EUR: 355,49 Ft
CHF: 332,53 Ft
2020. július 13., hétfő
Jenő

Belföld

Szijjártó: A Duna kapcsolódási pont az érintett országok számára

A Duna nemcsak egy 2850 kilométer hosszú folyó, hanem kapcsolódási pont az általa érintett országok számára – hangoztatta a külgazdasági és külügyminiszter a Duna Bizottság pénteki budapesti ülésén.

Szijjártó Péter úgy fogalmazott: a Duna olyan közös kincs, amely környezetbarát szállítmányozást tesz lehetővé, energia- és vízforrás, s fontos szerepet játszik a turizmusban, a gazdaságban és a mezőgazdaságban egyaránt.


A magyarok folyókhoz kötődésére a miniszter példaként hozta, hogy az ország Dunántúlra, Duna-Tisza közére és Tiszántúlra tagolódik.

Kiemelte: Budapest 1954 óta ad otthont a Duna Bizottságnak, amely a 71 éve, 1948-ban kötött belgrádi egyezmény hivatalos nemzetközi szervezeteként ügyel a folyó sorsára. Emlékeztetett: a bizottság elsődleges célja a világháború után a felrobbantott hidak, lebombázott infrastruktúra helyrehozása, a szabad hajózás biztosítása volt, de mára a tizenegy tagállam együttműködése túlmutat az egykori célokon.


A tizenegy részes állam összlakossága az ENSZ adatai szerint meghaladja a 340 millió embert, területük több mint 18 millió négyzetkilométer. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnerei közül három, öt legjelentősebb exportpartneréből pedig négy ország a Duna Bizottság tagja.

A Duna a világ legnemzetközibb folyója, nyolc országot szel át, vízgyűjtőrendszerén keresztül pedig majdnem húsz országhoz kapcsolódik. Ezért Közép-Európa közös érdeke felelősséggel kihasználni a Duna adta összeköttetés lehetőségeit – hívta fel a figyelmet a külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó Péter üdvözölte, hogy az 1948-ban elfogadott egyezmény felülvizsgálatára törekednek a tagállamok, és megtisztelőnek nevezte, hogy Magyarország tölti be az erről szóló diplomáciai konferencia előkészítő bizottságának elnöki tisztségét.

Magyarország ösztönzi a munka intenzív folytatását, és támogatja a nemzetközi együttműködést a belvízi hajózás vonatkozásában is, ami gazdasági előnyöket jelenthet például a rövidebb szállítási idő miatt is – mondta.

Szijjártó Péter Közép-Európát Európa növekedési motorjának nevezte, hozzátéve: “itt az ideje, hogy egy modern, közös Duna-stratégiával ezt tovább erősítsük”.

Beszédében a külügyminiszter megemlékezett a tavaly elhunyt Barsiné Pataky Etelkáról, aki kormánybiztosként letette a 2011-es magyar uniós soros elnökség idején jóváhagyott Duna Régió Stratégia alapjait. Az EU-ban négy makroregionális stratégia működik, a Duna Régió Stratégia mellett a Balti-tengeri Stratégia, az Adriai és Jón Régió Stratégia, valamint az Alpok Stratégia – mondta.

Arra kérte a Duna Bizottság elnökét, Gordan Grlic-Radman horvát külügyminisztert, hogy 2020. január elsejétől az Európai Unió soros elnökeként Horvátország foglalkozzon kiemelten a bizottság munkájával.

Kapcsolódó Cikkek