2020. június 06., szombat
Norbert, Cintia

Belföld

Fontos tudnivalók a nők kedvezményes nyugdíjával kapcsolatban

Milyen gyermekneveléssel kapcsolatos időtartamok számíthatók be a nők kedvezményes
nyugdíjára jogosító időbe?

A nők kedvezményes nyugdíja tekintetében jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyok (vagyis a munkavégzéssel szerezhető szolgálati időtartamok) mellett a


  • terhességi-gyermekágyi segélyben (tgyás),
  • csecsemőgondozási díjban (csod),
  • örökbefogadói díjban,
  • gyermekgondozási díjban (gyed),
  • gyermekgondozást segítő ellátásban,
  • gyermekgondozási segélyben (gyes),
  • gyermeknevelési támogatásban (gyet),
  • gyermekek otthongondozási díjában (gyod) és
  • a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel, vagy
  • ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő.

Az itt felsorolt jogviszonyok fennállásának időtartama beszámít a jogosító időbe, de azzal a korlátozással, hogy a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges legalább 40 évi jogosító időn belül a gyermeknevelésre tekintettel kapott felsorolt ellátások folyósításának összesített tartamából legfeljebb 8 év számítható be e jogosító időbe (miután a nyugdíjtörvény vonatkozó rendelkezése miatt a munkavégzéssel elért szolgálati idő tartamának a szükséges 40 éven belül legalább 32 évnek kell lennie).

Nyolc évnél hosszabb időtartam a gyermeknevelésre tekintettel kapott ellátások folyósítási idejéből csak két esetben lehet beszámítható.


Az egyik eset, ha az anya a gyermekek otthongondozási díjában vagy a súlyosan fogyatékos gyermekére tekintettel ápolási díjban részesült. Ez esetben az összes gyermekére vonatkozóan gyermeknevelésre tekintettel kapott ellátások (ideértve a gyod-ot és az ápolási díjat is) összesített tartamából 8 év helyett 10 év számítható be. A munkavégzéssel szerzett szolgálati idő tartama ilyen esetben két évvel kevesebb (32 helyett 30 év) lehet.

A gyermekek otthongondozási díjában eltöltött idővel egy tekintet alá esik a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, tizenkét évesnél fiatalabb vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozásával szerzett azon szolgálati idő, amelyet gondozás vagy ápolás céljából kivett fizetés nélküli szabadság révén szerzett az anya, ugyanis a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó tartama szolgálati időnek számít, ha az az anyát háromévesnél – tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tizenkettő évesnél – fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén illette meg.

Szintén a gyermekek otthongondozási díjában eltöltött idővel egy tekintet alá esik a háromévesnél idősebb, de tízévesnél fiatalabb, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozására tekintettel megállapított gyermekgondozási segélyben eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.

A másik eset, ha az anya a saját háztartásában legalább öt (vér szerinti vagy örökbefogadott) gyermeket nevelt föl. Ez esetben az ötödik gyermektől számítva gyermekenként plusz egy-egy év – összesen legfeljebb 7 év – számítható be a jogosító időbe.

Saját háztartásban nevelt gyermeknek azt a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket kell tekinteni, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy megfelelt a családok támogatásáról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseinek, melyek szerint saját háztartásban nevelt gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is, aki kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül, vagy akit szociális intézményben 30 napot meg nem haladóan helyeztek el, illetve a 30 napot meghaladó szociális intézményi elhelyezésére a tartós betegségére vagy súlyos fogyatékosságára tekintettel, az intézményben egyidejűleg nyújtott iskolai oktatáshoz vagy fejlesztő nevelési-oktatási tevékenységhez való hozzáférés biztosítása érdekében kerül sor, és a gyermek a szülő háztartásából csak átmeneti jelleggel kerül ki, vagy aki a szülő kérelmére vagy beleegyezésével átmeneti gondozásban részesül.

A munkavégzéssel szerzett szolgálati idő tartama az ötödik gyermektől számítva egy-egy évvel kevesebb (öt gyermeknél 31 év, hat gyermeknél 30 év, és így tovább) lehet, vagyis összességében a szükséges 40 éven belül 25 évre csökken a keresőtevékenységgel (munkával) szerzett szolgálati idő követelménye. Ha a sokgyermekes családanya valamelyik gyermeke súlyosan fogyatékos lenne, akkor a két szabály együttes alkalmazásával az abszolút minimum követelmény a keresőtevékenységgel szerzendő szolgálati idő tekintetében 23 év a szükséges 40 éven belül.

A sokgyermekes édesanyák esetében is a gyermekneveléssel szerezhető jogosultsági időbe számít be a fizetés nélküli szabadság 30 napot meghaladó tartama, ha e szabadság az édesanyát a háromévesnél – tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tizenkettő évesnél – fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén illette meg.

Az örökbefogadott gyermek címén folyósított terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj és gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát, valamint

a nevelt gyermekre tekintettel folyósított gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás, valamint az 1975. évi II. törvény alapján a nevelőszülő részére megállapított gyermekgondozási díj folyósításának időtartamát a vér szerinti gyermekkel azonos módon jogosultsági időként kell elismerni.

Az unokára tekintettel a nagymama részére megállapított gyermekgondozási segély és gyermekgondozási díj folyósításának időtartamát a nagymama kedvezményes nyugdíjára jogosító időként kell elismerni.

Dr.Farkas András

www.nyugdijguru.hu

Címkék

Kapcsolódó Cikkek