2020. július 10., péntek
Amália

Belföld

Ilyen a 120 éves karácsonyi puding – Fotó!

Hatalmas kincset szemrevételezett Victoria Ingles, a National Museum of the Royal Navy kurátora, aki egy 120 éves karácsonyi puding konzervet tarthatott a kezében, egyet azok közül, amelyeket a tengerész legénység tagjai kaptak egykor a búr háború alatt a karácsonyi ünnepekkor.

A karácsonyi puding (Christmas pudding) hagyományos angol karácsonyi desszert, melyet december 25-én fogyasztanak. A középkor óta az angol karácsonyi hagyományok fontos eleme. Egyik összetevője alapján mazsolapudingnak is gyakran hívják.


Fotó: Profimedia

Az angol pudding szó tágabb jelentést fed le, mint a magyar puding, nemcsak édes, hanem sós, húsos ételek, illetve lisztes, tészta jellegű ételek is beletartoznak.

Természetesen számos családnak saját régi, nemzedékek által féltve őrzött receptje van a pudinghoz. Összetevői közt főleg olyanok szerepelnek, amelyek régen luxuscikknek minősültek, főként a fűszerek, melynek az étel gazdag aromáját köszönheti. A legtöbb receptben szereplő barna cukornak és melasznak, illetve a hosszú főzési időnek köszönhetően a kész puding nagyon sötét színű, szinte fekete. Hogy ne legyen túl száraz, kerülhet bele citrusgyümölcsök leve, illetve brandy és más alkohol is akár barna sörfélék szerepelnek.


A pudingot gyakran hetekig szárítják felakasztva, hogy íze megérjen. Régen ezt a pudingot hagyományos módon, textilben főzték, nem edényben.

A pudingot hagyományosan az advent első vasárnapját megelőző vasárnapon készítették, azaz 4-5 héttel karácsony előtt. A 16. század óta használatos anglikán imakönyvben ez a rövid ima szerepel erre a napra: „Kavard fel, könyörgünk, Uram, a hívők akaratát, hogy számos jó cselekedetükért bőségesen megjutalmazhasd őket Jézus Krisztuson, a mi Urunkon keresztül. Ámen.” Ezt a napot „kavarás-vasárnapnak” is nevezték.

A hagyomány szerint a család minden tagjának, de legalábbis minden gyereknek meg kellett kavarnia a tésztát, és közben kívánnia valamit.

Hagyomány volt az is, hogy a tésztába kis ezüst pénzérméket helyeztek, melyeket megtarthatott az, aki megtalálta. Többnyire három- vagy hat pennys érme volt. Az érme gazdagságot hozott az eljövendő évben. Bár közismert volt, hogy a pudingban érme lehet, sokan kitörték benne a fogukat, az is előfordult, hogy lenyelték az érmét. A hagyomány az ezüstpennyk eltűnésével visszaszorult, mivel más érmékről úgy tartották, tönkreteheti a süteményt, és féltek attól is, hogy fulladást okozhatnak. Egy időben más jelképeket is belesütöttek, például szerencsehozó csontocskát, ezüstgyűszűt, ami a takarékosság jelképe, vagy kis horgonyt, a biztonság szimbólumát tettek a pudingba.

Kapcsolódó Cikkek