2020. január 25., szombat
Pál

Életmód

Gubik Petra: Igyekszem minél kevesebbet foglalkozni azzal, mit gondolnak mások

Az első magyar klezmeroperett, a Menyasszonytánc  ősbemutatója 2006-ban volt.  Gubik Petra akkor még a kisvárdai gimnázium padját koptatta, most pedig ő alakítja Rózsit, a katolikus családban nevelkedett árva lányt, akiről esküvője előtt derül ki, hogy zsidó. A színésznővel az előadás kapcsán többek között arról beszélgettünk, hogy ahhoz, hogy tudjuk merre tartunk, tudnunk kell azt is, hogy honnan indultunk.

A Menyasszonytánc ősbemutatója idején mit csinált a 17 éves Gubik Petra? Milyen álmai, vágyai, tervei voltak?


A kisvárdai Bessenyei György Gimnázium padjait koptattam. Készültem a szinművészetire. Színésznő szerettem volna lenni, de ezt akkor még én magam sem tudtam igazán. Nyaranta a Doktorock színtársulattal dolgoztam, és színpadra állítottunk egy darabot. Akkor ismerkedtem meg Miklós Tiborral és Nagy Anikóval, akik nagy hatást gyakoroltak rám a későbbiek során, amiért hálával tartozom. Valamint ekkor kezdtem el a jogsit, arról ábrándoztam, egyszer majd lesz egy saját autóm.

A főszereplő, Rózsi személyisége mennyire áll közel önhöz?
Minden szerepet igyekszem átfolyatni magamon. Rózsi tisztasága, őszinte egyszerűsége, egyenessége, tartása az, ami megérintett. Az egyszerű paraszti világ, a népi kultúra mindig is vonzott. A gondolkodásmódjuk, a lehetőségeik, a rendszer, amelyben működtek, mindig érdeklődéssel tölt el. Talán ezért is végeztem az egyetemen néprajz–muzeológia szakot.


Gubik Petra és Szulák Andrea

A történet a vallási hovatartozást és az identitás kérdését járja körbe. Az ön saját életében mikor volt olyan pillanat, amikor fontossá váltak a gyökerek, és feltette magának a kérdést, hogy mi a dolga a világban?

Ezek a kérdések, amióta az eszemet tudom, foglalkoztatnak. Talán idén szeptemberben éreztem legerősebben a „kik is vagyunk mi emberek ebben a világban?” felvetést. Izraelbe utaztunk, a Budapesti Operettszínház társulatával, ahol Tel-Avivban az operában adhattuk elő a Menyasszonytáncot. Jeruzsálembe is ellátogattunk. Ott álltam a Siratófal lábánál. Az egy pillanat volt az életemben.

Énekesnőként ismerte meg az ország, pedig nemcsak zenés színésznő, hanem erős prózai színésznő is, szinkronizál, és elvégezte a drámainstruktor szakot. Hogyan lehet megfogalmazni, kicsoda ma Gubik Petra?

Volt idő, mikor nehezen, félve adtam erre választ. Úgy éreztem, nincs jogom azt állítani színésznő vagyok. De ma, ebben a pillanatban, ha megkérdezik, mi vagyok, egyszerűen azt felelem: színésznő. Ez vagyok. Keményen dolgoztam az elmúlt időkben, és remélem még hosszú út áll előttem. Igyekszem minél kevesebbet foglalkozni azzal, mit gondolnak mások, és nagyobb hangsúlyt fektetni a saját megérzésemre, belső hangomra.

 

A Menyasszonytánc titka

Jelenet a Budapesti Operettszínház Menyasszonytánc című előadásából (Fotók: Budapesti Operettszínház)

A történet Rózsiról, a katolikus családban nevelkedett árva lányról szól, akiről esküvője előtt kiderül, hogy zsidó. Az erdélyi faluban elszabadulnak az indulatok, kitiltják a templomból, és apai nyomásra szerelme, András sem veheti el, aki inkább elmenekül, és katonának áll. Rózsit kiközösítik vallása miatt, Herskovicsnál, a kocsmárosnál talál menedékre, miközben Andrást a román seregben a származása miatt nem szívlelik. A fiú végül megszökik, és némi bonyodalom után összeházasodnak. Az erdélyi–magyar–román történet, fülbemászó, sokszor szívszorító, máskor nevetésre okot adó klezmer zenével ejti rabul a közönséget. Az előadás sikerének titka a kritikusok szerint egyrészt a karakterek sokszínűségében, a történet szerethetőségében rejlik, másrészt abban, hogy az alkotók óvatosan, de határozottan nyúlnak érzékeny témákhoz.

Kapcsolódó Cikkek