EUR: 353,08 Ft
CHF: 327,85 Ft
2020. július 15., szerda
Henrik, Roland

Egyéb Tatabánya

Él a kanonok öröksége

Esztergom – Alapítójára, Boldog Özsébre emlékezik halála 750. évfordulója alkalmából egy éven át a magyar pálos rend. Az egyetlen magyar alapítású szerzetesi mozgalom születése egy esztergomi kanonoknak köszönhető.

Azt, hogy Esztergom a magyar katolikus világ fontos központja, és a magyar történelem kiemelkedő fontossággal bíró városa, nem kell magyarázni. Kevesebben tudják, hogy az egyház történetének során csak egyetlen szerzetesi rend ered Magyarországról, és ez az egy, a Pilisbe kivonuló, és az ottani remetéket közösséggé szervező esztergomi kanonoknak, a ma már boldogként emlegetett Özsébnek (Eusebius latinul) köszönhető. Rá emlékezik halálának (a katolikus hitben ez a mennyei születésnapot jelenti) 750. évfordulóján a magyar pálos rend.


 

Ötszázan vannak

Ma 500 pálos szerzetes 17 országban, több mint 70 rendházban teljesít szolgálatot. „Az új idők és új helyek új kihívásokkal járnak, de az Isten iránti hűség nem változik” – fogalmazott a pálos rend lengyel generálisa.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szerint Boldog Özséb művének, lelkiségének eleven hordozója a pálos rend, amely többszöri megszakítás után ma ismét működik Magyarországon. A rend megszervezőjének alakját a bíboros szerint három tulajdonság tette emlékezetessé: a tudomány szeretete, az áhítat és az irgalmasság. Özséb a papi élet nagylelkűségét, a szabadság és az állandó rendelkezésre állás eszményét, a másokért élő és Krisztushoz szeretettel ragaszkodó pap képét állította maga elé. A tökéletes papi életet és lelkiséget kereste, így jutott el Remete Szent Pál követőinek életformájához.
Arnold Chrapkowski, a rend generálisa úgy fogalmazott: a pálos „közösség a magyar földbe eresztette mélyre gyökereit, hogy később más országokat is gazdagítson karizmájával”.

 

Ki volt Özséb?

 

Boldog Özséb  Esztergomban született 1200 körül. Gondos nevelésben részesült a Szent István által alapított káptalani iskolában, és az esztergomi főkáptalan kanonokja lett. Több könyvet írt, de ezek nem maradtak fenn, csak sejthető, hogy egyházjogi munkák lehettek. Özséb kapcsolatban állt a környék remetéivel, akik a pilisi erdőből bejártak Esztergomba vesszőből font kosaraikat élelemre cserélni. Maga is kedvet kapott a remeteélethez. Özséb 1262-ben Rómába zarándokolt, hogy a rendalapításhoz elnyerje IV. Orbán pápa hozzájárulását. A szentszék végül – csak Özséb halála után – 1308. december 13-án engedélyezte az ágostoni regulát és nyilvánította pápai jogú renddé az Első Remete Szent Pálról nevezett rendet.

A pálos rend az emlékév során több programmal és egy mozgó kiállítással is szeretné megismertetni a nagyközönséggel a rend életét. Ez Magyarországon 40 állomáson, a többi között Budapesten, Győrben, Kalocsán, Veszprémben, Miskolcon, Kaposváron, Esztergomban és Keszthelyen lesz látható. A kiállításon virtuálisan végiglapozható az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött Festetics-kódex, amely a XV. század végén készült az egyik magyar kolostorban, Nagyvázsonyban.


Az emlékév nyitóünnepségét Budapesten, a Szent István Bazilikában tartották (fotó: MTI)

Kapcsolódó Cikkek