2020. április 01., szerda
Hugó

Belföld

Köves Slomó: Magyarországon biztonságban vannak a zsidók

Ma van a holokauszt nemzetközi emléknapja. Köves Slomó rabbi a Lokálnak azt mondta, hogy a holokauszt nem csak zsidó ügy, és mindannyiunk számára van benne okulni való. Úgy véli, a mai Magyarországon biztonságban és nyugalomban élhetnek a zsidók.

Köves Slomót, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség alapítóját és vezető rabbiját kérte meg a Lokál, hogy foglalja össze gondolatait az emléknappal kapcsolatban.


– Január 27. a holokauszt nemzetközi emléknapja, a második világháború első számú haláltáborának, az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadulásának évfordulója. Ez a dátum emlékeztet a helyre, a világ legnagyobb temetőjére, ahol a legbrutálisabb módon, a legtöbb magyar ember életét oltották ki. De nem csak a helyre, hanem események hosszú sorozatára is emlékeznünk kell, mely hazánkban a legmagasabb szintekről már 1920 óta mételyezte a magyar társadalmat. A holokausztra való közös emlékezés ma is segít felismerni és féket vetni a negatív formációknak. A holokauszt nem zsidó ügy, hanem egy olyan, mindent és mindenkit felforgató téma összefoglaló neve, amiből érintettségtől függetlenül, mindannyiunk számára van okulni való – fogalmazta meg a rabbi, aki úgy véli Magyarországon a zsidók biztonságban, szabadon megélhetik a vallásukat.

– Hála az Örökkévalónak, a mai Magyarországon újból biztonságban és nyugalomban lehet zsidónak lenni, vallásunkat szabadon megélhetjük. Európában szinte egyedülálló módon itt nincsenek zsidók ellen irányuló fizikai atrocitások, ráadásul sokakban elindult egyfajta nyitás a zsidóság felé. Ugyanakkor ezt a kedvezőnek tűnő helyzetet nem használhatjuk fel egy látszólagos nyugvópont kikiáltására. Helyette ezt a morált lehetőségként kell kezelnünk, hogy közös tanulással és gondolkozással minél több szívet és fejet kinyithassunk az egymás iránti tiszteletre és megbecsülésre. Múltunk valós feldolgozásával képesek leszünk összefonni az egész magyar társadalmat egy csokorba, ahol mindenki saját egyénisége adja ki a harmonikus egységet – tette hozzá a rabbi.


„Auschwitz igazi problémája az, hogy megtörtént, és ezen a tényen a legjobb, de a leggonoszabb akarattal sem változtathatunk.” 
                              Kertész Imre

fotó: Profimedia

Hős magyarok
Az 1953-ban alapított Jad Vasem intézménye a Holokauszt Áldozatainak és Hőseinek Izraeli Emlékhatósága Jeruzsálemben. Emlékfalak, emlékművek és díjak mellett ők adományozzák a Világ Igaza kitüntetést is. Ezt a díjat azoknak a nem zsidó embereknek adják, akik életük kockáztatásával mentettek zsidókat a holokauszt idején. A kitüntetéssel tiszteletbeli izraeli állampolgárság is jár.

– A Jad Vasem Intézet adatbázisában 594 olyan magyar neve szerepel, akik eddig megkapták a Világ Igaza díjat. Egy-egy példakép neve, akik képesek voltak emberek maradni a leginkább embert próbáló órákban, akár még az életük árán is. Az ő történeteik mutatják meg igazán, hogy példaképpé és hőssé válhat az egyszerű bejárónő, portás vagy vasmunkás is; az ő nevük is egy helyen szerepel a világhírű Karády Katalinnal, hiszen itt azok szerepelnek, akik kiállták az emberiség egy fő próbáját. Törekednünk kell rá, hogy minél több embermentő hőstettét megismerje az ifjúság. A Világ Igazaiban közös az embermentés, mégis nehéz lenne közülük kiemelni egyet, összemérni, hogy ki a nagyobb hős, az aki csak egy vagy az aki százak életét mentette meg – hiszen, ahogy a Talmudban is áll: „Ki egyetlen lelket is megment, az egész világot menti meg” – mondta Köves Slomó.

Kapcsolódó Cikkek