2019. december 11., szerda
Árpád, Árpádina

Belföld

Várkapitányság vezetője: Folytassuk a közös munkát!

„Ez itt most a béke és az építkezés időszaka, becsüljük meg azt, hogy mi az építők generációjához tartozhatunk” – mondja Fodor Gergely kormánybiztos, a budai Várkapitányság vezetője. Szerinte túl sok háborút és pusztítást élt már meg ez az ország és legalább ugyanennyit a budai Vár, így együttműködést ajánl az új kerületvezetésnek a háborúskodás helyett.

November 29-én jelent meg a Népszavában egy, a Várkapitánysággal és a vár felújításával kapcsolatban igencsak kritikus cikk: V. Naszályi Márta, az I. kerület új polgármestere nem ért egyet azzal, hogy az 1944 márciusi állapotokat tervezik visszaállítani. Valóban ez a terv, a Horthy-kor állapotainak restaurálása?


Szó sincs róla. Az épületfejlesztések során a 19.-20. század fordulóját tekintjük mintának, ugyanis a Várnegyed akkor, Hauszmann Alajos munkássága idején élte fénykorát. 1944-re hivatkozni mesterséges feszültségkeltés, tudatos torzítás. A II. világháborút közvetlenül megelőző időszak és az azt követő időszak egyáltalán nem hasonlítható össze a mostani tevékenységünkkel. A kommunista érában tudatos rombolás, ideológiailag vezérelt rekonstrukció, konfúz helyreállítás történt, úgy alakult ki a jelenlegi eklektikus állapot. Megmenthető épületeket bontottak le, rekonstruálható belső tereket építettek át. Mi azt mondjuk, hogy adjuk vissza a Várat az embereknek, mert meggyőződésünk az, hogy a Várnegyed többre hivatott annál, minthogy egy legyen a Budapesten kötelezően meglátogatandó turisztikai látványosságok sorában. A Budai Vár Magyarország, Európa és a világ kiemelkedően értékes épített és kulturális örökségének része, a nemzet szimbolikus helyszíne, identitásunk alapköve, melyért közös felelősséggel tartozunk, ezért minden fejlesztésünknek, felújításunknak azt a célt kell szolgálnia, hogy a Vár ismét a magyar emberek mindennapjainak részévé váljon.

Kinek a részéről jelentkezett igény a vár dualizmus korabeli állapotának visszaállítására?


A várnegyed rekonstrukciójának folytatásáról, újrakezdéséről az 1990 utáni összes magyar kormányzat beszélt, de a nagyívű elképzeléseket nem követték tettek. A tétlenkedésnek a 2010-ben megalakult Orbán kormány vetett véget, és hozzáfogott a Vár rekonstrukciójához: 2011-ben döntöttek a Várkert Bazár felújításáról, 2014-re lett készen. 2012-ben döntöttek a Honvéd Főparancsnokság részleges felújításáról, ez is 2014-re készült el. A tervezés, előkészítés alapdokumentuma a Nemzeti Hauszmann Terv volt, a megvalósítás pedig a Nemzeti Hauszmann Program révén kezdődik – illetve egyes esetekben folytatódik. Ez a program, ami a következő három évre határozza meg a feladatainkat, már a felelős cselekvés, a megvalósítás programja. A múltba tekintés és a restaurálás helyett, nem egy élhetőbb várra lenne inkább szükség, amely rendelkezik közösségi terekkel?

Arról, hogy miért fontos a restauráció, ki a legfontosabb: a várban lakók, az ott dolgozók, a turisták és hogy lehetséges-e egyszerre mindenki igényeit kiszolgálni ITT olvashat bővebben.

Kapcsolódó Cikkek