2020. július 10., péntek
Amália

Külföld

Tudta, hogy Spanyolország örökletes parlamentáris monarchia?

Spanyolország több száz éves történelme sok érdekességet tartogat, a Dél-Európában fekvő ország örökletes parlamentáris monarchia, amelynek élén a szimbolikus jogkörökkel rendelkező király áll. Tudjon meg mindent az országról!
Spanyolország Dél-Európában, a Pireneusi-félszigeten fekszik, nyugatról és északról az Atlanti-óceán, délről és keletről a Földközi-tenger, a szárazföldön nyugatról Portugália, délről Gibraltár és (az észak-afrikai Ceuta és Melilla exklávék révén) Marokkó, északról Andorra és Franciaország határolja. Területe 505 370 négyzetkilométer, a mintegy 50 milliós lakosság 70 százaléka katolikus vallású. A főváros Madrid, a hivatalos nyelv a spanyol, a hivatalos pénznem az euró.

A másfél évtizedig dinamikusan növekvő spanyol gazdaság a 2008-as pénzügyi és gazdasági világválság kirobbanásakor recesszióba került, az ingatlanpiac összeomlása a bankrendszert is válságos helyzetbe hozta, kiugróan magasra szökött a munkanélküliség. A szigorú megszorító intézkedések és a bankrendszer európai uniós mentőcsomagból történő szanálása nyomán az euróövezet negyedik legnagyobb gazdasága 2014-re magához tért. A reformoknak és a kedvező külső körülményeknek köszönhetően azóta folyamatos a gazdasági növekedés, amelynek további ösztönzésére, valamint a munkahelyteremtésre a kormány 2017-ben újabb intézkedéscsomagot fogadott el. A gazdasági növekedés 2017-ben 3 százalék, a munkanélküliségi ráta 17,2 százalék, az infláció 2 százalék, az egy főre eső GDP vásárlóerő-paritáson 38 400 amerikai dollár volt.


A 8. századtól az Ibériai-félsziget nagy része iszlám fennhatóság alatt állt, az utolsó mór állam fővárosát, Granadát csak 1492-ben foglalták vissza. Az 1479-ben Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd házasságával létrejött egységes Spanyolország a földrajzi felfedezések révén a 16. században világbirodalommá lett. Hanyatlása 1588-ban az Anglia elfoglalására indult Nagy Armada pusztulásával kezdődött, és egy évszázad alatt elvesztette uralmát a tengerek fölött. A Habsburgok spanyol ágának kihalását követő örökösödési háború (1701-1713) után a francia Bourbonok kerültek az egykori hatalmas gyarmatbirodalmát fokozatosan elvesztő ország trónjára. Az első világháborúban Spanyolország semleges maradt, de a monarchia 1931-es megdöntése után, 1936-1939 között lezajlott polgárháború hatalmas emberáldozatot követelt, és máig megosztja a társadalmat. A győztes jobboldal vezetője, Francisco Franco tábornok katonai diktatúrát épített ki, de nem lépett be a második világháborúba. 1947-ben Spanyolország ismét monarchia lett, de továbbra is Franco maradt az állam élén. 1975. november 22-én bekövetkezett halála után az örökösének kijelölt Juan Carlos de Borbón I. János Károly néven lépett trónra, a királynak döntő szerepe volt az 1981-es katonai puccskísérlet bukásában. I. János Károly 2014. június 18-án lemondott, a trónon fia, VI. Fülöp követte.

Az 1978 decembere óta érvényben lévő, azóta háromszor módosított alkotmány szerint Spanyolország örökletes parlamentáris monarchia, amelynek élén a szimbolikus jogkörökkel rendelkező király áll. A törvényhozó hatalom letéteményese a kétkamarás parlament (Las Cortes Generales). A felsőház, a Szenátus 266 tagjából 208-at közvetlenül, 58-at pedig a 17 autonóm közösség parlamentjei választanak meg négy évre. Az alsóház, a Képviselőház 350 tagját ugyancsak négy évre közvetlenül, pártlistás rendszer alapján választják.
Az országban négy éven belül negyedszer rendeznek parlamenti választásokat. A 2015. december 20-i voksoláson megtört a konzervatív Néppárt (PP) és a szocialista párt (PSOE) három évtizedes hegemóniája, a legtöbb mandátumhoz jutó Néppárt nem tudott kormányt alakítani. A 2016. június 26-i újabb választáson ismét a Néppárt győzött, de a 2011 óta hivatalban lévő Mariano Rajoy október végén csak kisebbségi kormányt tudott létrehozni. A kabinet 2018. május 25-én a PP korrupciós botránya miatt megbukott, június 1-jén a szocialista Pedro Sánchez vezetésével ugyancsak kisebbségi kormány jött létre. Miután a parlament 2019. február 13-án húsz éve példátlan módon elutasította a kormány költségvetési javaslatát, újabb előrehozott választást írtak ki. Az április 28-i voksolást a PSOE megnyerte ugyan, de önálló kormány alakításához nem szerzett elég mandátumot, s koalíciós tárgyalásai is kudarccal végződtek. Miután VI. Fülöp király meggyőződött róla, hogy a törvényben előírt szeptember 23-i határidőig senki nem képes kormányt alakítani, ezért szeptember 17-én újabb parlamenti választást írtak ki.


A belpolitikai helyzetet a katalán válság is súlyosbítja: az ország leggazdagabb régiójában a 2017. október 1-jén megtartott, az alkotmánybíróság által előre törvénytelennek minősített népszavazás után (amelyen 43 százalékos részvétel mellett 90,18 százalék szavazott a függetlenségre) a barcelonai parlament október 27-én megszavazta a “Katalán Köztársaság” létrehozását. A madridi kormány néhány órával később feloszlatta a katalán kormányt és törvényhozást, a függetlenségi deklarációt az alkotmánybíróság november 8-án megsemmisítette, az ezt megszavazó vezető katalán politikusok ellen eljárás indult. 2019. október 14-én a spanyol legfelsőbb bíróság zendülés vádjával kilenc katalán függetlenségi vezetőt ítélt 9 és 13 év közötti börtönbüntetésre, emiatt Katalónia-szerte erőszakos cselekményekkel kísért tüntetéshullám kezdődött.

Kapcsolódó Cikkek