2020. július 14., kedd
Örs, Stella

Belföld

Nehéz külső környezetben is stabilan nő a magyar gazdaság

A magyar gazdaság a harmadik negyedévben is erőteljes, 5,0 százalékos növekedést ért el, miközben az Unió átlagos növekedése csupán 1,7 százalékot tett ki, míg a szlovák gazdaság 1,3, a cseh 3,4, a lengyel 4,2, a román pedig 3,0 százalékkal bővült.

Várakozásaink szerint a magyar gazdaság növekedése 2019-ben megközelítheti vagy akár el is érhette az 5 százalékot, ami az uniós országok között az egyik legnagyobb növekedés lehet. Ehhez a dinamikusan növekvő bérek okozta fogyasztásbővülés mellett a beruházások növekedése járulhatott hozzá elsősorban.


Tekintettel a vállalati beruházások magas volumenére, a német ipar gyengeségeit a magyar ipar összességében még nem érezte meg, azonban egyes vállalatok szintjén már jelentkezhettek problémák. Éppen ezért jövőre az ideinél mérsékeltebb, 3,9 százalékos bővülésre számítunk, melyben az ideihez hasonlóan nagy szerepe lesz a fogyasztásnak, amelyhez elsősorban a béremelkedések járulnak hozzá, de a hitelállomány növekedése is segíti azt.

A bérek 2019-es átlagos növekedése 10,7 százalék lehet, míg jövőre némileg 10 százalék alá lassulhat, tekintettel a külső környezet kedvezőtlen alakulására, mely a nagyvállalatokat óvatosságra intheti a béremelési döntések terén. Ez azonban a reálbérek esetében még mindig jelentős, 6,3 százalékos növekedést eredményez.


Ugyanakkor a béremelkedés mértékét befolyásolja majd, hogy a minimálbérről és garantált bérminimumról kötött megállapodás változik vagy marad a 8–8 százalékos emelkedés.

A beruházások volumenbővülése a kiemelkedően magas bázisra és az uniós források felhasználásának alakulására való tekintettel lassul, jövőre már „csak” egyszámjegyű lesz.

A nettó export az idei első három negyedévben 0,2 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez. Az év egészében a növekedési hozzájárulás semleges lehet: az export

6,2, az import 6,5 százalékkal növekedhet. Jövőre az export bővülése 5,0, az importé 4,7 százalékot tehet ki. A kivitel növekedését a beruházások magas volumene segíti, míg a kedvezőtlen külső környezet lassítja. A behozatal növekedéséhez az export bővülésén kívül a fogyasztás és a beruházás emelkedése járul hozzá. 2019-ben a folyó fizetési mérleg 1,0 százalékos hiánnyal zárhat. A hiány mértéke 2020-ban is fennmaradhat, a GDP 0,8 százalékát teheti ki, hosszabb távon azonban törekedni kell arra, hogy a mutató ismét többletet érjen el.

Az infláció idén és jövőre is kismértékben a jegybanki cél fölött, de az inflációs célsávon belül alakulhat: mindkét évben 3,4 százalékot tehet ki. A maginflációs mutató azonban a jegybanki célsáv teteje körül alakulhat, idén 3,8, jövőre pedig 4,2 százalékot elérve, ami felveti a monetáris kondíciók szigorításának szükségességét.

Ezzel szemben a Fed és az EKB laza monetáris politikája továbbra is segíti a laza monetáris kondíciók fenntartását. Az infláció növekedésének irányába hat a bérek dinamikus emelkedése, az erőteljes belső kereslet és a forint gyengülése, míg a pénzromlást lassítja az eurózóna stagnálása és az ebből eredeztethető alacsony külső infláció.

A költségvetési hiány idén a GDP 1,6, míg jövőre 1,0 százaléka lehet. Ez – a GDP nominális értékének magas növekedése mellett – az államadósság ráta további mérséklődését eredményezi: várhatóan a tavaly év végi 70,2 százalékról idén 66,2, jövőre pedig 62,4 százalékra. Ennek pontos értékét azonban nagyban befolyásolja majd az uniós források Brüsszelből való beérkezése.

Az előrejelzés kapcsán a következő legfontosabb kockázatok láthatók:

  • Bár a magyar gazdaság a beruházások magas volumene és a viszonylag olcsó munkaerő miatt eddig jól viselte a német gazdaság gyengélkedését, azonban annak tartóssá válása a vártnál lassabb növekedést eredményezhet.
  • A Brexit kapcsán a választási eredmény növeli a folyamat rendezettségének mesélyét, így a korábbiaknál mérsékeltebb kockázatot jelent. Kérdés azonban, hogy az átmeneti időszak végére milyen megállapodást sikerül kötni.
  • A vámháború nyugalmasabb időszakhoz érkezett, ám a konfliktusok újbóli kiújulása a világgazdaság lassabb növekedését eredményezheti, az Európai Unióra való átterjedés pedig közvetlenül is hathat a magyar gazdaságra.
  • Amennyiben az olajárak emelkedésnek indulnak, az infláció könnyen kiléphet a jegybanki célsávból.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek