EUR: 362,41 Ft
CHF: 342,40 Ft
2020. április 01., szerda
Hugó

Külföld

Orbán Viktor: Ausztria természetes partnere Magyarországnak és a V4-nek

Ausztria természetes partnere Magyarországnak és a visegrádi csoportnak (V4), sok területen együttműködhetnek – mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Prágában, a visegrádi országok és Ausztria vezetőinek csúcstalálkozóján.

A visegrádi csoport (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) miniszterelnökei az osztrák kancellárral egyeztettek, majd közös sajtótájékoztatót tartottak.


Ezen Orbán Viktor kiemelte: Ausztria fontos maradt Közép-Európának, mint befektető, piac és kereskedelmi partner, továbbá Ausztria fontos biztonsági partnerünk lesz a jövőben is, mert a migráció kérdésében “egy cipőben járunk”. Ha a migránsok Magyarországon keresztül áttörnek Ausztriába, vagy ott maradnak, vagy továbbmennek Németországba, ezért Ausztriának is érdeke, hogy a magyar határvédelem sikeres legyen – magyarázta.

A miniszterelnök szerint a mai találkozó legnagyobb eredménye, hogy azonosították az együttműködés területeit: ilyen a migráció, a biztonság, a határvédelem, a versenyképesség, a klímavédelem és a bővítés. Ugyanakkor azonosították az “együtt nem működés” területeit is: ilyen a nukleáris energia – tette hozzá.


Úgy vélte, a találkozó értékes volt, mert gratulálhatott Sebastian Kurz osztrák kancellárnak a második kormánya megalakulásához, és első kézből ismerhették meg e kormány terveit. Fontos volt a tanácskozás azért is, mert európai témák szerepeltek a napirenden, az összes lényeges külpolitikai kérdés, a bővítés és a költségvetés is – közölte.

Megjegyezte: a V4-nek különösen fontos volt ez a találkozó, mert jelezte a külvilágnak, hogy nem elzárkózni akarnak, hanem keresik az együttműködést a többi európai országgal.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy javasolta Andrej Babis cseh miniszterelnöknek, hogy a V4 vezetőjeként vesse fel: ha lesz konferencia Európa jövőjéről, arra az EU-ba igyekvő nyugat-balkáni országokat is hívják meg, mert Európa jövőjének kérdése őket is érinti.

Kérdésre a kormányfő elmondta: abban az ügyben, hogy a klímavédelem érdekében ne a kohéziós forrásokat csökkentsék, közös álláspontot képviselnek a V4-es országok, de meglátják, mi lesz a tárgyalásokon. Ha több Európát akarunk, több pénz kell, de azt nem a régi programok rovására kell előteremteni – jelentette ki.

Babis: A V4 és Ausztria közösen többet tudnak elérni, mint külön-külön

A négy visegrádi országnak és Ausztriának sok a közös érdeke, és együtt többet tudnak elérni, mint külön-külön – jelentette ki Andrej Babis cseh miniszterelnök a V4-országok kormányfői és az osztrák kancellár találkozóján.

Andrej Babis szerint a tanácskozáson a kormányfők egyebek között megvitatták, hogyan képzelik el az új Európai Bizottság működését és az Európai Unió klíma- és energiapolitikáját, a kitűzött célok elérhetőségét, valamint a migrációs problémák megoldásának lehetőségeit.

Sebastian Kurz osztrák kancellár szerint nyilvánvaló, hogy bizonyos feszültség alakult ki az EU keleti és nyugati tagállamai között, s Ausztria harcolni akar ez ellen.

“Olyan Európában szeretnénk élni, amely sokszínű, de ugyanakkor a fő célok tekintetében egységes” – mondta Kurz újságíróknak a találkozó utáni sajtóértekezleten.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő nagyon fontosnak minősítette a gazdasági kérdéseket, az Európai Unió versenyképességének a növelését és az illegális migráció megfékezését.

“Ezek rendkívül fontos, európai súlyú ügyek” – szögezte le Morawiecki.

A cseh miniszterelnök szerint a migrációs problémát “rendszerszinten kell megoldani”, és a tagállamoknak egyedül kell eldönteniük, “kit fogadunk be, és kit nem”. Hasonlóan fogalmazott Peter Pellegrini szlovák kormányfő is. “A migráció kérdésében a visegrádi országok közös állásponton vannak” – mondta Pellegrini újságíróknak.

Babis szót emelt az Európai Unió aktívabb külpolitikája, a szervezet bővítése mellett, s a nyugat-balkáni országok mihamarabbi európai integrációja érdekében. “Szükséges, hogy az Európai Uniónak megfelelő stratégiája legyen a bővítésre” – jegyezte meg.

A politikusok a tanácskozás előtt virágcsokrokat helyeztek el a Nemzeti Múzeum előtti Jan Palach-emlékhelyen. Jan Palach egyetemistaként 51 éve, 1969. január 16-án a múzeum előtt felgyújtotta magát, hogy Csehszlovákia szovjet megszállása elleni tiltakozásra ösztönözze az ország lakosságát. A húszéves egyetemista három nap múlva belehalt sérüléseibe, s temetésén több százezer ember vett részt. A rendszerváltás előtti években tilos volt nyilvánosan megemlékezni az egyetemista haláláról, tettének indítékairól.

Kapcsolódó Cikkek