EUR: 355,18 Ft
CHF: 332,28 Ft
2020. július 14., kedd
Örs, Stella

Egyéb XV.kerület

Boldog szülinapot, Újpalota

Ötvenedik születésnapját ünnepli az Újpalotai lakótelep. Ennek apropóján a Zsókavár Galériában új kiállítás nyílt, amelyen fotók, filmek és dokumentumok nézhetők meg Újpalota elmúlt 50 évéből. A tárlat január 16-áig látogatható, az Újpalotai Közösségi Ház programjaihoz igazodva.

Szülinapi torta is készül (Fotó: Máté Krisztián)

Újpalota két negyedből áll: ismertebb az Újpalotai lakótelep, de jelentős még a Késmárk utcai, úgynevezett munkahelyi övezet, azaz az iparterület. A mai Újpalota városrész területe 1950-ben lett Budapest része, azt megelőzően Rákospalotához és kis részben Pestújhelyhez tartozott. A területen elsősorban mezőgazdasági művelés folyt, kevés lakójának egy része az úgynevezett Erdődűlőn, más része a Honfoglalástelepen élt. Az Újpalota név kezdetben csak a lakótelepet jelölte, mára azonban városrészként nagyobb területet fed le. Mint önálló városrészt 1991-ben, a főváros városrészeinek kialakításáról szóló határozatban hozták létre. Nevének meghatározásakor felhasználták a korábban csak a lakótelepre értett Újpalota kifejezést. Ezt a nevet a lakótelep építése előtti névkeresés során ötlötték ki Rákospalota nevéből, amelyhez 1950-ig tartozott a terület, emlékezve a középkori Palota településre.


 

Megéri elmenni a tárlatra, ahol sok érdekes dolog kiderül a városrészről (Fotó: Máté Krisztián)

 

13 ezer 500 lakás helyett több mint 15 ezer épült

A kiállításon az építkezésről is láthatóak képek (Fotó: Máté Krisztián)

A lakótelep alapkőletétele 1969-ben volt, legkésőbb az úgynevezett Víztoronyházba költöztek be a lakók, 1976-ban. Valójában sosem lett kész teljesen, hiszen a Fő térre tervezett kulturális központot a források hiányára hivatkozva nem kezdték el építeni. A lakótelep 1969-től a Tenke Tibor vezette építészmérnöki kar, a Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet munkatársai terveinek alapján épült, részben az addigi mezőgazdasági területen. Az eredetileg tervezett 13 ezer 500 helyett végül 15 ezer 400 lakást adtak át. A lakótelep két – mára gyakorlatilag egybeforrt – részből áll: a Tenke Tibor, Callmeyer Ferenc, Mester Árpád által tervezett Páskomliget lakótelepből és a Frankovics Mihály úti lakótelepből. E két egységet a Késmárk utca választja el. Bár a telep két részének tervezése külön történt, az építkezés közel azonos időben zajlott, ezért a kezdeti különbségek később kiegyenlítődtek, és ma már nem tartják számon a telep két egységét.

 

 

 

 

 

Késmárk utcai munkahelyi övezet

A Resinol Illóolajgyár az 1910-es években költözött a területre, de az 1930-as évekre felszámolta telephelyét. A Ferroglobus 1952-ben települt a környékre, a Villamosipari Kutató Intézet beruházásai 1962–69 között zajlottak, a Mezőgazdasági Gépalkatrész Ellátó Vállalat 1967-ben alakult – ezen belül a későbbi Agrotek-székház 1965-ben és 1970-ben, két ütemben épült fel –, az Erőmű Javító és Karbantartó Vállalat építése pedig 1969-re fejeződött be. Az Erőkart 1997-ben privatizálták, ekkortól Siemens Erőműtechnika Kft. néven működött tovább, a Raiffeisen Bank irodaháza 2002-re készült el.

Kapcsolódó Cikkek