnok kalapácsvető vonta fel. Ekkor tízezer galambot eresztettek szabadon, majd a Norvégia-Magyarország atlétikai viadal második versenynapját rendezték meg, a magyar együttes 140,5-71,5-re győzött. Ezután a Budapesti Honvéd-Szpartak Moszkva labdarúgó-mérkőzésen a magyar csapat 3-2-re nyert. A tornabemutató záró képe egy vörös csillagból kiemelkedő gúla volt, amelynek tetején a Szabadságszobor nőalakja magasodott ki. Ezután még egy 400 fős népi táncegyüttes lépett fel, majd a program a Magyar A-Magyar B női válogatott mérkőzésével zárult, a végeredmény 7-3 volt.

A Népstadion első igazgatója a szintén olimpiai bajnok kalapácsvető, Németh Imre lett. Az aréna 1959-ben négy vasbeton oszlopra szerelt villanyvilágítást kapott és 83 ezer főre bővítették a lelátókat. A stadion számos nagy sportesemény színhelye volt, elég csak az 1954-es főiskolai világbajnokságot, az 1954-es, 7-1-es magyar győzelemmel végződött magyar-angol labdarúgó-mérkőzést és Kovács Józsefnek a szovjet Kuc felett 5000 méteren aratott győzelmét említeni. A legtöbben, 104 ezren az osztrák-magyar mérkőzést nézték meg 1955-ben. Később megszüntették az állóhelyeket, ez csökkentette a befogadóképességet.

A stadionban számos kulturális rendezvényt, megakoncertet is tartottak. Az 1990-es években az építmény felújítása során megerősítették a felső lelátó szerkezetét, lefedték a sajtópáholyt. A létesítményt 2002-ben Puskás Ferencről, az Aranycsapat világhírű csatáráról nevezték el.

A Puskás Aréna számokban:

– 4 mérkőzést rendeznek itt a 2020-as Eb-n, 3 csoporttalálkozót és 1 nyolcaddöntőt
– 16 toronydaru vett részt az építésben
– 26 kilométer fúrt cölöp
– 27 lift
– 38 lépcsőház
– 45 büfé
– 52 métert is meghaladja az épület magassága
– 75 lakótelepi ház felhúzásához elegendő vasbeton felhasználása
– 80 méter – legfeljebb ekkora távolságra van egy szurkoló a pályától
– 84 skybox, melyek férőhelye 12 és 60 fő között mozog
– 600 full HD kijelző
– 1000 métert megközelíti a büfék pulthossza
– 1250 tonnás lánctalpas daruval szerelték össze a tetőszerkezetet
– 1500 – megközelítőleg ennyi Access-pont létesült a teljes wifi-lefedettséghez
– 1700 km kábelhossz
– 2000-en dolgoztak naponta az építkezésen
– 10 000 tonna acélszerkezet, amely 2 Erzsébet-hídnak felel meg
– 11 000 négyzetméter a küzdőtér területe
– 36 000 lámpatest
– 57 000 négyzetméter acél tetőszerkezet
– 64 107 szurkoló lehet jelen a 2020-as Eb budapesti mérkőzésein
– 65 114 drukker lehet jelen a nyitómérkőzésen
– 67 215 néző befogadására alkalmas a Puskás Aréna
– 78 000 a férőhelyek száma koncerten
– 150 milliárd forint volt nettóban az építés költsége

Kapcsolódó Cikkek

  • Nap képe: Tökéletes hasonmás

    Nap képe: Tökéletes hasonmás

    Tökéletesen élethű szobrot állítottak Peléről a Brazil Labdarúgó Szövetség (CBF) székháza elé, ahol a rajongók már meg is rohamozták a az életnagyságú alkotást, hogy szelfit készítsenek előtte.

  • Rommá verte Wildert a „Gipsy King”

    Rommá verte Wildert a „Gipsy King”

    Tyson Fury tett róla, hogy ne legyen veretlen többé Deontay Wilder. Magyar idő szerint vasárnap hajnalban ismét összecsapott egymással a két nehézsúlyú világbajnok.