EUR: 359,07 Ft
CHF: 340,28 Ft
2020. április 08., szerda
Dénes

Belföld

Az fizesse a klímavédelem terheit, aki felelős értük

A magyarok több mint háromnegyede egyetért Orbán Viktorral, miszerint azok fizessék a klímavédelem terheit, akik leginkább a problémáért felelősek – derült ki a Századvég legfrissebb közvélemény-kutatásából. 

A magyar emberek több mint háromnegyede – 77 százaléka – olyan elosztási rendszerrel értene egyet az Európai Unióban, amely a terhek többségét a valódi szennyezőkre hárítaná. Míg a magyarok elsöprő többsége – 91 százaléka – a terheket a lakosság helyett a nagyvállalatokra és a nagy kibocsátó országokra terhelné. Mindennek hátterében az áll, hogy a magyar lakosság csaknem kétharmada – 60 százaléka –  a klímaváltozást okozó környezetszennyezésért elsősorban a szabályokat be nem tartó nagyvállalatokat, cégeket teszi felelőssé – áll a közleményben.


Fotó: Századvég

A kormány környezetvédelmi politikájában szereplő napelemes energiatermeléssel és az erdőtelepítésekkel kapcsolatos javaslataival a magyar felnőtt lakosság 93 százaléka egyetért, az egyszer használatos műanyagok betiltását is 89 százalékuk, az elektromos autók támogatását pedig 85 százalékuk támogatja.

A kutatás eredményei rámutatnak: az állampolgárok nem a lakossági terhek emelését, hanem a nagy szennyezőkkel szembeni határozottabb fellépést várják el a magyar kormánytól, ezt az álláspontot a lakosság 83 százaléka képviseli.


Mire készül Brüsszel?

Az Európai Bizottság új vezetésének célja az unió klímasemlegességének elérése 2050-ig. A klímaharc költségeinek egy részét a bizottság a tagállamok befizetéseiből létrehozott központi alapból finanszírozná. Az ehhez szükséges forrás megteremtéséhez a bizottság fejlesztési pénzeket vonna el a felzárkózó országoktól, köztük Magyarországtól. A kifizetésekből ráadásul azok az országok részesülnének nagyobb mértékben, amelyek a legmagasabb arányban szennyezik a légkört. Azok az országok pedig, amelyek a múltban sikeresen csökkentették károsanyag-kibocsátásukat alig jutnának forráshoz.

Klímavédelmi akcióterv

  1. Július 1-jétől megkezdik az illegális hulladéklerakók felszámolását, a szennyezőket megbüntetik.
  2. Betiltják az egyszer használatos műanyagok forgalmazását (lehetővé válik az üveg- és műanyag palackok, valamint a fémdobozok visszaváltása).
  3. Megvédik a hazai folyókat a külföldről ideérkező hulladéktól.
  4. Előírják a multinacionális cégeknek, hogy környezetbarát technológiákat alkalmazzanak (32 milliárddal támogatják a kis- és középvállalkozások megújulóenergia-termelését).
  5. Minden újszülött után 10 fát ültetnek (ez évente 1 millió új fa, vagyis 2030-ra az ország 27 százaléka lesz erdő).
  6. 2030-ig meghatszorozzák a naperőművek kapacitását.
  7. Támogatni fogják az olcsó elektromos autók megjelenését és használatát (2022-től csak elektromos buszok állhatnak forgalomba a városi közlekedésben).
  8. Bevezetik a Zöld Államkötvényt (az ebből befolyó pénzt csak klímabarát programokra fordítják).

 

Magyarország cselekszik

Éles a választóvonal a klímavédelemről való gondolkozást illetően: vannak akik beszélnek róla, mint például Brüsszel, és vannak, akik Magyarországhoz hasonlóan cselekednek is – mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára, Dömötör Csaba.

Az államtitkár szerint a cél az, hogy ezek az intézkedések minél hamarabb életbe lépjenek, és látható eredményeket hozzanak, hiszen Magyarországnak sem mindegy, hogy miként sikerül szén-dioxid-mentesíteni a gazdasági termelést és a közlekedést.

 

Ültessünk fákat!

Nagy István agrárminiszter szerint változik a klíma, és azzal együtt alakulnak át a környezeti, gazdasági és társadalmi kihívások, mindezek pedig szükségessé teszik a gyakorlati megoldások kidolgozását.

– Ezt felismerte a magyar kormány, és megalkotta a klíma- és természetvédelmi akciótervet, amelyben kiemelt helyet kap az erdőtelepítés. Minden újszülött után tíz fát ültetnek, 2030-ra elérik, hogy az ország erdővel borított területe 27 százalékra növekedjen – emelte ki a miniszter. Hozzátette: a hazai erdők évente 4-5 millió tonna szén-dioxidot kötnek meg, a fatermékek használata további 5 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást előzi meg. Az erdőgazdálkodás feladata ennek a szénmegkötő kapacitásnak a fenntartása és növelése

Címkék

Kapcsolódó Cikkek