2020. július 02., csütörtök
Ottó

Belföld

Több milliárdos üzletté vált a migráció

A Magyarország irányába tartó illegális migráció az elmúlt hónapokban jelentősen megnőtt. Az illegális bevándorlók kilencven százaléka embercsempész-hálózatok közreműködésével jut hazánk területére, amely földrajzi elhelyezkedése miatt továbbra is tranzitországnak számít az Európába eljutni kívánó migránsok körében.

A Századvég korábbi elemzésében már foglalkozott az embercsempészet és a határon jogvédő tevékenységet ellátó, a migrációt nyíltan támogató NGO-k problémakörével.

A migrációval kapcsolatos elemzések legtöbb esetben elsősorban a kül- és belbiztonsági problémákkal, határvédelemmel, kulturális kérdésekkel, vagy humanitárius és az ezzel összefüggő gazdasági kérdésekkel foglalkoznak. Azonban a migráció, főleg annak illegális formája az elmúlt évek során egy jelentős üzleti tényező lett a szereplők számára. Az egyes amelyet az Európába igyekvők jelentenek és egyfajta sajátos díjszabási rendszert is megalkottak számukra. Így könnyen előfordulhat, hogy azok a csempészek, akik korábban illegális árukat – például kábítószert – szállítottak át az Európai Unió határain, most a bevándorláson igyekeznek nyerészkedni. Fontos viszont kiemelni, nem csak az embercsempészek nyerhetnek az illegális migrációval, hanem a különböző NGO-k is, akik jelentős szervezési feladatokkal vagy információkkal segítik elő az üzletüket, csakúgy,
mint a kábítószer kérdésében, ahol az egyes civil szervezetek a különféle kampányaikkal igyekeznek lazítani a közfelfogáson.


2019-ben eddig mintegy 90 0001 bevándorló érkezett Európába embercsempészek segítségével az EUROPOL adatai szerint. Szintén EUROPOL adatok szerint az embercsempészek tarifái 1 500 és 2 5002 euró között mozognak, tehát a rendelkezésünkre álló adatok alapján csak idén a migrációval összekapcsolható embercsempészet európai szinten mintegy 135 – 225 millió eurós (44 – 74 milliárd forint) üzlet lehet.

Magyarországra az idei évben az illegális határátlépést megkísérlők száma már meghaladta
a tízezret, a hazánkba érkező bevándorlók 2019-ben mintegy 5 – 8 milliárd forintot jelenthettek az embercsempész hálózatoknak, amelyek – gazdasági értelemben mindenképpen – nyertesei a migrációs krízisnek.


Ezen hálózatok számos hasonlóságot mutatnak a kábítószer-kereskedelemben működő szervezetekkel. Nem egyszer hasonló, vagy éppen megegyező csempészútvonalakat használnak, szervezeteik laza hálózatokat alkotnak és szereplőik mindegyike abban érdekelt, hogy ne legyen hatékony és egységes határellenőrzés az Európai Unió külső határai mentén. A balkáni útvonal, amelyet használnak, nem csupán a migrációs válság óta létezik, mint csempészútvonal az Európai Unió irányába. Évtizedek óta használják a különböző bűnszervezetek kábítószer-, fegyver-, és emberkereskedelem céljából.

Az embercsempészet láthatóan a kábítószer-csempészethez és kereskedelemhez hasonlóan egy komoly üzlet, amelyben számos szereplő érdekelt: maguk a migránsok, az embercsempészek, a korrumpálható hivatalok és a migrációt nyíltan támogató NGO-k.

Ugyanis amellett, hogy az Európa belső részébe továbbjutni akaró migránsokés az embercsempészek érdekei érthető módon találkoznak, a folyamatot erősen támogatják a háttérben olyan civil szervezetek, amelyek célja a minél nagyobb mértékű bevándorlás megvalósítása Európába. Az egyes NGO-kat elsősorban EU-n kívüli országok támogatják, de számos esetben uniós forrásokat is kapnak működésükhöz. Támogató tevékenységük
sokféleképp valósulhat meg, akár különböző tájékoztató, figyelemfelhívó kampányok formájában, amelyekben általános információkat adnak a migránsoknak elsősorban jogi, technikai, vagy éppen földrajzi kérdésekben, akár finanszírozás formájában, vagy a migráció fizikai elősegítésében, mint például a földközi-tengeri NGO-hajók esetében. A nemzetközi civil szervezetek által finanszírozott vagy működtetett hajók kérdése azért bír nagy jelentőséggel, mert ezek esetében egyértelműen látható azok nyílt és aktív szerepvállalása az illegális migráció támogatásában. Sok esetben ezek az NGO-k az egyes európai országokban vagy éppen Brüsszelben folytatnak politikai lobbitevékenységet, nyomásgyakorlást annak érdekében, hogy céljaikat minél hatékonyabban erőltessék az európai emberekre.

Az illegális migrációval összekapcsolódó embercsempészet tehát mára egy nagyon komoly és sokszereplős üzletté vált, melynek a migrációt fokozó hatása elvitathatatlan.

Kapcsolódó Cikkek