2020. február 21., péntek
Eleonóra

Életmód

Süle Dalma: Anne Frank akár a húgom is lehetne!

Vajon felfedezzük-e Anne Frankot, a csacsogó, humoros, lázadó, érzékeny, vagány kamaszt, miközben naplóját olvasva már az első sornál tudjuk, hogy egy szörnyű történelmi korrajz, egy valódi ember sorsával, aki nem élhette meg a felnőttkort? Vajon a nácik elől bujkáló családtagok karaktereiben látjuk-e hétköznapi esendőségeiket? Rátóti Zoltán rendező, a Budapesti Operettszínház Raktárszínházában egy egyszemélyes kamaraoperát állít színpadra a Hollandiában bujkáló, német értelmiségi családból származó Anne naplójából. A címszereplő, Süle Dalma a Hágai Királyi Zeneakadémián végzett, most pedig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem MA opera szakán első éves.

Bár a történtet egyesszám első személyben énekeli végig, mégsem lesz egyedül

– Amikor felkértek a szerepre, azt éreztem, hogy ez tökéletesen nekem való feladat zeneileg, emberileg és színészileg is – árulta el a Lokálnak az operaénekesnő, akinek az életét születése óta meghatározza a zene: hétéves korától zongorázik, a váci konzervatóriumban ének szakon érettségizett, majd nyakába vette a világot. – A családi legendárium szerint, hároméves koromig ultrahangon visítottam, csak anyukám kezében tudtam megnyugodni. Viszont, ha bekapcsolták a zenecsatornát, akkor azonnal elhallgattam. Sokáig kerestem magam a zenében. A dzsessz érdekelt, mint zenei forma, a prózai színjátszást akkor még túl száraznak éreztem, a musical pedig zeneileg nem kötött le. Aztán tinikoromban, amikor először hallottam élőben A sevillai borbélyt, szerelembe estem az operával, és tudtam, hogy ez az, amit mindig kerestem!


A rendező (Rátóti Zoltán) és Süle Dalma (Anne Frank) az olvasópróbán (fotó: Budapesti Operettszínház)

Az operaénekessé válás legnagyobb mérföldköve az volt, amikor felvették Hágába, a Királyi Zeneakadémiára. A fiatal szoprán hirtelen szürreális helyzetben találta magát, hiszen hétvégenként takarított, gyermekfelügyeletet vállalt, napközben iskolába járt, esténként pedig koncerteken ünnepelték, mint ragyogó énekesnőt. – Ehhez kellett egy jó adag humor is, amivel meg lehetett ugrani ezt az identitás zavart – nevetett az énekesnő. – Hollandiában ugyanis az ösztöndíjhoz muszáj egy bizonyos óraszámot dolgozni, és ahhoz is kellett a pénz, hogy fenn tudjam tartani magam egy idegen országban. Az alapképzés után most itthon, a zeneművészeti egyetemen vagyok mesterszakos hallgató, és boldog vagyok, hogy a mesterem, Kiss B. Atilla (a Budapesti Operettszínház főigazgatója – a szerk.) rám gondolt, amikor az Anne Frank naplója ősbemutatójának kérdése felmerült. Izgalmas feladat, mert ugyan mi, az utókor már tudjuk, hogy milyen tragikus véget ért ennek a fiatal lánynak az élete, de erről a naplóban egy szó sem esik, hiszen akkor az ő valósága még nem a tragédia tudatában zajlott. Anne egy lázadó csaj volt, aki akár lehetne a húgom is. A mai napig érvényes minden egyes sora. Nyíltan ír az érzéseiről, bevállalja minden egyes gondolatát, legyen szó a bimbózó szerelemhez való viszonyáról, vagy a szülei elleni lázadásáról – és ehhez alig 14 éves. Én kétszer annyi vagyok, de Anne-nak és nekem vannak hasonló tulajdonságaink: a humor, a spontenaitás, a lazaság, és a pillanatok mélységének a teljes megélése – árulta el Dalma, aki úgy érzi, hogy bár a történtet a színpadon egyedül, egyesszám első személyben énekeli végig, mégsem lesz egyedül. – Ott lesz velem a zene, a szöveg, a közönség, a zenekar, a karmester és azok a kollégák, akik segítik a munkámat akár a világosító pultból, vagy akár a takarásból.

A Frank család története

A család Adolf Hitler hatalomra kerülése után menekült el Németországból Hollandiába. Hollandiát a németek 1940 májusában lerohanták és megszállták. 1942 nyarán Anne nővére, Margot behívót kapott „munkára Németországba”. A családfő, Otto Frank tudta, hogy a behívó deportálást jelent, így már másnap elrejtőztek. Frankék egy másik családdal 25 hónapig bujkáltak Amszterdam belvárosában, Otto cégének hátsó épületében mindaddig, amíg egy máig ismeretlen személy fel nem jelentette őket. A rejtőzőket először Westerborkba, majd Auschwitzba hurcolták, ahonnan Annét és nővérét, Margot-t Bergen-Belsenbe vitték tovább. 1945 március első heteiben, a tábor felszabadulása előtt néhány héttel mindketten tífuszban haltak meg. Anne édesanyja Auschwitzban lelte halálát. Édesapjuk, Otto Frank megmenekült, Amszterdamba hazatérve tudta meg, hogy felesége meghalt a koncentrációs táborban, később a Vöröskereszten keresztül kapott értesítést lányai haláláról. Anne naplóját az egyik bujtatótól, Miep Giestől kapta meg. Miután elolvasta lánya személyes gondolatait, többek rábeszélésére 1947-ben adta ki, így lett Anne Frank naplója ismert és világhírű. Hatvanöt nyelvre fordították le. Anne 1942. június 12-én tizenharmadik születésnapjára kapt a naplót ajándékba. A napló elején lévő emblémát néhány nappal később kicserélte apja képére. A naplóba egy fiktív barátnőjének írta bejegyzéseit, akit Kittynek nevezett.

Kapcsolódó Cikkek